Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-17 / 139. szám
KÖNYVESPOLC ■ 2020. JÚNIUS 17. w www.ujszo.com kapcsolatban, amely minden problémánk gyökerét elődeink traumáiban látja, vannak fenntartásaim, Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyvét is némi szkepticizmussal vettem kézbe. De kézbe vettem, mert a pszichológus szerző interjúi és Facebookbejegyzései figyelemkeltők, okosak, ráadásul úgy tudományosak, hogy közben szórakoztatók is. És soha nem olcsón poénkodók. Most, amikor a trianoni évforduló kapcsán is annyi szó esik a családokban nemzedékeken keresztül öröklődő fájdalmakról, az is felmerült bennem, hátha megtudok valamit arról, miért van ez így. Azt tudtam meg, amit mindannyian sejtünk, csak kevesen tudjuk alkalmazni: hogy a kibeszéleden, eltitkolt, tabuizált múlt mindig sérüléseket okoz. Az ember akarva-akaradanul magában hordozza őse tapasztalatait, félelmeit, viselkedési mintáit, és ha nem tudja, mi mién van, továbbadja ezeket a gyerekeinek is. Olyan ez, mint egy átkos, családi stafétafiitás, amelyből csak akkor léphetünk ki, ha van bátorságunk így dönteni, és ha megismerjük, ki mién futott - olykor szükségből, olykor akarata ellenére is - lélekszakadtáig. A felismeréstől az önismeretig Orvos-Tóth Noémi ígérete szerint egy transzgenerációs, azaz nemzedékeken átívelő önismereti úton vezeti végig olvasóit, hogy a saját életükben felismerhessék a negatív érzelmi viszonyulásokat és viselkedési mintákat. Teszi ezt nagyon olvasmányosan, könnyed derűvel, érthető tudományossággal. Ügy ír sorsanalízisról, narratív pszichológiáról, emlékbetörésekről, intergenerációs identitásról vagy poszttraumásstressz-zavarokról, hogy egy kicsit sem kell feszélyezve éreznie magát annak, aki számára ezek ismereden fogalmak. Hiszen épp most olvas róluk, és a szövegkörnyezetben minden túlmagyarázás nélkül is érthetővé válnak. Így vezet végig a szerző fejezetről fejezetre a nem kívánt gyerekek, a halott testvér helyett született Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors - QaLidi sebek és a gyógyulás útjai Kulcslyuk Kiadó, 2018 290 oldal Noah Selvaggio nyugdíjas vegyészprofesszor magányosan éldegél New Yorkban. Szülővárosába, Nizzába készül, hogy megünnepelje nyolcvanadik születésnapját. Gyerekkora óta nem járt Európában, csak az édesanyjától örökölt fotók őrzik a II. világháborús történelmi múlt és a családi legendák titkait. Aztán váratlanul kiderül, hogy ő a legközelebbi rokona tizenegy éves, elárvult unokaöccsének, Michaelnek, s ha nem vállalja a felügyeletét, a fiú nevelőintézetbe kerül. A különös duó együtt indul hát a francia vakációra. Miközben egyszerre szenvednek a jet lagtől és a kulturális sokktól, hol a modern tömegkommunikáció eszközeivel, hol az idősek bölcsességével próbálja kinyomozni a múltat és megtanulni egymás nyelvét. Emma Donoghue: A rokon 21. Szóltad Kiadó, 2020 400 oldal Mint egy átkos, családi stafétafutás Mivel a mostanában divatos családállítással ORVOS-TÓTH NOÉMI ÖRÖKÖLT SORS CSALÁDI SEBEK ÉS A GYÓGYULÁS UTJAI I gyerekek, az elvárások rabságában élő fúnkciógyerekek vagy a várt fiú helyett lányként (és fordítva) világrajött gyerekek drámájától kezdve a családban maradó, takargatott traumákon és titkokon át az ezek által torzuló valóságig, hogy a végén felismerhessük: családi örökségünket megváltoztatni ugyan nem tudjuk, de ha elfogadjuk és feldolgozzuk, sokat tehetünk azért, hogy a sors ne ismételje önmagát. Meséld el, hogyan szerettek Az Örökölt sors nem életvezetési tanácsadó, azt sem akarja elhitetni velünk, hogy a múltba tekintve minden jövőbeni problémánkat megoldjuk. Csak mesél arról, mennyire meghatározza az életünket, a gondolatainkat, az önbizalmunkat az, hogy milyen családba születtünk, mennyi kimondadan feszültség, takargatott titok között nőttünk fel. A könyv nagy erénye a sok hiteles, valódi történet, amelyet a szerző nem sikerhajhászás céljából, hanem a jobb megértés kedvéért mesél el, mindig nagy tapintattal. Sokan magukra ismerhetnek bennük, és miután leteszik a könyvet, talán először merik feltenni a kérdést szüleiknek, nagyszüleiknek, hogy is volt, mi is történt akkor, amikor kitelepítették őket, meghalt a gyerekük, öngyilkos lett a testvérük...? . Bármennyire furcsa, Orvos-Tóth Noémit olvasva mégis logikusnak és egyértelműnek tűnik, hogy a mi párkapcsolati kudarcaink, szorongásaink, önértékelési zavaraink mögött elődeink fájdalmas tapasztalatai keresendők. „Meséld el, hogyan szerettek és én megmondom, hogyan szeretsz” - fogalmaz egy helyen a szerző, és ebben minden benne van, amiért érdemes kézbe venni a könyvet. Egyetlen kérdésre nem ad választ - talán mert nem is lehet: hol keresse örökölt sorsát az, akit örökbe fogadtak, és vér szerinti családjáról semmit sem tud? Vrabec Mária A szerző a Vasárnap munkatársa FRISS KÖNYVEK Egy lány, aki segít tinderezni nyugdíjközeli anyukájának, és közben romantikus