Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-12 / 135. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. június 12.1 www.ujszo.com röviden Támadás rendőrök, szobrok ellen Hétfőn nyíljanak az EU belső határai Brüsszel. Az Európai Bizottság felkérte az európai uniós tagállamok kormányait, hogy június lóétól, jövő hétfőtől kivétel nélkül oldják fel a koronavírus-járvány miatt bevezetett határzárakat a schengeni övezeten belül. A brüsszeli testület július elsejétől javasolja az EU-n kívüli országokból érkezőkre vonatkozó utazási korlátozások részleges és fokozatos megszüntetését. Ylva Johansson uniós belügyi biztos közölte, egyes harmadik államokban továbbra sem stabil az egészségügyi helyzet, így ebben a szakaszban nem javasolják az utazási korlátozások teljes megszüntetését. A nyugat-balkáni (Szerbia, Albánia, Montenegró) országok előtt valószínűleg meg lehet nyitni az EU határait. (MTI) Soros markában van az uniós biztos? Budapest Miután Véra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szerdán közölte, hogy szerinte álhír, amit a Fidesz-kormány a nemzeti konzultációban a kérdésében fogalmazott, Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár megállapította: Soros. „Jourová tehát azt mondja, hogy a nemzeti konzultációnk egyik kérdése álhír, pedig az igazság az, hogy az Európai Bizottság szisztematikusan dolgozik a migráció elleni erőfeszítéseink gyengítésén. A Soros Györgyhöz fűződő kapcsolatairól nem beszélve...” - írta a Twitteren Kovács. A magyar kormány a következő nemzeti konzultációja egyik kérdésében állítja, „Brüszszel arra készül, hogy megtámadja a magyar alkotmány bevándorlással kapcsolatos szabályait. Arra akarnak kényszeríteni bennünket, hogy megváltoztassuk Alaptörvényünk migrációt tiltó rendelkezéseit.” A kormány hivatalosan a koronavírus-járvány miatt indította a legújabb nemzeti konzultációt. A kérdések többsége a pandémiás helyzetről szól, de bekerült témaként a Soros-terv és a migráció is. (Hvg, ú) Hivatalos az USA csapatkivonása Berlin. A német szövetségi kormány megkapta a hivatalos értesítést a Németországban állomásoztatott amerikai katonák számának csökkentéséről szóló tervről. Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő elmondta, hogy a kormányt értesítették a csapatkivonásra vonatkozó tervről. Kiemelte, hogy információik szerint még nincs végleges döntés az ügyben. Arra a kérdésre, hogy az amerikai vezetés bevonja-e a német kormányt a döntéshozatalba, Demmer megismételte, hogy értesítést kaptak a washingtoni kormányzatban mérlegelt tervről. A The Wall Street Journal amerikai lap azt írta, Donald Trump elnök utasítást adott a Németországban szolgáló 34 500 amerikai katona csaknem 30 százaléka, 9500 katona kivonására. (MTI) I ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Fejbe lőttek egy seriffhelyettest a kaliforniai Los Angelestől északra egy kis település rendőrőrsén. Közben a washingtoni belbiztonsági minisztérium a rendőrök elleni célzott támadások veszélyeire figyelmeztetett. Nancy Pelosi házelnök a konföderációs szobrok eltávolítását követeli a kongresszusból. A Los Angelestől 300 kilométernyire északra fekvő Paso Robles városkában a megyei seriffhelyettest lőtték fejbe, nem halt meg, de súlyos, életveszélyes állapotban szállították kórházba. Az elkövető elmenekült, a rendőrség nyilvánosságra hozta a biztonsági kamerák felvételeit, és a lakosság segítségét kérte a tettes megtalálásához. A rendőrség feltételezése szerint az elkövető kifejezetten rendőrökre vadászott. „Úgy gondoljuk, hogy az elkövető ezt előre eltervezte, kifejezetten azt akarta, hogy a rendőrök kijöjjenek az őrsről és akkor támadjon rájuk” - nyilatkozta lan Parkinson seriff. A nyomozás most kiteljed arra is, hogy vajon van-e összefüggés a szerdai gyilkossági kísérlet és a pár nappal ezelőtt elkövetett két korábbi halálos merénylet között. A hétvégén ugyanis két rendőrt már agyonlőttek. Időközben nyilvánosságra került a