Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-17 / 139. szám

www.ujszo.com | 2020. június 17. KULTÚRA 111 Karácsonyig nem fog megállni Kerekes Vica Pozsonyban is, Nagyszombatban is színházi bemutatóra készült, de már forgat Prágában (Képarchívum) SZABÓ G. LÁSZLÓ Két városban próbált párhu­zamosan Kerekes Vica a koronavírus-járvóny kitörése előtt. Pozsonyban ás Nagy­szombatban. Szlovák szín­padon főszerepben most láthatta volna először a közönség. Mindkét bemutató' a következő évadra csúszott. Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Színházban Jozef Gregor Tajovsky Bűn című drámájában, Nagyszom­batban Moliére verses drámájában, A mizantróp mai, angol változatában kapott tehetségéhez méltó feladatot. Tíz-egynéhány évvel azután, hogy diplomás színésznő lett, végre hazai színpadon is megmutatkozhat. Szlo­vák és cseh filmjei mellett megérett az idő arra, hogy itthoni pályatársaival játszhasson a világot jelentő deszká­kon. Tajovsky realista drámájába, a Bűnbe váratlanul került be. „Peter Kovác, a pozsonyi Nem­zeti főigazgatója a Casino.sk című új szlovák film dramaturgja. A bemu­tató után váltottunk pár szót, és volt egy érzésem, hogy valami történni fog. De még nem fejtettem meg a rejtélyt, még mindig nem tudom, hogyan jutottam a színpadi szerep­hez. Egyelőre csak a ténybe kapasz­kodom. Végül is Matús Bachynec, a darab rendezője hívott fel, hogy sze­retné, ha játszanék a darabban. Őt már ismertem régebbről. Roman Polák asszisztense volt a Démonok című tévéfilmben, amelyben Milan Mikulcíkkal játszottam évekkel ez­előtt. Tajovsky érettségi tétel volt szlovák irodalomból, maradt róla némi emlékem. Az olvasópróba után még úgy éreztem, nagyon egyszerű történet ez. Nem is értettem, mit fo­gunk ezen két hónapig próbálni. Tajovsky drámaisága egy nem kí­vánt gyerek születéséhez kötődik. Eva, a történet bűnbe esett alakja nem az Amerikában vendégmun­kásként dolgozó férjétől, hanem a gazdaságban neki segítő fiatalem­bertől terhes. Tajovsky idejében tö­megesen mentek ki szerencsét pró­bálni Amerikába. Éva félje tizenhat évig van távol, s az alatt csak kétszer látogat haza. Bűn és bünhődés a fe­leség részéről, kín, gyötrelem és ha­rag a férj oldalán. De lesz-e megbo­csátás? Erre a kérdésre keresi a vá­laszt a szerző.” Szlovák klasszikus bonyolult nyelvezetű műve a Bűn. Első olva­sásra Kerekes Vica számára megle­hetősen soványnak tűnt a darab, ké­sőbb kiderült, nagyon mélyre kell ás­ni benne. Tajovsky ráadásul egészen különös szórendet alkotott. „Rögtön az első napon meg is je­gyezte az egyik darabbeli kolléga­nőm, hogy: Szegénykém, hogy te­hették ezt veled?! Hogyan hozhattak ilyen helyzetbe? Ezek teljesen meg­zavarodtak! Mintha megfeledkezett volna arról, hogy én mondtam igent a felkérésre. Aztán rájöttem, nem rosszindulatból reagált így, hiszen Tajovsky nyelvezetét neki sem volt könnyű elsajátítania. Én biztatásra vártam, ő meg akaratlanul rám ijesz­tett. Bízzál bennem, nem vallók szé­gyent, mondtam neki. Közben ma­gamat nyugtattam, erősítettem. A magyar akcentust teljesen le kellett csiszolnom a kiejtésemről, nagyon rá kellett feküdnöm a szövegre. Nem történhet meg, hogy beszéd közben elsodornak az érzelmek, ügyelnem kell minden egyes szó megformálá­sára. S ugyanaz a