Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-12 / 135. szám

www.ujszo.com | 2020. június 12. KULTÚRA I 9 Európai filmek egy eutóért - egész nyáron Michael Haneke Happy end című drámája pillanatkép egy európai nagypolgári család életéből TALLÓSIBÉLA Az Európai filmek egy euróért elnevezésű, hagyományos nyári filmes projekt idén sem marad el. Hétfőn, június 15-én indul és egész nyáron tart. Harminc jé minőségű kortárs európai filmet kínál jelképes belépővel: egy vetítés mindössze egy euróba kerül. A hazai filmklubok, illetve klub­­mozihálózat kínálatát gazdagító har­mincas válogatásba zömmel olyan alkotások kerültek be, amelyek a ko­rábbi években már elnyerték a nézők rokonszenvét. Több közülük rangos fesztiválokon mutatkozott be, hozott el onnan valamilyen díjat. Nem ke­vés az olyan friss film sem, amelyet csak nemrég kezdtek forgalmazni, de a koronavírus-járvány miatt nem „futotta ki” magát a mozikban. Olyan mozgóképeket is feleleveníthetnek a nézők, amelyeket a tavalyi filmsze­­zonban mutattak be, és olyanokat is, amelyeket az európai filmtörténet klasszikusaiként tartunk számon. A zsánert tekintve ugyancsak széles a skála: a sötét tónusú drámától a vi­dám, humorral teli, élményszerű, ka­landos úti dokumentumon át a leg­­elszabadultabb vígjátékig sok min­den megtalálható a listán. A Szlovák Filmintézet, valamint a Szlovákiai Filmklubok Asszociációja (ASFK) nyári projektje tehát hétfőn kezdődik és egészen augusztus 31 -ig tart. Ízelítőül olyan alkotásokra hívjuk fel a figyelmet, amelyeket mi is lát­tunk vagy mi is megnéznénk. A filmklubok asszociációja sajtó­hírének listáján két, korábban ná­lunk is bemutatott magyar film is szerepel, mindkettő Mundruczó Kornél rendezése. A Fehér Isten (Bi­­ely Boh) kihagyhatatlan, erős hatású film, amely sokfelé hullámzó gon­dolatot ébreszt. Az ember legjobb barátja a kutya: de ha rosszul bánik vele, a hű társ a gazdája ellen for­dulhat, és nagyon veszélyes ellenfél válhat belőle: a magyar film erre mu­tat meg egy minden képzeletet fe­lülmúló történetet. A másik Mundruczó-opus a Jupi­ter holdja (Mesiac Jupitera), mely a hitről, a megváltódásról, a csoda le­hetőségéről szól, egy különös barát­ság történetén keresztül. A ház, amit Jack épített (Jack sta­­via dom) Lars von Trier filmje. A rendező, aki közönséget erősen megosztó alkotásokkal vált ismertté, ezúttal a 70-80-as évek Amerikájába viszi el a nézőt, és Jack, a sorozat­­gyilkos öt gyilkosságának történetét bontja ki. A kiemelkedő intelligen­ciájú férfi maga mesél a tizenkét év leforgása alatt megtörtént, tetszőle­gesen kiválasztott rémtetteiről, soro­zatgyilkossá érésének állomásairól. Nagy hatású rendező a Németor­szágban élő, török származású Fatih Akin: filmjeiben a török bevándorlók életéről közvetít kőkemény drámai képeket. Ahogy a Sötétben (Odni­­kiaf) című krimije is. A Sötétben alapját a 2000 és 2007 között Német­országban egy neonáci sejt által el­követett, tíz ember életét kioltó gyil­kosságsorozat adja. Akin egyetlen, egy müncheni török üzletember ellen elkövetett merényletre koncentrál. Bár a történet jelentős részét kitevő nyomozás és a bírósági per mozza­natai az ügy akkori valóságos meg­ítélését és hátterét tükrözik, a film ge­rincét adó személyes történetben sok a fikció. A német Katja török szár­mazású félje, Nuri üzlete ellőtt bom­bát helyeznek el, s