Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-18 / 140. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. június 18.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Világhírű lett a miskolci sofőr Miskolc.Több külföldi lap is beszámolt a sofőrről, aki megakadályozta, hogy egy férfi kiraboljon egy idős nőt. A The Sun és a New York Post is beszámolt Kis Károly Zsolt miskolci buszsofőr hőstettéről - vette észre a hvg.hu. A volt iraki veterán egy héttel ezelőtt épp az egyik helyi járatot vezette, amikor észrevette, hogy egy idős nőt ki akarnak rabolni. Megállt a busszal, kiszállt, és ellökte az áldozatától a rablót, aki menekülőre fogta. A sofőr az incidens után felkísérte a nőt a buszra, majd továbbindult. „Csak tettem a dolgom, nem először fordult már elő ilyen. Ha több támadó van, akkor is közbelépek! ” - mondta az eset után a Blikknek. Azt is hozzátette: tudta, hogy mindenképpen cselekednie kellett, csak az idős nőt akarta megvédeni, a támadót nem akarta megleckéztetni, csak nagy lendülettel odébb taszította. Az esetet rögzítette az MVK-busz kamerája is, a videót már 620 ezren nézték meg. A kommentelők szerint sok ilyen, hétköznapi hősre lenne szükség. A kommentszekcióból kiderült az is, hogy már több országból is gratuláltak Kis Károly Zsoltnak. A férfit a munkaadója, a városi közlekedési cég hétfőn kitüntette. (atv, ú) Észak-Korea katonákat küld a két Korea közötti ipari zónába MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szöul. Az észak-koreai hadsereg bevonul a határ menti, Korea-közi ipari zónába, és nem veszi fel a kapcsolatot Szöullal a feszültségek elsimítása érdekében. Ezt tegnap jelentette a KCNA észak-koreai állami hírügynökség a phenjani hadsereg közleményére utalva, egy nappal azután, hogy Észak-Korea felrobbantotta a keszongi Korea-közi összekötő irodát. A hadsereg közölte: bevonul Keszong határvárosba és a Gyémánthegység környékére, ahol Szöul és Phenjan közös ipari és idegenforgalmi beruházásokat és fejlesztéseket valósított meg. Emellett katonai ellenőrző pontokat állítanak fel a két országot elválasztó demilitarizált övezetben, és újrakezdik a rendszeres hadgyakorlatokat a határ közelében - tették hozzá a fegyveres erők. Eközben egy magas rangú északkoreai tisztségviselő aláhúzta: kormányának most és ajövőben sem áll szándékában tárgyalóasztalhoz ülni Dél-Koreával a feszültségek elsimítása érdekében. Szöul felajánlotta, hogy különle-A felső fotón a keszongi Korea-közi összekötő iroda, amelyet 2018-ban létesítettek a párbeszéd és az együttműködés elősegítésére, és amelyet kedden Észak-Korea felrobbantott (TASR/AP-feivétei) ges megbízottat küld Phenjanba a helyzet tisztázására, de Észak- Korea ezt elutasította. Dzsang Kum Csői, az északkoreai állampárt, a Koreai Munkapárt központi bizottságának tagja közleményében azt írta: a jelenlegi válságnak köszönhetően kiderült, hogy - történjék bármi - az ellenség ellenség marad. A feszültség fokozódása miatt Kim Jón Csul dél-koreai országegyesítési miniszter felajánlotta lemondását. Kim azt mondta: sajnálja, hogy nem tudott megfelelni az elvárásoknak, és nem sikerült előmozdítania a békét és a prosperitást a Koreai-félszigeten. Az elmúlt hónapokban Észak- Korea szinte minden együttműködést megszakított Szöullal, kedden pedig felrobbantotta a keszongi Korea-közi összekötő irodát, amelyet 2018-ban létesítettek a párbeszéd és az együttműködés elősegítésére. A múlt héten Észak-Korea ellenségnek kiáltotta ki Dél-Koreát, és fogadkozott, hogy mindenfajta kommunikációs csatornát felszámol a dél-koreai aktivisták röpiratos kampánya miatt. A szöuli védelmi minisztérium figyelmeztetett: Phenjan drágán megfizet, ha katonai választ ad a válságra. Az Egyesült Államok önmérsékletre intette a feleket. Óvatos rendőrségi reformok Áder aláírta, vége a veszélyhelyzetnek Budapest. Áder János magyar államfő tegnap elrendelte a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabály kihirdetését. A veszélyhelyzet megszüntetéséről a kormány dönt, és az időpont ismertté válása után veszti hatályát a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden közölte: a kabinet azt kéri, mielőbb hirdessék ki a törvényt, hogy a kormány is hamar dönthessen. