Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-08 / 131. szám
www.ujszo.com | 2020. június 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Jó rezgésű romok Maradt a fagyasztóban bőven a második, a harmadik hullámra is F ppen sereglettek a seregé-Elyek a nyárfasor fölött, amikor Bandika és Ervin boltba menet összetalálkoztak. Bandikénak nem volt kedve beszélgetni, Ervinnek igen. Sietek, mert mindjárt kezdődik az öreg óra, és akkor nem engednek be, mert még nem vagyok hatvanöt - lobogtatta a szatyrát Bandika. Az idősek óráját már megszüntették, ahogy sok más rendelkezést is - lóbálta meg szintén üres táskáját válaszul Ervin. Ódivatú táska volt, száz százalékban műszálas kék anyagból készült, szövetén át lehetett látni. Fogantyúit két kék gumislagszerű valami képezte, és az egész szatyrot bele lehetett cipzárolni önmagába - az alsó részéhez varrott fekete műbőr tasaknak köszönhetően. Ezzel a táskával indult a kisboltba Ervin, és nem érezte úgy, hogy ez bármiféle problémát jelenthetne bárkinek. Bandika persze meglepődött, aztán lelkesen konstatálta, hogy ha tényleg így van, nyugodtan leülhetnek a bolt előtti betonpadkára, és megihatnak egy akármit. Kér egy akármit? - szólt ki az ajtóból, Ervin pedig intett, hogy kér. Hogy telt a hétvége? - kérdezte Bandika, majd elárulta, hogy az esőknek köszönhetően úgy tűnik, mégis észbe kaptak a kertben a paradicsomok. Ervin örült a hímek, ő pedig elmondta, hogy hétvégén a salföldi pálos templomrom meglátogatása adta a legnagyobb élményt. Jobb ez már így, hogy mehet mindenki, ahová csak akar, nem tetszett az a papírozás - tette hozzá. Bandika másodszor is meglepődött, ő ugyanis azt sem tudta, hogy a határok ismét szabadon átjárhatóak... már amelyik. És magának az volt az első dolga, hogy lehúzzon a Balatonra? - kérdezte a felelősségre vonás legkisebb jele nélkül. Ervin beismerte, hogy igen, neki már csak ez hiányzott a nyárból, és úgy döntött, hogy egy évszázadok óta szakrális töltettel bíró helyen köszöni meg a teremtőnek, hogy ismét ott lehet, ahol. Bandika elismerően bólintott: bizony, az egy híresen jó rezgésű rom. Na és ön mit tervez a második hűl Iámra?-kérdezte Ervintől, aki most döbbent rá, hogy amíg itták a bolt előtt az akármit, a nép elhordta a boltból a kenyeret, így neki nem jutott. Elvágathatom kétfelé ezt az enyémet, és a felét magának adom - javasolta Bandika, de Ervin elhárította, mondván, hogy tele a fagyasztója szeletelt kenyérrel, bőven jut még a második, a harmadik hullámra is. A szerző a Vasárnap munkatársa Winnipeg Ö' lontreal IDAHO OREGON 'WISCONSIN SOUTH DAKOTA •etroiti NEBRASKA-Philadelphia WASHINGTON .^VIRGINIA Tulsa Los Angele?T^ San Diegoo NORTH CAROLINA Albuquerque í NEW MEXICO ’ o Dallas TEXAS Ciudad Juárez San Antonio Monterrey (Kotrha) Trump leállítását kérik a A Facebookot irányító Mark Zuckerberg alapítványától ösztöndíjat kapó kutatók kezdtek aláírásgyűjtásbe, hogy a háló tartsa féken Donald Trumpot. A levelet eddig aláíró 60 tudós és egyetemi kutató szerint az amerikai elnök is hamis információkat és gyújtó hangú közleményeket tesz közzé e közösségi média oldalain. Zuckerberget arra kérik, „fontolja meg szigorúbb politika bevezetését az emberek számára kártékony hamis információk és gyújtó nyelvezet” visszaszorítására, amelyre különösen szükség lenne a mostani, tüntetésekkel