washingtoni belbiztonsági minisztérium egyik nem titkosított dokumentuma, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy rendőrtisztek személyes adatai szivárognak ki az interneten országszerte. Rendőrségi vezetők és rendőrök az elmúlt napokban többször is nyilvánosan hangoztatták, hogy az az érzésük, a rendőrségi reformokat sürgető törvényhozók magukra hagyják őket. A kongresszus szobrai Nancy Pelosi demokrata párti házelnök levélben követelte a konföderációs személyiségek szobrainak eltávolítását a kongresszus díszcsarnokából. Az ügyben illetékes szenátusi bizottsághoz írt levelében Pelosi II. Lipót belga király szobra „elnézést" kér. A király Kongóban milliószám ölette meg az őslakosokat. A rabszolgatartó déli államok egyetlen elnökének, Jefferson Davisnek a ledöntött szobrát őrzik a rendőrök Richmondban. (TASR/AP) úgy fogalmazott: ezek a szobrok „a gyűlöletnek adnak tiszteletet és nem a nemzeti örökség részei. Muszáj elmozdítani őket”. A konföderáció az amerikai polgárháború (1861-1865) előtti időszakban a déli rabszolgatartó államok laza szövetsége volt, amely szeretett volna kiválni az Unióból, s részben emiatt kezdődött meg a polgárháború. A déli tagállamokban mind a mai napig sok szobor, emlékmű, utcanév és zászló őrzi e korszak emlékét. Ám amióta május 25-én Minneapolisban a rendőri erőszak miatt meghalt az affoamerikai George Floyd, és ezt követően tüntetéshullám árasztotta el az országot, egyre több helyen rongálták vagy csonkították meg ezeket a szobrokat és emlékműveket, s több helyen a kormányzó vagy a polgármester el is rendelte a konföderációs személyiségek szobrainak eltávolítását. A szövetségi kongresszus épületében 11 konföderációs személyiség szobra található, köztük Jefferson Davis és Alexander Stephens szobra. Davis az Amerikai Konföderációs Államok első és egyetlen elnöke, Stephens pedig az alelnöke volt 1861 és 1865 között. Pelosi a levelében kifejezetten e két egykori politikust említette. Trump nem nevez át A házelnök nem sokkal azt követően írt levelet a szenátusi bizottságnak, hogy Donald Trump elnök a Twitteren kifejtette: a kormányzat nem tervezi a valahai konföderációs tábornokokról elnevezett amerikai katonai támaszpontok átnevezését. „Felvetették, hogy legendás katonai támaszpontjaink közül akár tízet is átnevezhetnénk, például Fort Bragget Észak-Karolinában, Fort Hoodot Texasban, vagy Fort Benninget Georgiában” - írta a Twitteren Trump, hangsúlyozva, hogy ezek „a nagyszerű amerikai történelmi örökség részei és a győzelem és a szabadság kivívásának történetét” jelentik. Az amerikai elnök leszögezte: „ezért az én kormányzatom még csak fontolóra sem veszi a katonai támaszpontok nevének megváltoztatását. Tessék tiszteletben tartani a hadseregünket!”-tette hozzá. Kolumbusz sem kell A massachusettsi Bostonban és a virginiai Richmondban megrongálták Kolumbusz Kristóf szobrait is. Bostonban levágták a Kolumbuszszobor fejét, a virginiai fővárosban, Richmondban pedig el is mozdították a szobrot. A portugál, majd a spanyol korona szolgálatában álló genovai utazót, aki 1492-ben felfedezte Amerikát, az Egyesült Államok egyes vidékein ma az amerikai őslakos indiánok lemészárlásának jelképeként tartják számon. Ezért többtucatnyi amerikai városban a Kolumbusz-napot - amely 1937 óta szövetségi ünnep - át is keresztelték az őslakos népek emléknapjává, és nem ünnepük Kolumbuszt. Virginia fővárosában, Richmondban Jefferson Davis szobrát is földre döntötték. Ralph Northam, Virginia demokrata párti kormányzója a szobordöntésre nem reagált, de ő a múlt héten már elrendelte Robert Lee lovas szobrának eltávolítását. Robert Lee a polgárháború déli csapatainak főparancsnoka volt, s bár dokumentumokkal bizonyíthatóan ellenezte a rabszolgaságot, mégis sokan a déli rabszolgatartó rendszer megtestesítőjét látják benne. (MTI, ú) Trump a CNN-t ostorozza Washington. Donald Trump a jövő héttől ismét kampánykörúton lesz. Az elnök a koronavírus-járvány