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabály kihirdetésével a kormány lehetőséget kap arra, hogy az országos tiszti főorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján egészségügyi válsághelyzetet rendeljen el, amely járványügyi készültségnek minősül. Ennek idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik. (MTI) Határ menti villongások Több száz katonát küldött tegnap Újdelhi az indiai-kínai határhoz a Himalájában, miután a kát ország határőrsége között kialakult összetűzésben az előző nap legalább 20 indiai katona életét vesztette. Újdelhi/Peking. Az indiai katonák nem hiába haltak meg - jelentette ki Narendra Modi indiai miniszterelnök, leszögezve, hogy Újdelhi békét akar, mindazonáltal képes „arányos választ adni” provokáció esetén. Az AFP hírügynökség indiai biztonsági forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy kedd éjjel több katonai repülőgép landolt az északnyugat-indiai Ládák repülőterén, ezenkívül több száz félkatonai alakulatot csoportosítottak át a Galván folyó völgyébe. A holttestek boncolása jelenleg is tart, a halál oka vélhetően fulladás, és a rajtuk lévő sebekből úgy tűnik, magasról zuhantak a folyóba. Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő a Global Times kínai lap által idézett tegnapi nyilatkozata szerint Peking és Újdelhi folyamatosan egyeztet a határ menti incidens fejleményeiről. A szóvivő úgy fogak mázott: az incidens „teljesen nyilvánvalóan” kínai területen történt. A szóvivő elutasította Kína felelősségét az ügyben, és nem említett esetleges kínai áldozatokat. Leszögezte, Peking semmiképpen sem akar további incidenseket. Peking és Újdelhi közt legutóbb májusban alakult ki feszültség, miután kínai katonák vonultak be olyan területekre, amelyeket India magáénak tart. (MTI) Óvatos rendőrségi reformokat vezetett be Donald Trump amerikai elnök, válaszul azokra a hetek éta tárté tiltakozásokra, amelyeket az afroamerikai Georg Floyd brutális rendőrségi intézkedés miatti halála váltott ki. Washington/Albuquerque. A hatósági személyek fellépése, amikor erőszakot alkalmaznak, meg kell, hogy feleljen bizonyos alapszabályoknak - mondta Trump elnök az általa a washingtoni Fehér Házban aláírt rendeletről. Fojtófogást e normák szerint például csak életveszély esetén alkalmazhat a rendőr. Újítás, hogy a rendőrhatóságoknak ezentúl meg kell osztaniuk egymással azt az információt, ha egy egyenruhást túlzott erőszak alkalmazása miatt elmarasztaltak. Ezzel lehet ugyanis elejét venni, hogy egy elmarasztalt rendőr egy másik rendőri szervnél helyezkedjen el. Emellett megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy az amerikai rendőröket kevesebb „halálos fegyverrel” szereljék föl. A Demokrata Párt máris bírálta a rendeletet, mondván, az intézkedések nem elégségesek. Chuck Schumer, a szenátusban kisebbségben lévő demokrata párti képviselőcsoport vezetője hozzátette, a rendelet emellett nem teszi semmissé Trump elnök korábbi „uszító retorikáját”. A 46 éves, fekete bőrű George Floydot május 25-én Minneapolisban négy rendőr igazoltatás közben a földre teperte, és egyikük percekig térdelt a nyakán, noha a férfi többször is jelezte, hogy nem kap levegőt. Floyd a kórházba szállítás után meghalt. A súlyos incidens a rasszizmus és a rendőri brutalitás elleni tüntetéseket váltott ki az Egyesült Államokban és a világ számos más országában. Egy újabb konföderációs emlékművet döntöttek le tüntetők a Virginia állambeli Richmond városában tegnapra virradóra. A híradások szerint a Virginiai Nemzetközösségi Egyetem területén lévő, konföderációs tüzért ábrázoló Howitzers-emlékművet az arra felvonuló tüntetők döntötték le, kötelekkel rángatták le a szobrot a talapzatáról. Egy helyi lap által bemutatott videón látszik a földön, arccal lefelé fekvő, festékkel lefújt katonaszobor. Az emlékművet 1892-ben állították fel az 1861-65-ös polgárháborúban a konföderációs erők oldalán harcoló richmondi tarackos tüzérségi egység emlékére. A tüntetéseken már több olyan szobrot és emlékművet megrongáltak vagy elmozdítottak az Egyesült Államokban, amely emléket állított a déli konföderációs államok kiemelkedő személyiségeinek, elsősorban katonai vezetőinek. Richmond egy ideig a konföderáció fővárosa is volt, és a közelében fekszik a Lee támaszpont, amely Robert Lee tábornokról, a konföderációs seregek főparancsnokáról kapta a nevét. Ledöntötték Kolumbusz Kristóf richmondi szobrát is; a felfedezőt ugyanis az Egyesült Államok egyes vidékein ma az amerikai őslakos indiánok lemészárlása jelképének tekintik. Ledöntötték továbbá Jefferson Davis konföderációs elnök és Williams Carter Wickham tábornok szobrát is. Ralph Northam, Virginia állam demokrata párti kormányzója elrendelte Lee tábornok richmondi lovas szobrának eltávolítását, de egy bírósági döntés megakadályozta ennek végrehajtását. (MTI) A virginiai Richmondban tüntetők döntötték le konföderációs tüzért ábrázoló Howitzers-emlékművet. Ez már a negyedik emlékmű, amely ilyen sorsra jutott Richmondban. (TASR/AP-felvétel)