terhelt időszakban. Az egyik kutató, a Harvard Egyetem orvosi karán dolgozó Deborah Marks elmondta: arra bátorítjuk a Facebookot, hogy inkább az igazság és a történelem jó oldalára álljon”. Marks és az aláírást szervező két másik kutató - Martin Kampmann, a San Franciscó-i egyetem és Jason Shepherd, Utah állam egyetemének kutatója - a Zuckerberg és felesége, Priscilla Chan által létrehozott Chan Zuckerberg Kezdeményezés nevű alapítványtól kapnak ösztöndíjat a kutatásaikhoz. Mindhárman neurodegeneratív betegségek, köztük az Alzheimer- és a Parkinson-kór kutatásával foglalkoznak. Shepherd elmondta: a levelet mintegy 160 ember írta alá, 10 százalékuk a Chan Zuckerberg Kezdeményezés alkalmazottja. tudósok Az AP hírügynökség megkereste a Chan Zuckerberg Kezdeményezést, hogy kommentálja a levelet, de nem kapott választ. Elemzők : ugyanakkor emlékeztetnek, hogy a Facebook jó néhány munkatársa az elmúlt napokban kifogásolta, hogy : Mark Zuckerberg nem akarja még csak megjelölni sem Donald Trump I - vagy más politikusok — uszítónak ; tartott bejegyzéseit. Zuckerberg egy hosszabb bejegyzésben jelezte: az óriásvállalat felülvizsgálja eddigi politikáját, különösen ami az erőszakos fenyegetésekre és a választás befolyásolására iráj nyúló bejegyzéseket illeti. Hozzá: fűzte, ugyan áttekintik ezeket a dol: gokat, de nem biztos, hogy minden ; téren változást vezetnek be. (MTI) Az ember az űrben LAMPLZSUZSANNA Eseménydúsak voltak az elmúlt napok a koronakorszak visszafogottságához képest. Az amerikai űrhajó fellövésével kezdődött, ami önmagában véve nem olyan nagy ügy, hiszen számtalan különböző típusú űrhajó bocsáttatott már fel az égbe. De ez volt az első magánűrhajó. Ráadásul 2011 -tői, amióta az amerikaiak is csak Bajkonurból röpködhettek, ez volt az első alkalom, hogy újra az USA-ból indulhattak. Érthető hát a nagy csinnadratta és Trump elnök személyes, borzas hajú jelenléte. Érdekelne, nji járta fejében, amikor a fellövés után azt mondta, hogy „ez hihetetlen, és ez még csak a kezdet”. Persze akkor még nyugodtan mélázgathatott, akár az űrbéli emberi jogokról is, hiszen ez Minnesota előtt volt. A kilövést kommentáló csillagász Musknak, az űrhajó tulajdonosának űrturisztikai és ürbetelepítési terveiről is beszélt, hozzátéve, hogy azért az nem úgy van, ahogy a milliárdos elképzeli. Az űrturisztika elvileg megoldható lenne, ha valaki olyan egészséges, mint az űrhajósok, és ha van 65 millió dollárja, mert most ennyibe kerülne egy Föld körüli utazás. Az űr betelepítése más tészta. A csillagász tudományos ellenérveket hozott fel, hiszen ő a tudomány embere. Nekem meg rögtön eszembe jutott, hogy a tudomány érvei esetleg megcáfolhatok, mondjuk sok pénzzel, ha az érdek úgy hozza. Mindenesetre az űr egyelőre még mindenkié, de az emberben önkéntelenül felmerül a kérdés, hogy az „ez még csak a kezdet” nem az űr kolonizálására vonatkozik-e. Az űr persze üres. Mi értelme lenne oda terjeszkedni? Több pragmatikus okot is el tudok képzelni, de maradjunk inkább a sci-fi irodalomnál, amely sok dolgot - stílszerűen mondva - fényévekre előre láttatott. Hiszen a „robot” kifejezés is az irodalomból, Karel Capek regényéből származik. A sci-fiben a robotok általában nem csupán gépek, hanem életre kelnek, méghozzá emberi életre, éreznek, szeretnek, még háziállataik is vannak, persze robotból, mint