Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-19 / 141. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com | 2020. június 19 I 3 Már a diplomásokért sem kapkodnak a cégek A világjárvány okozta gazdasági visszaesés miatt idén még a legvonzóbb szakokon diplomát szerzők is nehezebben találnak majd munkát (TASR-feivétei) Tiltakoznak a pártok a földalap lépése ellen MOLNÁR IVÁN Pozsony. A koronavírus-járványt követő recesszió miatt manapság már az egyetemi végzettség sem jelent biztos belépőt a munkapiacra. A legfrissebb felmérések szerint az egyetemekről most kikerülő diákok jóval nehezebben találnak munkát. A koronavírus-járvány miatt az elmúlt hónapokban emberek ezrei veszítették el a munkájukat. „Míg márciusban még 2,017 millió alkalmazott volt a nyilvántartásunkban, májusra a számuk csaknem 60 ezerrel, 1,958 millióra esett vissza” - nyilatkozta Peter Visváder, a Szociális Biztosító szóvivője. A folyamatosan romló munkapiaci helyzet az egyetemekről, főiskolákról idén kikerülők elé is áthághatatlan akadályokat gördíthet. Bizonytalan jövő A munkapiaci elemzésekkel foglalkozó Profesia társaság legfrissebb felmérése szerint a világjárvány okozta gazdasági visszaesés miatt idén még a legvonzóbb szakokon diplomát szerzők is nehezebben találnak majd munkát, mint az elmúlt években. „A cégek továbbra is az informatikai szakok végzősei iránt érdeklődnek a legnagyobb mértékben, de még az ő esetükben is visszaesést tapasztaltunk. Míg két évvel ezelőtt az ilyen diákok életrajzait a honlapunkon átlagosan 7 munkáltató nyitotta meg, ez már tavaly is 6-ra csökkent, és azóta tovább romlott a helyzet” - nyilatkozta lapunknak Nikola Richterová, a Profesia szóvivője, aki szerint a többi szakma esetében jóval nagyobb visszaesést tapasztaltak. A gépészeti szakok esetében a kereslet csaknem a felére esett vissza, és már a közgazdasági szakokat vagy a jogot végzettek iránt sem olyan nagy az érdeklődés, mint korábban. Kövesebb új állás Richterová szerint azonban az új alkalmazottak iránti érdeklődés nem csupán az egyetemet végzetteket érinti, a munkáltatók részéről eleve csökkent az új alkalmazottak iránti kereslet. Marián Valentovic, a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) vezérigazgatója szerint a szlovákiai munkaügyi központok április végén alig 73 ezer állást voltak képesek felajánlani a munkát keresőknek, ami az előző hónaphoz képest is több mint 11 ezerrel kevesebb. A legvonzóbb egyetemek Nem mindegy azonban az sem, hogy a munkát kereső mely egyetemen végzett. „A munkáltatók részéről három pozsonyi intézmény - a Közgazdaságtudományi Egyetem, a Szlovák Műszaki Egyetem és a Comenius Egyetem — végzősei iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés. Az egyes karok közül továbbra is az informatikai irányultságúak vezetnek. Hogy .mi várható az elkövetkező időszakban, azt egyelőre nehéz megjósolni. „Az állásajánlatok számának a csökkenése már tavaly megkezdődött, a koronavírus-járvány miatt azonban ez a trend felgyorsult, és az elkövetkező időszakban sem számítunk látványos javulásra” - tette hozzá Richterová. CZÍMER GÁBOR Pozsony. A szlovák állam a I Benes-dekrétumokra hivatkozva akarja kisajátítani a pozsonyi körgyűrű, a D4-es autópálya alatti, több millió euró értékű telkeket. Az ügy a politikai szereplőket sem hagyta hidegen. A Szlovák Földalap (SPF) a 75 évvel