Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-15 / 137. szám
www.ujszo.com | 2020. június 15. RÉGIÓ I 3 Elismerték munkájukat Kustyán Ilona, Kollár Zoltán és Erdélyi Géza (A szerző felvétele) Kerékpáros reggeli a túrák és tervek jegyében VATAŐClNPÉTER A Komárom díszpolgári címét idén Erdélyi Géza nyugalmazott református püspök vehette át, a Pro Űrbe elismeréseket Kollár Zoltán vállalkozó és karitatív tevékenységgel foglalkozó személy, illetve Kustyán Ilona nyugalmazott magyar-latin szakos pedagógus kapta meg. EjEEHin A korábbiakhoz képest a már lecsengő, de még mindig tartó járványhelyzet miatt új helyen, a város szívében található Klapka vendéglőben osztották ki az elismeréseket. Keszegh Béla polgármester a járványidőszak kapcsán a három díjazottra utalva elmondta, ilyenkor fontos, hogy olyan példaképeink legyenek, akikre lehet számítani, mivel a vírus keményen érintette a társadalmat és a közösségeket. Erdélyi Géza humoros megjegyzésekkel tarkított beszédét azzal kezdte, hogy az elismeréssel az ő olvasatában a szolgálatát értékelték. Kiemelte, hogy Komárom, a történelmi rangú város milyen szerepet töltött be az életében, amely a szívéhez nőtt, s a magáénak érzi. Külön kiemelte a gimnáziumi éveket, azokat a neves tanárokat és később híressé vált diákokat, akikkel az ötvenes évek első felét a városban eltöltötte. Kollár Zoltán néhány mondatban elmondta, mindig aggályai vannak, hogy jó kezekbe kerül-e egy díj. „Úgy veszem, hogy ez a díj a velem az utcán kint levő 120 embernek szól, akikkel próbálunk valamit tenni, hogy jobbak legyenek a szerencsétlen sorsú vagy akár a nagycsaládos emberek napjai” - mondta Kollár Zoltán. Kustyán Ilona meghatódva emlékezett vissza mindazokra a tanárokra, kollégákra és intézményekre, amelyek hatással voltak a munkásságára. Mint mondta, minden perce Komáromhoz kötődik. Hálásan említette, hogy egész élete során azt csinálhatta, amit szeretett, hiszen szívből szeretett tanítani. Kiemelte, pályája során ráeszmélt arra is, hogy nem elég csak tanítani, hanem emellett szolgálni kell mást is, többek között felsorolta a magyarság ügyét és a város kulturális életét is. MAROSI BIANKA A további tervekről tartottak eszmecserét a Kerékpáros reggeli résztvevői a város főterén. A rendezvény szervezője, a Galántai Helyi Akciócsoport és a Templars Polgári Társulás július elejére tervezi a következő kerékpártúráját. Itf JlJfbJSf Évente többször is szervez a Galántai Helyi Akciócsoport és a Templars Polgári Társulás közös reggelit a kerékpárosoknak. Pénteken, június 12-én 6.30 és 8 óra között várták a szervezők az érdeklődőket a főtéren. A reggeli harapnivaló és kávé elfogyasztása közben a kerékpárosok helyzetéről, a társulásjövőbeli terveiről, a nyár elejére tervezett kerékpártúra szervezési kérdéseiről egyeztettek a résztvevők. Sisa Szokolová, a Galántai Helyi Akciócsoport és a Templars Polgári Társulás alapító tagja elmondta, a Kerékpáros reggeli célja a kerékpáros közlekedés népszerűsítése, támogatása. „Szeretnénk, ha minél többen választanák a kerékpárt mint közlekedési eszközt a városban. Több éve azon dolgozunk, hogy elősegítsük a kerékpáros közlekedés fejlesztését, hogy minél több bicikliút épüljön a környéken, hogy a lakosoknak több lehetősége legyen két keréken közlekedni nemcsak a városban, hanem a térség turisztikai célpontjait is elérhessék kerékpáron, és ezzel kicsit közelebb kerüljenek a természethez” - fejtette ki a szervező. A pénteki rendezvényen a helyi polgári társulások tagjai, a városi hivatal alkalmazottai, a Sverma utcai nyugdíjasközpont tagjai és a városi művelődési központ alkalmazottai vettek részt. „A közös reggeli jó alkalom arra, hogy az egyes szervezetek, intézmények egyeztetni tudják, milyen rendezvényeket és együttműködést terveznek. Mivel a koronavírus miatt bevezetett korlátozásokat már enyhítették, ezért a Honismereti Múzeummal közösen július elején szervezzük meg az idei nyár első kerékpártúráját a Vízimalmok nyomában projekt keretében. Az úti cél a jókai vízimalom” - fejtette ki Sisa Szokolová. Galántáról egészen Tallósig vezet kerékpárút, ezért aki csatlakozni szeretne a túrához, az biztos lehet benne, hogy biztonságosan és kényelmesen eljuthat Jókára. Kéttornyú templom a sziklák alatt Tekintélyt parancsoló kéttornyú temploma van a falunak (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN A falu címerében egy