Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-18 / 140. szám
www.ujszo.com | 2020. június 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kristóf és a tartós tej Nemcsak az élelmiszernek, az eszméknek is van szavatossága Prémiumkategóriás bárányfelhők sündörögtek az ég boltozatján, amikor Bandika és Ervin kimentek a strandra. Városi strand volt, a szocialista szórakoztatóipar szánni való maradványa, afféle tönkretehetetlen betonlétesítmény. „Nyitva vagyunk” - állt a felirat a bejáratnál, a fiúk meg bementek. Annyi szabad hely volt, mint még soha. Bementek a vízbe, úsztak, napoztak, ilyesmi. A csúszda meg a gomba alakú szökőkút viszont ki volt kapcsolva. Tessék mondani, miért nem üzemel a csobogó? - kérdezte Bandika a személyzetet. Nem üzemelnek a csobogók, sem a csúszdák, ugyanis használatuk közben aeroszol képződik, abban pedig terjedhet a koronavírus - hangzott a szakmailag megalapozott válasz. Teltek-múltak a percek, majd a pokrócon ülve Bandika feltette Ervinnek a következő kérdést. Az aeroszol ön szerint micsoda? Mert szerintem gázban vagy levegőben finoman eloszlatott folyadékrészecskék. Ervin bólintott, hogy szerinte is. Bandika erre kifejtette, hogy ha a gázban vagy levegőben finoman eloszlatott folyadékrészecskék képesek terjeszteni a vírust, mint olyat, akkor a víz, ami itt a medencékben áll, az még inkább. És miért nincs bekapcsolva a hullámmedence? - érdeklődött tovább Bandika. Ervin szerint azért, mert a látogatók félnek a második hullámtól. Hát, ha így állunk hozzá, akkor fognak is, vélekedett Bandika, majd hosszú fejtegetésbe kezdett arról, adekvát dolog-e napjainkban köztéri szobrokat ledönteni abból az indíttatásból, hogy az illető, akit a szobor formáz, erőszakos cselekedeteket cselekedett, illetve olyanokhoz asszisztált. Mert hogy azt olvasta, bizonyos nyugati országokban egykori gyarmatosítók, katonák, illetve ridiküllel verekedő nénik szobrainak eltávolítását kérik a lakosok, mondván, hogy nem kell kultiválni az efféle magatartást. Ervin szerint a képrombolás, a szobordöntés vagy a könyvégetés az emberi civilizáció fejlődésének velejárója, hiszen az ember maga is esendő, éljen akár nyelvhatáron, akár hibahatáron innen, vagy azon túl. Ebből fakadóan pedig jó, ha az ember is tudja magáról, hogy nemcsak az élelmiszerének, de eszméinek is van szavatossága. Ha ez letelik, ki kell dobni. Bandika intett, hogy nem érti, mi köze mindennek Kolumbusz Kristófhoz, úgyhogy Ervin új levegőt vett, és folytatta. Kolumbusz fedezte fel Amerikát, vagy legalábbis így tanuljuk, eddig világos? Mint a tartós tej - felelte Bandika. Ha ezt tudja, akkor nyilván azt is, hogy ő is, és az utána érkező gyarmatosítók is leigáztak, kizsákmányoltak, öltek, benne van abban a hosszú filmben is, amelyikben a Depardieu játszik. De még ha ezt tudjuk is, valahol tiszteljük őket, hiszen fontos dolgot tettek értünk, mert ha ők nem lettek volna, mi sem lehetnénk most itt - gondolhatja egy amerikai, és gondolja is. Most meg néhány amerikai kezdi úgy gondolni, hogy ha már ezeknek a leigázóknak nem tudjuk megmondani, hogy humánusabban is igázhattak volna, legalább a szobraikat ne bámuljuk. Ahogy itt mifelénk is ledöntötték Lenin és Sztálin szobrait. Bandika megértette, és elhatározta, hogy közadakozást indít a koronavírus első köztéri szobrának felállítása céljából. Fából készül majd, mert az lebomlik, így nem kell majd az ükunokáinknak ledönteni. Az lesz rávésve, hogy