óta nem vett részt egyetlen kampányrendezvényen sem, bár a sajtóbeszélgetéseket és értekezleteket a Fehér Házban nem függesztette fel, és a járvánnyal kapcsolatos teendők okán ellátogatott több városba is. Trump bejelentette, 3 hónap után az első kampánygyűlést jövő pénteken tartja meg az oklahomai Tulsában. Majd - mint mondta - Texasban, Floridában, Arizonában és Észak- Karolinában tervez kampányrendezvényeket. Az utóbbi három tagállamot úgynevezett ingadozó, vagy csatatérállamokként tartják számon, vagyis a választók nem egyértelműen elkötelezettek egyik, vagy másik párt mellett, hanem többnyire a pillanatnyi helyzet szerint voksolnak. Bár Texas hagyományosan republikánus állam, de felmérések szerint az idén novemberben ott is szoros lesz a verseny Trump és Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltje között. Ennek okát elemzők a koronavírus-járvány miatti gazdasági recesszióban és az afroamerikai George Floyd rendőri erőszak miatti halála okán kirobbant tüntetéssorozatban látják. A Gallup közvélemény-kutató szerdán közzétett felmérése szerint Trump támogatottsága a múlt hónapban mért 49%-ról 39%-ra csökkent, amióta a május 25-én Minneapolisban egy erőszakos rendőri intézkedés miatt meghalt az affoamerikai George Floyd és ennek nyomán nem egyszer erőszakba torkolló tüntetéssorozat árasztotta el az Egyesült Államokat. Az amerikai elnök kampánystábja hivatalos levélben szólította fel a CNN hírtévét, hogy kérjen bocsánatot egy nemrég közölt felméréséért, ami szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Joe Biden a regisztrált szavazók körében meglehetősen sok, 14 százalékponttal vezet az újrainduló, republikánus elnökjelölt előtt a választási versenyben. Á levelet Jeff Zucker, a CNN elnöke kapta, és a csatorna azonnal visszautasította, mondván: kiállnak a felmérésük mellett. A felmérés közlése után Trump közölte a Twitteren, megvizsgáltatja, mert hamisnak érzi. Egyébként több másik közvélemény-kutatás is arra jutott, hogy Biden több százalékponttal megelőzte Trumpot. (MTI, 444) Segített a járvány a Fidesznek Budapest. A járvány időszaka alatt erősödött a Fidesz - ez látszik a Medián legfrissebb felméréséből. A HVG számára készített reprezentatív felmérés szerint a Fidesz a biztos pártválasztók körében 60%-on áll, ez 5 százalékpontos növekedés a legutóbbi februári kutatás adataihoz képest. A legerősebb ellenzéki párt a Momentum, 11%kal, ezután következik a DK 10, és a Jobbik 7%-kal. A 3%-on mozgó MSZP, ha most lenne a választás, nem jutna be a parlamentbe. A Fidesz támogatóinak 91 százaléka elégedett azzal, ahogy a kormány a koronavírusválságot kezelte: ők ötfokú skálán négyest vagy ötöst adtak a kabinet teljesítményére. Viszont a 30 évesnél fiatalabbak az átlagnál jóval kevésbé elégedettek, csak a 44%-uk adott az ötös skálán a közepesnél jobb osztályzatot a Fidesz járványkezelésére. Ha csak a 30 év alattiakon múlna, egy „most vasárnapi” választást az ellenzék fölényesen megnyerne. (hvg, ú) Párizs vizsgálja ki a feketedobozokat Teherán. Irán bejelentette, Párizsba fogja küldeni elemzésre a tévedésből lelőtt ukrán utasszállító feketedobozait abban az estben, ha a szerencsétlenség vizsgálatában részes államok ehhez hozzájárulnak. Az Ukrán Nemzetközi Légitársaság Teheránból Kijevbe induló Boeing 737-es gépe január 8-án, nem sokkal a felszállás után zuhant le. Az iráni hatóságok először balesetről beszéltek, majd elismerték, a Forradalmi Gárda légvédelme lőtte le a gépet tévedésből egy föld-levegő rakétával. A repülőn lévő 176 emberből senki sem élte túl a tragédiát. A járaton 55 kanadai-iráni állampolgár utazott. Az érintett államok - Ukrajna, Kanada és az Egyesült Államok. Korábban Kanada nyomást gyakorolt Teheránra, hogy küldje a feketedobozokat Párizsba. Irán előzőleg megtagadta, hogy az ukrán utasszállító a repülési adatait rögzítő berendezéseket átadja. A nemzetközi szabályok szerint Iránnak joga van a vizsgálat felügyeletéhez. (MTI)