kolléganőm, aki az elején annyira izgult értem, és most már kimondom a nevét, Gabriela Dzúriková, nagyon sokat foglalko­zott velem. Szinte a beszédtanárom lett a próbák során. Hálás is vagyok neki nagyon. Türelmes volt velem. Jóindulatú. A próbák egyikén meg is dicsért. Le a kalappal előtted, lel­kendezett!” A koronavírus aztán véget is vetett a próbáknak. Elmaradt az áprilisi pre­mier, és őszre tolódott. De ugyan­azokban a hetekben, amikor a Nem­zetiben próbált, naponta vonatra ült, hogy Nagyszombatban is folytassa az elkezdett munkát A mizantrópban. Jeniffer, Moliére-nél Céliméne, a da­rab központi figurája, színészileg ezt sem lehet megúszni. Húzós hetek után azonban ez a próbafolyamat is el­akadt. A bemutató januárra csúszott. „Pozsonyban a Nemzeti egy héttel korábban zárta be a kapuit. Nagy­szombatban még próbáltunk pár na­pig. Aztán hirtelen ott álltam tétlenül, és nem tudtam, hogyan tovább. Ten­gernyi időm volt. El kellett dönte-A mizantróp nagyszombati plakátja nem, mihez kezdek. Foglalkozzak-e tovább a két darab szlovák szövegé­vel, vagy álljak át gyorsan a cseh filmre, amelynek a forgatását nyárra tervezték. Idegtépő helyzet volt. Má­ra minden tisztázódott. Pozsonyban augusztus 15-e körül folytatjuk a pró­bákat, Nagyszombatban november 23-án kezdünk.” Mivel hetekig két város közt in­gázott, és hirtelen semmi dolga nem volt, Kerekes Vica úgy döntött, tíz napot ott tölt még kis Rómában, ahogy a nagyszombatiak nevezik szeretett városukat. „Meg akartam bizonyosodni arról, hogy nem fertőződtem meg az utaz­gatások során. Önkéntes karanténba vonultam. Nem okozott gondot. Sze­retek egyedül lenni. Annyira inten­zív, olyan telített időszak volt az a két próbafolyamat, hogy jó volt maradni, és csak magamra figyelni. Mintha csak én léteztem volna a világon. Tel­jesen egyedül laktam egy belvárosi művészeti központ vendégszobájá­ban. Szerencsére semmi bajom nem volt, az egyedüllét pedig kimondot­tan jó hatással volt rám. Mindent át­gondoltam magamban, hogyan to­vább, mire lesz szükségem a követ­kezőkben. Nem estem pánikba a helyzet miatt. Erőt gyűjtöttem a for­gatáshoz. Március 20-án jött értem a családom Nagyszombatba, és haza­hoztak Fülekre. Lélekben teljesen rendben voltam. Szabad folyást hagytam a dolgoknak.” Budapestről három kofferrel érke­zett meg Pozsonyba, onnan költözött át később Nagyszombatba. Elköszö­nőben volt már a tél, de még hideg volt, így ruhákat is pakolt bőségesen. Megtelt az autó a dolgaival, mondja nevetve, aztán pedig a fuleki szobája lett tele a kofferek tartalmával. Fü­lekről Prágába vezetett az útja. Ott forgat most két hónapig Petr Zahrád­­ka Szerelem lábujjhegyen című film­jében. Balettmestemő lesz a roman­tikus családi vígjátékban, s mivel táncjelenetei is lesznek, naponta edz és nyújtja magát. S a változás kedvé­ért cseh szöveget tanul. „Nem is emlékszem, mikor töltöt­tem itthon legutóbb két hónapot. Ré­gen. Az első két hétben nehezen ta­láltam fel magam. Néztem a falat, nem tudtam olvasni, de boldog vol­tam, hogy a szeretteim körében lehe­tek. Idő kellett az átálláshoz. Mintha vége lett volna a sulinak, és a nyári szünet első heteit töltöttem volna ott­hon. Ilyesmit éreztem. Élveztem, hogy az apukám fóz, az anyukám süt nekem. Hogy kiszolgálnak. Én meg