íme a vírusok koronázatlan faszobra... vagy valami ilyesmi. A szerző a Vasárnap munkatársa Pártszakadás (Kotrha) Smer: irány a padló A Smer 1999-es létrehozása óta a most kezdődő pártszakadásig egyetlenegy alkalommal beszéltek arról a pártban, hogy kivel is lehetne helyettesíteni az alapító pártelnök Robert Ficót - amikor köztársasági elnök akart lenni. Elég visszatekinteni arra az időszakra, és olyan képet kapunk, amely tökéletesen illusztrálja, hogy mi is történt azóta a párttal. „Hat évvel ezelőtt Robert Kalinákot, Pavol Paskát és Marek Mad’aricot is emlegették reményteljes pártelnökként, ma már tudjuk, hogy az akkor szinte ismeretlen Peter Pellegrini, vagy az akkori pénzügyminiszter Peter Kazimir is használható lett volna” - idézi fel a Sme kommentárja. Érdemes megnézni, kinek adhatná át a pártelnöki széket ma az egyre kevésbé vállalható Robert Fico. Kalinák ugyanúgy elfogadhatatlan, mint ő, ráadásul kivonult a politikából, ő tudja, miért. Paska már nem él, Mad’aricot pedig kiűzte a pártból a főnök. Peter Kazimir nagyon előrelátóan az előző kormányzati ciklus végén elmenekült a Szlovák Nemzeti Bank élére, Pellegrini pedig éppen valami hasonlót csinál most. „Kik jöttek azóta, vagy kik nőttek akkorát a Smer választóinak szemében, hogy elfoglalhatnák a pártelnöki posztot? A legnagyobb jóindulattal is csak Eubos Blahát említhetnénk, vagy Erik Tomást (ha meglepetésre nem pártolt volna át ő is Pellegrinihez), bizony, és mindenkinek be kell látnia, hogy nem éppen kormányfőnek való emberanyagról beszélünk. Ilyen káderekkel még egy olyan pártnak sincs esélye a túlélésre, mint a Smer”-írja a Sme. (úsz) Frontvonal a Himalájában FELELDY BOTOND Húsz halottat jelentett az indiai hadsereg a Kínával közös vitatott határvidékéről, fent a Himalájában. Az európai mértékkel mérve végtelenül hosszú közös határ régóta feszültség forrása a két regionális hatalom közt. Arra viszont évtizedek óta nem volt példa, hogy katonai áldozatokat követeljenek a villongások, sőt, éppen egy tavaszi incidens óta megint békülékenyebb volt a hangulat - eddig. A két országnak régóta vannak kisebb határvitái. Az indiai közlemény szerint a kínai fegyveres erők átlépték a határt és egy kilométeres mélységben indiai területre nyomultak be, kisebb katonai objektumokat, hidakat és megfigyelőállásokat égettek fel. Vajon miért éri meg Pekingnek újranyitni ezt a frontot? Tegyünk egy lépést hátra. Már a koronavírus-járvány előtt elindult a Fehér Ház vezette új katonai szövetség építgetése Kínával szemben. Ezt „quad”-nak, vagyis négyesnek hívják, az USA mellett Japán, Ausztrália és India a tagja, és egy komolyabb biztonságpolitikai párbeszéd és együttműködés elindítása mellett tették le a garast. Ebben a nagy dobás persze nem az, hogy az eddig is kooperáló Tokió és Canberra Washingtonmellett látható, hanem hogy együtt megpróbálják meggyőzni Delhit arról, hogy érdemes az amerikai tábor felé közeledni. A négy ország együtt képes lehet éles konfliktus nélkül arra, hogy eltántorítsa Pekinget komolyabb indiai-óceáni terveitől, és egy új szárazföldi fronton lekösse jobban a kínaiak energiáit. Ezt tisztán látja a kínai katonai vezetés is. Éppen ezért fontos számára, hogy a felderítők még időben újra feltérképezzék az indiai-kínai konfliktuszónát a Himalájában, akár halottak árán is. Hiszen az a terepismeret - és persze ki tudja, milyen előretelepített egyéb eszközök -, amit most megszerezhetnek, később komoly előnyt