például Stanislaw Lem elbeszélésben a Robodri kutya, amely „visszacsaholás”-ra működik. A sci-fi szerint az emberek három fö ok miatt igyekeznek az űrbe. Az első: a Földön annyira rosszul bánnak a robotokkal, hogy azok fellázadnak ellenük, és az embereknek menekülniük kell, s nincs más hely, csak a kozmosz. A második ok, hogy rosszul bánnak a robotokkal, ezért azok az űrbe menekülnek, de az emberek ott sem hagynak nekik nyugtot, hanem utánuk mennek és üldözik, gyilkolják őket. A harmadik ok, hogy az ember rosszul bánik a Földdel, totálisan tönkreteszi, s ezért új életteret kell találnia. Kirajzik hát az űrbe. Ez persze - sem a tönkretevés, sem a kirajzás - nem megy egyik napról a másikra. Szeretem a sci-fit. Valamikor úgy éltem meg, mint mások csodálatosan buijánzó fantáziájába tett kirándulást. Ma már kicsit félek, mert egyre inkább a valóságról szól. FIGYELŐ Bocsánatkórósek cikkek miatt Egy philadelphiai lap főszerkesztője egy focim miatt mondott le, a New York Times bocsánatot kért. Lemondásra kényszerült Stan Wischnowski, a Philadelphia Inquirer főszerkesztője egy vitatott főcím miatt, ugyanis Az épületek is számítanak főcímet adta egy építészeti kritikának, amelynek a szerzője arról írt, hogy a részben a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) nevű mozgalom szervezte tüntetéseken megjelenő erőszakos elemek üzleteket gyújtottak fel és épületeket rongáltak meg, közöttük műemlék épületeket is. A focim összecsengése miatt a szerkesztőség affoamerikai munkatársai tiltakozni kezdtek. A lapvezetés bocsánatot kért, a címet megváltoztatta, és a Pulitzerdíjas, 58 éves Wischnowskinak, aki egyben a lapkiadó alelnöke is, le kellett mondania mindkét posztjáról. Lisa Hughes, a kiadó vezérigazgatója a szerkesztőségnek írt emlékeztetőjében „sértőnek és nem megfelelőnek” nevezte a főcímet. A philadelphiai lap bocsánatkérése a The New York Times bocsánatkérése után jelent meg. A The New York Times ugyanis közölte Tom Cotton arkansasi republikánus szenátor véleménycikkét, amelyben a politikus arról írt, hogy helyesnek tartja az erőszakkal szembeni rendőri fellépést., A nemzetnek helyre kell állítania a rendet, a hadsereg erre készen áll” - fogalmazott a szenátor. A lap a cikk megjelenése után össztűz alá került, bocsánatot kért, „téves szerkesztői döntésnek” minősítve Cotton cikkének megjelentetését, (mti) Egy felmérés még nem mérvadó Annak még nincs komoly jelentősége, hogy egy felmérés szerint Peter Pellegrini esetleges majdani pártja 21 százalékos eredményt érne el. Minden akkor fog eldőlni, ha valóban pártot alapít - véli Juraj Hrabko politikai elemző. „Amit biztosan le lehet szűrni a felmérésből, az annyi, hogy valóban nagyon megosztott a Smer szavazótábora” —mondta Hrabko a Tablet.tv politikai műsorában. A Focus felmérése szerint Pellegrini távozása után mindössze 9,6 százalékra zsugorodna a Smer támogatottsága. „Ez még nem jelent semmit. Emlékezzünk vissza, hogy a közelmúltban mekkora támogatottságot mértek Andrej Kiska akkor még nem is létező pártjának, és végül milyen eredményt ért el a választáson” - mutatott rá Hrabko. Emellett Pellegrininek komoly ellenkampánnyal is számolnia kell, ha valóban pártot alapít, a Smer másik felét ellenségévé teszi, és nemcsak ő fog támadni, hanem neki is állnia kell a különféle irányból érkező ütéseket. (tasr)