ezelőtti, a magyarok és németek kollektív bűnösségéről szóló dekrétumokra hivatkozva akarja elkobozni azoknak a magánszemélyeknek a földtulajdonát, akiknek a telkén a D4-es autópálya épül. A beruházás alatti ingatlanok rendkívül értékesek, összesen több millió eurót is érhetnek. Csicsai Gábor, a Híd korábbi földművelésügyi államtitkára az üggyel kapcsolatban lapunknak annyit mondott, erkölcsileg látja, hol van ilyen esetben az igazság. „Ennek azonban jogilag is érvényt kell szerezni” - tette hozzá. MKP: felháborító ügy Az MKP ezt az eljárást mélységesen felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja. Kiemelik: ez az ügy is jól mutatja, hogy a hazai magyar embereket milyen hatalmas értékű vagyontól fosztotta meg az állam a kollektív bűnösség elve alapján, anélkül, hogy később bármiféle kártérítést nyújtott volna számukra. „Az állami szervek eljárása szembemegy azzal a korábban hangoztatott hivatalos állásponttal, miszerint a Benesdekrétumok már csak a történelem része, és ma már nem képezhetik jogfosztó döntések alapját” - fogalmaz a közlemény. Egyben felszólítják a kormányt és az illetékes minisztériumot, hogy az ügyben intézkedjenek. A Szlovák Földalap néhány napja hivatalba lépett új vezetőségétől pedig azt követelik, vizsgálják meg az előző vezetések minden olyan eljárását, amelyek keretében a Benes-dekrétumok alapján kezdeményeztek vagyoni jogfosztást. „Intézkedjenek a folyamatban levő eljárások haladéktalan leállításáról, illetve a jogfosztással lezárult eljárások következményeinek utólagos felszámolásáról, beleértve az érintett tulajdonosoktól való bocsánatkérést is” - fogalmaz a párt közleménye. Összefogás: groteszk Az Összefogás határozottan tiltakozik az állami szervek eljárása ellen és levélben keresi meg a miniszterelnököt, Igor Matovicot (OEaNO) és a földművelésügyi minisztert, Ján Micovsk^t (OEaNO), hogy állítsa le az SPF által kezdeményezett elkobzási eljárásokat. „Szemtanúi voltunk annak, hogy korrupt politikusok és oligarchák degeszre tömik zsebeiket az autópálya-építések földügyleteiből, most pedig a kisemberek kisemmizésébe fognak, hogy egy 75 éve hozott, a kollektív bűnösség elvét jogalapul vevő határozat alapján megfosszák őket tulajdonuktól” - idézi a párt közleménye az elnökét, Mózes Szabolcsot. Hozzáteszi, szerinte ez az egyik leggroteszkebb szlovákiai ügy, és szinte hihetetlen, hogy hosszú időn keresztül sikerült titokban tartani. Mózes szerint a' vagyonelkobzások ügye nem oldható meg egy bocsánatkéréssel. A Progresszív Szlovákia Magyar Platformja a közösségi oldalán reagált az ügyre. Azt írják, társadalmi párbeszédet kell indítani a Benes-dekrétumokrol. „Nem szabad tabuként kezelni a témát. Láthatjuk, hogy a szőnyeg alá söprés nem vezet sehová. Elfogadhatatlan, hogy egy ilyen kirekesztő történelmi dokumentum 2020-ban hatással legyen a történésekre, és bírósági ügyeknél szolgáljon alapul” - fogalmaz a párt. Kormánylap: propaganda állami pénzen? A kormány és a parlamenten kívüli ellenzék hamarosan a postaládákon keresztül indít harcot a választókért (TASR-feivétei) SZALAY HAJNALKA Az ellenzék propagandafogásnak tartja a kormány által tervezett újságot, de a koalíción belül sincs teljes egyetértés a kormánylappal kapcsolatban. Az első szám akár már idén megjelenhet, válaszul a parlamenten kívüli pártok bejelentették, ők egy ellenzéki lapot