érzései támadnak az egyik udvarló iránt. Egy professzor, aki kötelező lábamputálással harcolna a klímakatasztrófa ellen. Egy díva, aki arcmozgató applikációval ellensúlyozná a túlzásba vitt botoxkezelések hatását. Egy robotpap, aki túl sokat tud. Mécs Anna, aki 2018-ben Gyerekzár című kötetével elnyerte az év legjobb elsőkönyves bemutatkozásának járó Margó-díjat, újabb novelláiban azt a kérdést járja körül, hogyan szabja át énhatárainkat a technika. Mécs Anna: Kapcsolati hiba Scolar Kiadó, 2020, 160 oldal Machado sokszor szürreális és provokatív könyvében nyolc novellát olvashatunk, amelyek olyan műfajok között egyensúlyoznak, mint a thriller, a scifi, a horror, a fantasy, a disztópia, a weird vagy a klasszikus, realista szépirodalom. Egy feleség zöld szalagot hord a nyakán. Egy nő számba veszi a szeretőit, miközben egy járvány lassan végez az emberiséggel... A hol földhözragadt, hol a világunktól elszakadt, csábító és szexi, bizarr és maró, humoros és halálosan komoly történetek minden oldalukról megmutatják a nőket, a női testre ható erőket. Carmen Maria Machado: A női test és más összetevők Agave Könyvek, 2020,288 oldal A magyar nyelv labirintusai Szlovákiában A Fórum Kisebbségkutató Intézet, valamint az annak részét képező Gramma Nyelvi Iroda kiadásában jelent meg a közelmúltben Misad Katalin nyelvhasználatról szóló tanulmánygyűjteménye. A Fórum negyed évszázados története során több kiadványában, több megközelítésben is tárgyalta már a témakört, ami nem csoda, hiszen a kisebbséginyelv-használat labirintusaira vonatkozó kérdések a közép-európai térségben kiemelten fontosak. Misad Katalin kötete 16 tanulmányt tartalmaz, a feldolgozott témák sora pedig igen változatos, már-már zavarbaejtően gazdag: a nyelvi jogoktól és a vizuális nyelvhasználattól kezdődően a magyar nemzetiségű nők szlovákiai névhasználatán át egészen a tankönyvek és a nyelvoktatás elemzéséig terjed. Emellett képet alkothatunk arról is, hogy Európa más tájain - konkrétan Finnországban és Dél- Tirolban - Szlovákiához képest milyen a kisebbségi nyelvek helyzete. Vagy: Dunaszerdahely példáján keresztül helyi és mikroszinten azt is megtudhatjuk, hogy a különféle nyilvános feliratokon mekkora hátrányban van a magyar nyelv az állami intézményekben. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy szigorú értelemben vett tudományos szövegeket tartalmaz a kötet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a laikus érdeklődő csak jelentős nehézségek árán lenne képes értelmezni a leírtakat (noha figyelmes, türelmes és érdeklődő olvasásra természetesen szükség van). Inkább arról van szó, hogy a dolgok állásáról szigorúan a tények beszélnek. Misad Katalin tökéletesen tisztában van a szlovákiai magyar nyelvhasználatot övező körülményekkel és problémákkal. Képes szenvtelenül, meggyőző tárgyilagossággal boncolgatni mind a jellegzetességeket, mind a gondokat, s ezzel sokkal többet tesz a kisebbséginyelv-használatért, mint mondjuk száz egyoldalúan háborgó cikk. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyire „teljes” a kötet, mennyire fedi le a szlovákiai magyar nyelvhasználat időben és térben meszszire nyúló, sokszor parttalannak tűnő tematikáját. Nyilvánvaló, hogy megközelítőleg kétszázötven oldalon nem lehet teljességre törekedni, ugyanakkor ilyen keretek között - ha jó tanulmányokról beszélünk - a nagyon hasznos keresztmetszet követelménye minden további nélkül teljesíthető. A kötet további fontos vonása, hogy több téma történeti hátteréről is összefoglalót kapunk. A kisebbségi nyelvek jogi szabályozásáról szóló első tanulmányban például lényegretörően ott szerepel minden vonatkozó, 1990 után hatályba lépett szlovákiai jogszabály áttekintése, ami által szinte lexikonként is használató a kiadvány. Más tanulmányokban pedig egyenesen a történeti sommázat a fő cél; ezt példázza a negyedik szöveg, amely a (cseh)szlovákiai kisebbségek személynévhasználatának szabályozását öleli fel 1918-tól egészen a jelenig. Misad Katalin megközelítése egyben azt is szemlélteti, hogy a szlovákiai magyar társadalom milyen módokon és körülmények között alakult ki s éli mindennapjait. Másképp és egyszerűbben fogalmazva: egy résztémán keresztül betekintést nyújt valami sokkal nagyobb egészbe. Ha valaki netán szakirodalmat keres a kisebbséginyelv-használat témaköréhez, az is bátran felütheti a szöveggyűjteményt, hiszen minden tanulmány végén gondosan válogatott és gazdag bibliográfia - és nem mellékesen: szlovák nyelvű öszszefoglaló - is található. A pontosabb keresést név- és tárgymutató is segíti. Vatascin Péter Misad Katalin: Nyelvhasználat kétnyelvű közegben Fórum Kisebbségkutató Intézet - Gramma Nyelvi Iroda, 2019 240 oldal A mellékletet szerkesztette: Lakatos Krisztina, fc-maít; ujszofiujszoxom. Levélcím: DUF.i PRESS, s.r.o,, új Szó - Könyvespolc, P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava
