Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-15 / 137. szám

KOZELET 2020. június 15.1 www.ujszo.com Borzasztóan kevés iskolapszichológus van Pozsony. „Az alapiskolák csu­pán 14 százalékában van iskola­pszichológus, a középiskolákban 18 százalék ez az arány” - mondta Branislav Gröhling (SaS) oktatás­ügyi miniszter. A csütörtöki rutt­­kai iskolai késelés kapcsán beszélt erről a Na telő című politikai vitaműsorában. A tárcavezető szerint égető szükség lenne több asszisztensre és logopédusra is, akiknek köszönhetően csökken­nének a különbségek a diákok kö­zött. Gröhling a Markíza televízi­ónak azt mondta, ezzel az iskolai zaklatások is visszaszorulnának. „A minisztérium felmérése szerint az alapiskolások 17 százaléka, a gimnazistáknak pedig a 8 száza­léka vált iskolai terrorizálás áldo­zatává” - tette hozzá a miniszter. A ruttkai iskolaközpontba kés­sel berontó 22 éves férfi ismerősei közül többen is azt mondták, egy­kori iskolájában éveken át zaklat­ták a diáktársai. Az elkövető le­szúrta az iskola igazgatóhelyette­sét, az igazgatót, két tízéves diák­lányt és a gondnokot megsebesí­tette. (szh) Egy éve lett beiktatva Zuzana Caputová Tavaly június 15-én költözött ba az elnöki palotába Zuzana Őaputová, Szlovákia első női és egyben legfiatalabb köztársasági elnöke. Pozsony. Az elnökválasztás második fordulójában 58,4 száza­lékkal győzött, több mint egymil­­lióan szavaztak rá, és népszerűsége azóta is töretlen. Azóta 18 külföldi látogatáson vett részt, felszólalt például az ENSZ New York-i klí­makonferenciáján. (tasr) (TASR-felvétel) Pellegrininek aligha jön össze a saját frakció (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Peter Pellegrini, a Smer távozó alelnöke lát esélyt arra, hogy saját parlamenti frakciót alakítson a vele tartó képviselőkkel. Boris Kollár (Sme rodina) házelnök szerint ez nem fog sikerülni Pellegrininek. „Nem megszokott, hogy a válasz­tási időszak négy éve alatt új frakci­ók alakulnak” - reagált Boris Kollár házelnök arra a lehetőségre, hogy a Smerből távozó politikusok Peter Pellegrini vezetésével új parlamenti frakciót hozhatnak létre. Szerinte ez nem lenne korrekt a Smer szavazói­val szemben, és azt gondolja, a par­lament nem fogja megszavazni új frakció létrehozását. Pellegrini szerint még korai a frak­cióalapításáról beszélni, úgy véli, leghamarabb szeptemberben lehet szó erről. Egyelőre nem konkretizál­ta, ki távozik vele a Smerből, de több párttag és volt miniszterek is a tá­mogatásukról biztosították őt. A frakció létrehozásához legalább nyolc képviselőre van szükség. Mi­­chal Sipos, az OEaNO klubjának ve­zetője már kijelentette, ők nem fog-Válótársak - vagyonelosztás nem lesz ják támogatni ebben Pellegrinit. Ju­­raj Seliga (Za l’udí), aparlament egyik alelnöke nem válaszolt arra, hogy pártja hogyan fog szavazni ebben a kérdésben. Anna Zemanová (SaS) is csak azt mondja, ha időszerű lesz, megvitatják a pártban, hogyan sza­vazzanak. Pellegrini egyébként kijelentette, a Kotleba pártja az egyetlen, amellyel kizárja az együttműködést. Parla­menti alelnöki posztját szeptember­ben kínálja fel a Smemek. Juraj Hrabko politikai elemző sze­rint Pellegrini egyelőre azért nem lé­pett ki a Smerből, hogy belülről fi­gyelje a párton belüli mozgolódást és felméije, kik tartanak vele, és kik nem. Emellett amíg hivatalosan tagja a pártnak, nem tudják őt leváltani a parlament alelnöki posztjáról sem, amely a Smert illeti. (szh, TASR) Elég volt a korlátozásokból Az óvatos többség belföldön akar nyaralni Pozsony. A bezártság, a ka­rantén után még többen tervezik, hogy elmennek nyaralni, mint azt az év első hónapjaiban gondol­ták, annak ellenére is, hogy so­kan megérezték a pénztárcáju­kon a válságot. Ám így is rekor­dot dönthet a nyaralók száma. A Go4insight ügynökség jú­nius eleji felmérése szerint a la­kosság 57 százaléka tervezett nyaralást a járvány előtt, most viszont már a 62 százaléka. Ez lökést adhat a hazai vendéglátó­iparnak és szállodaiparnak, amelyet a legjobban érint a vál­ság. „A nyaralást tervezők 70 százaléka Szlovákiában akar üdülni, majdnem a lakosság felét teszi ki az arányuk. A második számú célpont Csehország” - tette közzé az ügynökség. Eddig Horvátország volt a tu­risták legkedveltebb célpontja, de idén csak a lakosság 6 száza­léka készül az Adriára, eredeti­leg négyszer ennyien tervezték ezt. A lakosság további 4 száza­léka tervezi, hogy valahol a ten­gernél fog üdülni. Rendkívül visszaesett az érdeklődés az olasz, a török és a görög utak iránt, Európán kívülre pedig csak a lakosság 1 százalék mer elutaz­ni. Ugyanakkor a nyaralást ter­vezők harmada kevesebb pénzt tud költeni üdülésre, mint ter­vezte, körülbelül 68 százalék­nyian pedig ugyanannyit. A ki­adások visszafogása minden csoportot érintett, de a nyugdí­jasokat a legkevésbé. Közülük mondták a legtöbben, hogy az eredeti terv szerint költenek az üdülésre, mivel az ő bevételeiket nem érinti a járvány. (tasr) SZALAY HAJNALKA Az emberek egyre kevésbé érzik veszélyben az egészségüket a koronavírus miatt, így egyre kritikusabban figyelik a kormány járvánnyal kapcsolatos lépéseit, és a krízis előtti állapot visszaállítását sürgetik. Pozsony. A járvány kezdete óta a Szlovák Tudományos Akadémia in­tézetei a Seesame kommunikációs ügynökséggel folyamatosan vizs­gálják, hogyan befolyásolja a rend­kívüli állapot az emberek életét. A májusi eredmények alapján el­mondható, hogy akárcsak április­ban, utána is azok a családok érzik veszélyeztetve magukat, amelyek bevétele alacsony, illetve azok, akiknek veszélyben forog az állása. Márciusban a lakosság majdnem 40%-a állította azt, hogy veszélyez­tetve érzi magát, ez az arány április­ra nem egész 33%-ra, májusra pedig 20% alá csökkent. A koronavírust jelenleg azok vé­lik fenyegetésnek, akik bizonyta­lannak érzik a saját gazdasági hely­zetüket vagy a családjukét, de már kevesebben féltik az állásunkat, mint a krízis kezdetén. Márciusban még a megkérdezettek több mint harmada aggódott, hogy a járvány okozta gazdasági helyzetben elveszíti munkáját, májusra ez az arány 16%­­ra csökkent. Fontos azonban meg­említeni, hogy majdnem ugyan­­ennyien vannak azok, akik úgy nyi­latkoztak, hogy a járvány felbukka­násakor még dolgoztak, májusban azonban már vagy munkanélküliek voltak, vagy a felmondási idejüket töltötték. Szabálykövetők vagyunk A felmérésben kíváncsiak voltak arra is, mennyire tartjuk be a meg­előző intézkedéseket. Függetlenül attól, hogy egyre kevésbé aggódunk a koronavírus miatt, továbbra is kö­vetjük a Közegészségügyi Hivatal előírásait. A társasági életet a meg­kérdezettek majdnem harmada még mindig minimalizálja, és a válasz­adók majdnem 75%-a továbbra is viselt szájmaszkot, ha elment ott­honról. Ezekben a kérdésekben a nők követik jobban a szabályokat. Az óvintézkedéseket leginkább azok veszik félvállról, akik elégedetlenek a kormány intézkedéseivel. Vissza a megszokotthoz Egyre többen zúgolódnak Igor Matovic és a kormány lépései miatt. Áprilisban a válaszadók több mint fele vélekedett pozitívan a kormány lépéseiről, májusra azonban az elé­gedettek aránya 45%-ra csökkent. Ennél jelentősen többen lettek az elégedetlenkedők, egy hónap alatt 10 százalékponttal emelkedett a számuk. Közéjük elsősorban azok tartoznak, akik a mielőbbi teljes visszaállást szorgalmazzák, azt, hogy minél hamarabb térjen vissza minden a régi kerékvágásba. Sőt, az idősebbek is kezdenek egyre in­kább így gondolkodni. „Sok idős megkérdezett már kezdi unni az el­zártságot, ezért nagyobb arányban jelentek meg az elégedetlenkedők között most, mint áprilisban” - ma­gyarázta Barbara Lásticová, az SAV társadalmi kommunikációval fog­lalkozó hivatalának munkatársa. Egyre inkább növekszik azok szá­ma, akik sürgetik a vírus előtti álla­pot visszaállítását, még akkor is, ha ennek következtében többen meg­betegednének. Áprilisban még a válaszadók 11,7%-a gondolkodott így, májusban 23,5%-uk. Egy hó­nappal ezelőtt a megkérdezettek több mint 40%-a értett egyet azzal, hogy az óvintézkedések megtartása addig kötelező, amíg fennáll a fer­tőzés veszélye, jelenleg kevesebb mint 30%-uk gondolja ezt. „A há­rom hónapja tartó korlátozások meghosszabbítását az emberek a személyi szabadság egyre nehe­zebben elfogadható korlátozásának tartják, hiszen alig van új fertőzött” - mondta az adatokról Miloslav Bahna, az SAV szociológiai rész­legének munkatársa. Amint egy kicsit kisütött a nap, benépesültek a vízpartok (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents