Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-08 / 131. szám
8 KULLTÚRA 2020. június 8. | www.ujszo.com Új bolygó tűnt fel a Gagalaxisban Lady Gaga kilenc év után visszatért a dance-pophoz, ami viszont már nem olyan, mint az évtized elején volt JUHÁSZ KATALIN Lady Gaga a Chromatica nevű új bolygóra költözött, azaz elhagyta a Földet. Neki is csak azt mondhatjuk erre, amit az amerikai űrhajósoknak: jó döntés volt. A helyváltoztatásra nincs semmilyen utalás az új lemez dalaiban, csak a hozzá csomagolt vizuális ós verbális anyagból tudjuk meg. Maga a zene pedig inkább retrt, mint úttörő jellegű. Az utóbbi évek ikonikus popdívája visszatért a gyökerekhez, ami az ö esetében a dance-pop, az a fajta tökéletesre csiszolt klubzene, amire klubok híján mostanában csak otthon bulizhatunk. Legutóbb 2011- ben jelent meg poplemeze, aztán előrukkolt egy csupasz hangszerelésü albummal (Joanne), majd pedig ámulatba ejtette a világot színészi képességeivel, illetve a Csillag születik című film betétdalaival. Aki a következő Shallow-t várta tőle, az most kissé csalódott lesz, mert „a Chromatica bolygón tiltva vannak a balladák”. Ezt maga a művésznő mondta, remek kifogás. A lemezen olyan zene szól, mintha Cher 1998-as Believe című albumának mesterszalagját is kilőtték volna az űrbe Lady Gagával együtt, és BloodPopra vagy Morgan Kibbyre bízták volna a producerkedést. Már az első kislemez, a Stupid Love markánsan jelezte az irányt: egyszerű, mint egy fakocka, és pont úgy is működik, azaz jól fejbe vág. De persze tornyot is lehet építeni belőle, ha rendeltetésszerűen használják, és Lady Gaga nagyon ért az építkezéshez. A második ízelítő, az Ariana Grandéval közös Rain on Me megértéséhez szintén nem szükséges zeneelméleti diploma, de minden benne van, ami napjaink korszerű tánczenéjéhez kell: EMD-s lüktetés, rétegesen építkező szintetizátortémák, loopok, electrobeütés, szexepil. Viszont az extravagáns, futurisztikus videóklip nélkül csak fele akkora a dal hatása. Talán most kellene szólnunk röviden a külsőségekről, mert Lady Gagához (immár ismét) hozzátartoznak a bizarr látványelemek. Már jó ideje nem elég a popdívasághoz, ha valaki kiválóan énekel, maga írja a számait, vagy fontos gondolatokat fogalmaz meg dalszövegeiben. Szükség van a vizuális figyelemfelkeltésre is, méghozzá inkább nyers, mint cizellált módon. Ez a klip kiváló példa erre: húsz év múlva, ha még lesz élet ezen a bolygón, valahogy így kell majd kiöltözni egy táncmulatságra. A zene akkorra már tényleg csak aláfestése lesz a látványnak, vagy csak valami rezgés, ami az élményhez szükséges. Hősnőnk egyébként mindig is két személyiség volt: a remekül zongorázó, jó dalokat író Stefani Germanotta, és az ő kreálmánya, a teátrális Lady Gaga, akinek puszta megjelenése is szenzációszámba megy. Nem véletlen, hogy hazánk legnagyobb popkultúra-szakértője, a történéseket tudományos igénnyel elemző H. Nagy Péter már 2017-ben könyvet írt róla (Médiaterek Lady Gaga korában, Pongrác Kiadó). A zenéhez visszakanyarodva: az évtized végének dance-popja már nem olyan, nem is lehet olyan, mint 2011-ben. Gaga inkább a kilencvenes évek house-mozgalmának leghaladóbb jegyeit igyekszik átmenteni a mi korunkba. Az emelkedettséget, a szabad sodrást, az új technikai lehetőségek kihasználását, és azt az érzést, hogy még nem teljesen a producerek uralják a terepet, az énekes még nem csupán dekoráció egy dalban, akinek a nevét lefelejtik az alkotók listájáról. Itt egyértelműen Lady Gaga a főnök, minden úgy van, ahogy ő akatja. Nemcsak egy bolygó ő, hanem egy egész galaxis - ahová vendégeket is hív. Ariana Grandét már említettük, ez a választás sokakat meglepett, de talán csak azt jelenti, hogy a főnök asszony figyeli a trendeket, tudja, kik határozhatják meg a műfaj jövőjét. A BLACKPINK nevű K-pop lánycsapatról például én most hallottam először, a Sour Candy című közös dal kapcsán - de ez persze engem minősít, nem őket. A harmadik vendég Elton John, Lady Gaga bizalmas barátja és mentora, aki a hagyományt, a folytonosságot képviseli, hiszen már a hetvenes évek végén sokkolta a közönséget extravagáns színpadi jelmezeivel. A Sine From Above második versszakában alig lehet felismerni a hangját az EDM-ritmusok között, amikor pedig együtt énekelnek, egyértelműen a női hang dominál. A dalszövegek egy külön tanulmányt is megérdemelnének, idézetekkel, a művésznő magánéletéből vett utalások magyarázatával. Sokak szerint ez Lady Gaga legszemélyesebb albuma, bár a Joanne-ra is ezt mondtuk, és tulajdonképpen valamennyi albuma személyes, olyan témákkal, mint a sztárság árnyoldalai, a lelki egészség, a szeretetéhség, a szexuális zaklatás miatti trauma vagy a meg nem értettség okán fellépő magány. Kifejezetten érdekes, ahogy a vidám zene ellenpontozza a szövegvilágot. És ha mindez látvánnyal is párosul, tényleg izgalmasabb lehet az egész, mint így „akusztikusán” hallgatva. Mindezzel együtt nem tudom, szüksége van-e egyáltalán a szupertehetséges Stefani Germanottának popzenére, vagy inkább a popzenének van szüksége Lady Gagára. Lady Gaga: Chromatic, Interscope 2020. Online Trianon-musicalt mutatott be a Budapesti Operettszínház A történet egy temesvári család életén keresztül dolgozza fel az első világháború Után időszakot (Fotó: Juhász Katalin) RÖVIDEN Ismét kiadják Faludy Villon-átköltéseit Budapest. Faludy György 1937- ben, első köteteként megjelentetett Villon-átköltéseivel valódi kultuszt teremtett Magyarországon a reneszánsz virágkorának legismertebb, egyben legellentmondásosabb költője köré. Állítólag már szombat éjjel sor állt a Magyar Hírlap nyomdájánál, hogy a vasárnapi lapszámban szereplő Villon-verset korábban olvashassák a rajongók. A kötet anyagából készült Villon-estek az 1944-es betiltásig telt házzal folytak, a kor leghíresebb színészei, például Bajor Gizi és Major Tamás közreműködésével - hivatkozik a Könyvesmagazin a Film, Színház, Irodalomra. Az Európa Kiadó most újra megjelenteti a nagy kritikai visszhangot kiváltó, több mint negyven (részben szamizdat) kiadást megérő balladaátiratokat. Faludy választása nem véletlen: 1931 -ben, amikor Villon születésének ötszázadik évfordulóját ünnepelte Nyugat-Európa, Németországban számos költő villoni és álvilloni verseket szerzett, Faludy György pedig akkoriban épp Berlinben volt egyetemista. „Villont azért választottam, mert ilyen álnév alatt sok mindent kimondhattam, amit, ha a magam neve alatt írom, nem tűrnek el” - nyilatkozta később a kalandos életű költő, hozzátéve, hogy még a Villonverseknél is jobb verseket igyekezett írni. (k) Díjat kapott két veterán zeneszerző Madrid. Ennio Morricone és John Williams kapja idén