jelenthet. Nem is szólva arról, hogy Indiát még most kell nyomás alá helyezni, hogy ne soroljon át teljesen az amerikai oldalra. A kínai-indiai konfliktus tehát áttételesen egy NATO-érdek mentén élesedik, hiszen az euroatlanti szövetség számára létkérdés, hogy a kínai erőket lekösse, megossza energiáit a tengeri terjeszkedés, az űr- és rakétaverseny mellett, a katonailag nagy kihívást jelentő Himalájában. Más kérdés, hogy India még nem állt be teljes lendülettel a táborba, bár a gazdasági helyzet szintén ebbe az irányba tolja majd. A kínai gazdaságról való lecsatlakozás közös érdeke Japánnak és az euroatlanti országok szereplőinek, legalábbis az ellátóláncainkat nem lehet kizárólag Kínára bízni, ez bebizonyosodott a világjárvány idején is. Emiatt éppen India léphet előre egyet a globális gazdaságban, és megpróbálhatja nagyon jó eséllyel elszippantani a kínai termelés egy részét, különösen a munkaintenzív ágazatokban, ahol már több esetben versenyképesebb az indiai bérezés. így a kínai ambíciók kordában tartása katonai és gazdasági fronton egyszerre indult el, az euroatlanti érdekek mentén. FIGYELŐ Leverte a járvány a drogfogyasztást A szennyvíz elemzéséből kiderült, hogy jelentősen csökkent a drogfogyasztás Amszterdamban a koronavírus-járvány alatt, ugyanakkor arra is fény derült, hogy a hollandok úgy spájzoltak be drogokból, mint mások a lisztből. A KWR holland kutatóintézet március 18-a és 24-e között vett először mintákat a szennyvízből. Kiderült, hogy a járvány első hónapjában ecstasyból feleannyi fogyott, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban, amfetaminból egyharmaddal, kokainból pedig 25 százalékkal kevesebb. A csökkenés lehetséges okaként a turisták elmaradását és az éjszakai szórakozóhelyek bezárását említik, hozzátéve, hogy további elemzésekre van szükség a megalapozottabb magyarázathoz. Ugyanakkor szinte biztos, hogy a fő ok a turizmus visszaesése, mivel Utrechtben és Eindhovenben nem csökkent az illegális drogok fogyasztása, és azokban a városokban sokkal kevesebb turista fordul meg, mint Amszterdamban. A hasisfogyasztás nem illegális Hollandiában, és ennek mértéke változatlan maradt a tavalyi azonos időszakhoz képest. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a kávézók bezárásának hírére a lakosság megrohanta az árusító helyeket, kávézókat, és bespájzolt. Később a hatóságok megnyugtatásul közölték, hogy elvitelre továbbra is folyhat a hasisárusítás. (MTI) Cseh-lengyel „határincidens" A határok járvány alatti lezárásakor Lengyelország néhány napra tévedésből annektálta Csehország egy részét a határon fekvő Pielgrzymów falucskánál, Ostravától 70 kilométerre északnyugatra. A határt lengyel katonák őrizték, de tévedésből cseh területen állították fel a hídfőállásukat. Feltehetően az tévesztette meg őket, hogy az adott szakaszon a határ mentén párhuzamosan fut a Hrozová folyócska és egy út. A határt a folyó képezi, a lengyelek azonban a cseh oldalon levő utat torlaszolták el. így elfoglaltak egy kis kápolnát is, ahova nem engedték be az imára érkező cseh híveket, de még a kisebb karbantartási munkát végző munkacsoportot és az építészt sem. Az incidensre a Visegrad 24 csoport hívta fel a figyelmet a Twitteren, az nem derült ki, hogy hány napig tartott az annektálás. A varsói cseh nagykövetség hivatalosan tiltakozott a lengyel kormánynál a területfoglalás miatt, a lengyel hadsereg pedig beismerte, hogy hibázott. (webnovlny)