a robbantásban nemcsak a félj, hanem a vele lévő kis­fiúk is életét veszti. A nő a kezdetek­től fogva meg van győződve arról, hogy a merényletet neonácik követ­ték el, a rendőrség azonban maffia­­viszályokra, illetve muszlint vallási nézeteltérésekre gyanakszik. Megrá­zó a történet, és döbbenetes, ahogy Katja lezáija az ügyet: maga szolgál­tat igazságot, mert úgy ítéli meg, a nyomozókra nem számíthat. Az Eszeveszett esküvő (Kym nás svadba nerozdelí) francia vígjáték. Eric Toledano és Olivier Nakache négykezes rendezésének főhőse a rendezvényszervező Max, aki stáb­jával egy előkelő francia kastélyban készít elő ünnepséget. Több száz vendégnek és a gazdag vőlegénynek olyan estét kell szerveznie, amelyre azok életük végéig emlékezni fog­nak. Néhány apró baki után viszont kártyavárként kezd összeomlani az este. Max pedig csak a fejét kapkod­ja, hogyan tudná megakadályozni a teljes káoszt és megmenteni a nászt. Igazi gyöngyszem Michael Dudok de Wit holland rendező A vörös tek­nős című animációs filmje. Szöveg­mentes - se narráció, se dialógusok nem erősítik. Mégis intenzív és ha­tásos: egyrészt a látványnak, más­részt annak köszönhetően, hogy a rajzolt környezetben (és a figurák gesztusaiban) mély, tiszta, humánus érzelmek és örök értékek vannak je­len - ezzel ajánlottuk bemutatójakor a filmet. És most is ezt tesszük, mert nagy élmény látni ezt a visszafogott, lassan hömpölygő mozit minimális­ra redukált eseménysorával, amely azzal indul, hogy egy fiatal, hajótö­rést szenvedett, áléit férfit lakatlan szigetre vetnek a viharos tenger fel­korbácsolt hullámai. A hajótörött, miután felfedezi a szigetet, tutajt tá­­kol, hogy vízre szálljon. Újabb és újabb tutajjal vág neki az óceánnak, de egy ponton mindig történik vele valami, ami miatt visszakényszerül a partra. A mitikus mese után egy valós sztori: Andrzej Wajda lengyel ren­dező Walesa — A remény embere című, életrajzi elemek alapján ké­szült játékfilmje, melyben Oriana Faliad, a világhírű olasz publicista interjút készített az akkor már elis­mert és híres Lech Walesával. Ez a beszélgetés adja a keretet, a vissza­tekintés alapját. Nem kevésbé ikonikus név az eu­rópai nagyok sorából Michael Hane­ke, akinek Happy end című francia-osztrák-német drámája ke­rült fel a listára. A Happy end pilla­natkép egy európai nagypolgári csa­lád életéből. Anne Laurent a dinasz­tia motorja, ő az egész családnak ott­hont adó calais-i kúria és birtok úr­nője. A film ebbe a környezetbe visz el, és a család rejtegetett félelmeibe és titkaiba vezeti be a nézőt. A végére egy nagy utazást tarto­gattunk, a cseh Dán Pribán világ kö­rüli expedícióját, melyre mindenre elszánt útitársaival sárga járgányok­kal, az élen egy Trabanttal vállal­koztak több szakaszban, kontinen­sekre osztva fel nagy utat. A befeje­ző rész, a hazatérés a Trabanttal oda­­vissza (Trabantem tam a zase zpát­­ky) című, amely remek hangulatot, jó szórakozást, izgulást és belevaló ka­landokat kínál. Fatih Akin Sötétben című filmje a török bevándorlók elleni támadásokról szól. Katja török származású férje és kisfia gyilkosait keresi. (Fotók: asfk) Brian May letaszította trónjáról Jimi Hendrixet JUHÁSZ KATALIN A legendás Queen zenekar alapítója jelenleg a világ leg­jobb gitárosa, a képzeletbeli vándorserleg tehát átkerült az Amerikai Egyesült Álla­mokból Nagy-Britanniába. A világ vezető