a spanyol Nobel-díjként emlegetett Asztúria hercegnője-díjat művészet kategóriában. „Tehetségükkel filmek százait gazdagították” - olvasható a méltatásban, amely kiemelte a két alkotó jelentős és változatos munkásságát, valamint káprázatos képességét a műfaji határok átlépésére. A 91 éves olasz Morricone nevéhez olyan legendás alkotások fűződnek, mint a Volt egyszer egy Vadnyugat, A profi, a Jó, a Rossz és a Csúf vagy A misszió. Több mint négyszáz mozi- és tévéfilmnek írt zenét, emellett kamaradarabok, szimfonikus művek, operák és dalok szerzője. A 88 éves amerikai John Williams a bécsi szimfonikus hagyományok szellemiségét adta át nagy hollywoodi sikerfilmeknek, több száz műve között olyan alkotások szerepelnek, mint a Csillagok háborúja- és az Indiana Jones-filmek, az É.T. vagy A cápa. Neve összeforrt olyan sztárrendezökével, mint Steven Spielberg vagy George Lucas. A ma is élő művészek közül ő kapta a legtöbb, összesen 52 Oscar-díj jelölést, eddig öt alkalommal vehette át a szobrot. A két legendás zeneszerzőt 21 ország 42 jelöltje közül választották idén a legjobbnak ebben a kategóriában, amelyben legutóbb 2011 -ben nyert zeneművész, Ricardo Mutti olasz karmester. (k) Szótszakftottak címmel készített online musicalt a Budapesti Operettszínház, amely Trianon történetét mutatja be a hétköznapi emberek szemszögéből. Kiss-B. Attila főigazgató kiemelte: a koronavírus-járvány miatt maguk is „szétszakítva” hozták létre a művet, hiszen a zeneszerző Cári Tibor Erdélyben él, a szövegeket író Dolhai Attila pedig Magyarországon, és a közreműködő művészek is otthon vagy otthonuk közelében maguk vették fel jeleneteiket. A különböző minőségű felvételek kiegyensúlyozása érdekében a kész művet fekete-fehérben tették közzé több részletben az operettszínház F acebook-oldalán. A történet az első világháború végét és az azt követő időszakot dolgozza fel egy temesvári család életén keresztül. A szintén erdélyi származású Dolhai Attila szerint legfőbb üzenete, hogy „tanuljuk meg visszaszeretni határon túli honfitársainkat, nemzettestvéreinket”. Dér Zoltán és családja sorsát egy kerettörténetbe ágyazva ismerhetjük meg. Dér Tamást, Zoltán és Ibolya fiát édesanyja felesketi, hogy megtalálja testvérének síiját és emléket állít neki. A történet végén Tamás történelemórát tart diákjainak, akik megpróbálnak értelmet adni az elesett katonák áldozatának és a megcsonkított országnak. „Trianon tragikus hatása generációkon át mind a mai napig érezhető. E sokkoló történelmi esemény feldolgozatlan trauma a magyarság számára. Sok adatot, történelmi helyszínt ismerünk. És a számok és adatok bár sokkolóak, de szárazak és távoliak. Mi az, ami segíthet az egyes embernek a mélyebb megismerésben, feldolgozásban? Feltevésem szerint, ha többet tudnánk a hétköznapi ember életéről, talán mélyebben megélhetnénk érzéseiket, döntéseiket” - fogalmazott Dolhai Attila. A színész-szövegíró hitvallása: „Gyógyírunk és feladatunk az emlékezés! Míg emlékezünk, a békét őrizzük.” A rendhagyó módon készült új musical főbb szerepeiben Janza Kata, Gubik Petra, Szabó P. Szilveszter, Homonnay Zsolt, Mészáros Árpád Zsolt, Dolhai Attila, Sándor Péter, Földes Tamás, Bálint Ádám, Jantyik Csaba, Melis Gábor és Csuha Lajos látható. Az alkotás itt tekinthető meg: https://www.facebook.com/operettszinhaz/ (juk)