közben kitakarítottam a házat. Ebben a helyzetben áldásos állapot, hogy ilyen sokat lehettem velük. Közben megszületett a bátyám második gyer­meke, így már kétszeres nagynéni vagyok. Bent voltam a szülésnél. Vé­gignéztem. Tükrös vitrin előtt álltam, láttam, ahogy világrajött a baba. Nagy ajándék volt megélni ezt a csodát.” A cseh film után egy szlovák kö­vetkezik, de majd a Nemzeti szín­házi bemutató után. Örömmel álla­pítja meg: ismét szépen alakulnak a dolgai. „Most elkezdek dolgozni, és ka­rácsonyig nem lesz megállás. Mondtam is az anyukámnak, hogy úgy vegyétek, itthon töltöttem a nyári szünetet. Jól is jött a pihenés, a sok szeretet, ami körbevett. Egyéb­ként pedig azt gondolom, nem fog megváltozni a világ, legfeljebb egy hétre. Látom, már mindenki rázza le magáról a láncokat, és habzsolni akarja az életet, és nem is olyan las­san minden visszaáll a régi kerék­vágásba. Pedig tanulhatnánk a tör­téntekből. Volna mit.” A szerző a Vasárnap munkatársa Áprilisra halasztották az Oscar-díj-átadót Februárról áprilisra halasz­tották a 2021-es Oscar-gálát a koronavírus-járvány miatt - jelentette be a díjat odaítálő amerikai filmakadémia. Az ünnepélyes díjátadót a terve­zett időpont, február 28. helyett áp­rilis 25-én tartják meg. A járvány miatt bezártak az amerikai mozik, félbeszakadt valamennyi hollywoo­di produkció gyártása. A halasztás­sal a filmakadémia időt akar adni az alkotóknak arra, hogy befejezzék és bemutassák filmjüket - áll az indok­lásában. Az Oscar-díjra pályázó filmek 2020. december 31. helyett 202l. február 28-ig kaptak időt a nagykö­zönség előtti bemutatkozásra, amely a nevezés egyik fő feltétele. A kü­lönleges kategóriákban (animációs A gazdára váró szobrocskák (Képarchívum) rövidfilm, élőszereplős rövidfilm, dokumentumfilm, nemzetközi já­tékfilm) a megjelenés határideje 2020. december 1. Az általános ka­tegóriákra a nevezést 2021. január 15-ig lehet benyújtani. Ezzel a 93. Oscar-díj-átadó hiva­talosan is a legkésőbb megtartott gá­la lesz a díj történetében. Ez a ne­gyedik alkalom, hogy elhalasztják az Oscart, először 1938-ban csúszott egy hetet a ceremónia a Los Angeles- i áradások miatt. 1968-ban Martin Luther King meggyilkolása miatt két nappal később rendezték meg. Leg­utóbb 1981-ben helyezték 24 órával későbbre, mert Ronald Reagan el­nökre rálőttek a fővárosban - ezt a döntést a közvetítés tervezett kezde­te előtt négy órával hozták meg. Az őszre tervezett Governors Awards gálát (Kormányzók bálja) is elhalasztják, ennek egyelőre nincs konkrét dátuma. Arról sem döntöt­tek még, hogy az Oscar-díj-átadó virtuális lesz-e, vagy a hagyomá­nyos helyszínen, a Los Angeles-i Dolby színházban rendezik meg. Az akadémia a világjárvány miatt nemrég változtatott szabályzatán: a moziban nem forgalmazott, strea­­mingszolgáltatással bemutatott fil­mek is nevezhetők Oscar-díjra. A szabály csak az idei szezonban ér­vényes, azokra a filmekre, amelyek a mozik zárva tartása alatt debütál­tak. Májusban a dokumentumfilmek nevezési feltételei is módosultak: idén akkor is nevezhető egy doku­mentumfilm, ha nem vetítették hét napig egy Los Angeles megyei vagy New York-i moziban, elég, ha egy­nél több kvalifikáló filmfesztivál válogatásában szerepel. (MTI, juk)

Next

/
Thumbnails
Contents