szakmai magazin­ja, a Guitar World időről időre fel­teszi a kérdést olvasóinak: kit tarta­nak minden idők legjobb gitárosá­nak. A szavazás rock, blues és al­ternatív zenei kategóriában folyik, az egyetlen megkötés, hogy egy 124 fős, előre megadott listáról lehet vá­lasztani. A napokban tették közzé az eredményt, mely szerint Brian May letaszította trónjáról Jimi Hendrixet, aki hosszú évek óta vezette a listát. A lap a bejelentés napján interjút is közölt a Queen gitárosával, akit tel­jesen váratlanul ért a hír: „Nem találok szavakat. Le va­gyok taglózva. Természetesen mé-Folyamatosan tartja a kapcsolatot rajongóival (Képarchívum) lyen meghat, hogy az emberek így vélekednek rólam, de nem vagyok naiv, technikailag nem tartom ma­gam virtuóznak, sőt, talán fel sem férnék a legjobbak listájára. Viszont mindig is igyekeztem szívből ját­szani, és úgy fogom fel ezt, hogy so­kakat megérintett, amit csináltam.” May elárulta, hogy a kezdetektől fogva Jimi Hendrixet tartotta példa­képének. „O olyan volt, mintha egy idegen bolygóról került volna kö­zénk. Sosem értettem igazán, ho­gyan csinálja. A mai napig libabőrös leszek, amikor hallgatom, és azt ér­zem, amit régen: hogy vagy abba kell hagynom, mert sosem érhetek a nyomába, vagy még többet kell gya­korolnom, és önmagamat kell ad­nom.” A 72 éves zenészről az utóbbi he­tekben csupa rossz hír érkezett: má­jus közepén kertészkedés közben szenvedett farizomszakadást, ami­vel kórházba került, és napokig nem tudott járni, majd enyhe szívinfark­tuson esett át. Mostani sikeréhez so­kak szerint az is hozzájárult, hogy évek óta blogot ír, folyamatosan tartja a kapcsolatot rajongóival a Twitteren, a karanténidőszak kez­detén például naponta jelentkezett gitárleckékkel. Egyébként a rock­sztárok között nagy valószínűséggel ő az egyetlen asztrofizikus PhD fo­kozattal. Több tudományos munká­ban is részt vett, például a NASA New Horizons nevű Pluto-szon­­dájának megalkotásában. Tudásátaz ismeretterjesztésben is kamatoztat­ta: két neves brit csillagásszal kö­zösen írt könyvet az ősrobbanásról és az univerzum fej lődéséről. Minden idők harmadik legjobb rockgitárosa a Guitar World olvasói szerint Jimmy Page, a negyedik Ed­die Van Halen, az ötödik Éric Clap­ton, a hatodik pedig David Gilmour a Pink Floydból. A bluesgitárosok kategóriájának győztese Stevie Ray Vaughan lett, aki BB Kinget és Buddy Guyt előzte meg. Az alter­natív lista élén Johnny Marr, a The Smiths alapítója végzett, a második John Frusciante, a Red Hot Chili Peppers régi/új gitárosa, a harmadik pedig Jack White. RÖVIDEN Musical Lionel Richie óletóröl Los Angeles. Musicalfilm ké­szül Lionel Richie életéről a Walt Disney filmstúdióban. A produkció, amelynek forgató­­könyvét Pete Chiarelli írja, az All Night Long munkacímet kapta. A cím Richie 1983-as számára utal, amely annak ide­jén felkerült a zenei toplista csúcsára. A film a hollywoodi szaklap értesülése szerint az Abba dalaiból készült Mamma Mia! musicalfilmhez hasonlóan Richie számaiból formál kerek történetet, ugyanakkor a zenész életét is beleszövi. A Disney moziban akarja forgalmazni a filmet, mivel az utóbbi években több híres zenészről szóló kasszasiker, köztük a Rocket­­man és a Bohém rapszódia is je­lezte, hogy ez a téma érdekli a közönséget. Richie a nyolcvanas évek zenei sztárja volt. (MTI, k)

Next

/
Thumbnails
Contents