kéttornyú, bazilikális elrendezésű, keresztes templom mutatja, a falu egyik büszkesége nem más, mint a római katolikus templom. Amely ugyan első látásra igen régi stílusúnak látszik, de a látszat megtévesztő. VARHOSSZURET/ KRÁSNOHORSKÁ DLHÁLÚKA Egy historizáló stílusú, neogót belső díszítésű templom ez, melyet a vidék jeles birtokosa, az Andrássy család építtetett 1754-ben. Ki volt az építtető? Az egyik forrás - azaz Tököly Gábor: Kastélyok, kúriák, udvarházak Gömörben (Méry Ratio 2004) könyve - szerint 1754-ben építtette Várhosszúrét barokk stílusú római katolikus templomát bizonyos báró Andrássy György. Andrássy Györgyből egészen pontosan négyet tart számon a családtörténet, a templom építtetője III. Andrássy György lehet, az ifjabb, vagyis az Andrássy család monoki ágának második generációja, felmenő ági őse Várhosszúrét legjelesebb szülöttének, Andrássy Dénes grófnak, a vidék mecénásának. A templom alapítójáról viszonylag kevés információ maradt fenn, alig néhány sor. „Polgári pályán jeleskedett; a monoki Andrássy-ágnak ő a fenntartója. Első neje Berényi Mária grófnő, akivel János(VI.), Antal és István (II.) fiakat nemzé, második neje Mednyánszky Anna bárónő, akivel utódai nem maradtak”. Ezeket a sorokat 120 éve, 1900-ban írta le a jeles gömöri családkutató, bizonyos Dr. Csucsomi, azaz Mauer Artur orvos. A csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy nemzetség története című munkájában, mely hasonmás kiadásban létező forrásanyaga a kutatóknak ma is a Méry Ratio Kiadó adta ki 2005-ben. Mi volt ez a polgári pálya, ezt nem részletezi az életrajzíró, de alighanem a 18. században fellendülő vasgyártásról van itt szó, amely már akkoriban is tetemes hasznot hajtott az ipart művelőknek, bánya- és hámortulajdonosoknak. Sajnos azt egyik forrás sem említi, hogy az alapító donátor temetkezési helyéül választotta volna ezt az újonnan alapított templomot, miként az szokás volt ilyen esetben. Városinak is beillene Várhosszúrét temploma messziről feltűnik impozáns méreteivel és kiképzésével. Keleti tájolású, sokszögzáródású szentélyes, egyhajós, kéttomyos, alapjában barokk stílusú, később historizáló módon átalakított, neogótikus stílusjegyeket mutató templom ez. Védőszentje nem más, mint Szent György. Belső berendezése most is őrzi az utolsó nagy átalakítás, a 20. század első éveiben végbement munkák nyomát. Neogótikus stílusú a beltér, díszes, aranyozástól ragyog az oltár, hasonló stílusú a szószék, szépen munkáltak a padok, kifestett a boltozat is, ezek mind Andrássy Dénes bőkezű támogatásából készültek el. így tisztelgett szülőfalujának a vidék jótevőjeként számon tartott Dénes gróf. Maga a falu mindig is Krasznahorka várának tartozéka volt, alapítását a 14. század első harmadára teszik, első írásos emléke 1338-ból való, egy, a várhoz tartozó majorság létezett itt ekkoriban, a falu a nevét a Csermosnyapatak és a Buzgó-patak melletti dús hozamú, a várurak lóállományának takarmányt szolgáltató ártéri rétekről kaphatta a nevét. Természetesen eleinte Bebek azaz Bubek birtok volt, majd a híres család 1567-es férfiágon való kihalása után Andrássy birtok lett. Pusztította a vidéket gyakran a Tájoló Várhosszúrét a Pozsony- Kassa közti E 571-es útról Hárskútnál a 3012-es mellékútra letérve érhető el, a templom a 48.627/20.582 GPS-koordinátáknál található. török, 1567-től szinte évente érte támadás, mígnem 1570-ben porig égették Várhosszúrétet. Lakosságának alig negyede maradt életben. Sok évtizedes, lassú újratelepedés után végre a 17. században már ismét népes falu lett, egy 1667-ből fennmaradt írásbeliség szerint ekkor már 34 jobbágytelekkel, 10 fél telekkel és 2 zsellérrel adózott foldesurainak a falu. A 19. század legelején épült az a kúria, ahol 1835-ben Andrássy Dénes született. Ez az épület ma óvoda, s csak nehezen ismerhető fel egykori kúria jellege. A templom ma is a római katolikus híveket szolgálja, kertjében a második világháborúban, 1944 és 1945 fordulóján a környékbeli súlyos harcokban elesett magyar katonák emléke látható. A templom keleti falánál nyugodott a 130 magyar és a 44 név szerint ismert német katona, őket 1993-ban exhumálták és hazaszállították. Várhosszúrét temploma most újabb felújításra vár, tetőzete már új, most a külső homlokzatot tervezik renoválni hamarosan a hívek, akik néhány hete önkéntes munkával eltávolították a régi vakolat egy részét.