indítanak. Pozsony. A szaporodó bírálatok ellenére a kormány továbbra is olyan ingyenes újság kiadását tervezi, amelyet minden háztartásba eljuttat, és amelyben a minisztériumok tevékenységéről számol majd be. „A célunk, hogy a lakosság megtudja, mire költi a pénzét az állam” - vette védelmébe a kormánylap ötletét Kristián Cekovsky (OEaNO), a parlament médiabizottságának az elnöke a szlovákiai média helyzetéről a DenníkN napilap által Pozsony egyik kedvelt kulturális központjában rendezett e heti összejövetelen. Cekovsky szerint a kiadványnak az egyes minisztériumok és az azok alá tartozó hivatalok működéséről kellene szólnia, nem pedig az egyes miniszterekről vagy azok pártjairól. A kritikával pedig legalább az első szám megjelenéséig várna. „Mikor is lesz az első szám?” — tette fel a kérdést vitapartnerének Miroslav Kollár (Za l’udí), a médiabizottság egyik kormánypárti alelnöke, aki teljes mértékben elhatárolódik a kormánylap ötletétől. „Ez őrültség, és akkor is ezt fogom mondani, ha megjelenik az első szám. Miért gondolja bárki is azt, hogy ha a legjobb újságírók nem akarnak még a közmédiánál sem dolgozni, majd épp a kormánylapnál fognak tolongani. Ami pénzt kidobunk erre, azt inkább a közszolgálati média jobb működésére fordíthatnánk” - tette hozzá Kollár. Karácsonyi ajándék Hogy mikor jelenhet meg a kormánylap első száma, azt egyelőre Cekovsky sem tudja. Ami egyelőre biztosnak tűnik: nyáron pályázatot hirdetnek a lap nyomtatására és terjesztésére, amelyre pár hétig lehet majd jelentkezni. Ha minden a tervek szerint halad, akkor az idei év vége felé lapozgathatjuk majd a 32 oldalasra tervezett kiadvány első számát. A médiabizottság elnöke kérdésünkre elmondta: a lapról a kormányhivatal gondoskodik. „Ők felelnek majd a tartalomért, és akár azt is el tudom képzelni, hogy más nyelven is megjelenik” - válaszolta Cekovsky arra a kérdésre, hogy tervezik-e kisebbségi nyelveken is kiadni a lapot. „Egyelőre ezzel nem foglalkoztak, és úgy tudom, azzal sem, hogy kik írják majd a kormánylapban megjelenő anyagokat” -tette hozzá. Dusán Jaijabek (Smer), a bizottság ellenzéki alelnöke szerint a kormánylap megjelentetése annak a jele, hogy a kormány nem bízik a hazai újságírókban. „A kormányt párttagok alkotják, és ez nem más, mint közpénzből finanszírozott pártpropaganda. És ez már nincs rendben” - mondta el Jarjabek. Ellenzéki meglepetés A kormánylap azonban nem várt konkurenciát kap a parlament kívüli ellenzéktől. Alojz Hlina (KDH) és Tomás Drucker (Dobrá vofba) nemrég jelezték, hogy egy ellenzéki lap kiadását tervezik. „A demokráciát meg kell védeni” - kommentálta a tervezetet Hlina a TASR hírügynökségnek. Ezzel együtt élesen kritizálta a kormánylap ötletét. „Ez a fehérorosz elnök, Lukasenka szintj én van” - tette hozzá a KDH volt vezetője. Mint mondja, az ellenzéki lap finanszírozása magánkézből történik majd, és két héttel a kormánylap megjelenése után dobják majd az emberek postaládáiba. „Abszurd, hogy a miniszterelnök és a kormány a funkciójukból adódó óriási médiafigyelem mellett még az emberek pénzéből is saját újságot akar kiadni” - vélekedik Drucker, aki megerősítette, hogy Hlinán kívül más ellenzéki politikusokkal is tárgyal az általuk tervezett lapról. „Mindenkinek joga van újságot kiadni, nem látok ebben problémát” - kommentálta szűkszavúan Cekovsky az ellenzéki lapról szóló információt.
