Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-08 / 131. szám

www.ujszo.com I 2020. június 8. RÉGIÓ Önkéntes munkával az erődért Szorgos munka az Öregvár tetején (A szerző felvétele) vataSőin Péter Ismét helyi lakosokból álló takarítóbrigád vágott neki az érád rendbetételének Komá­romban. Június 8-ától újra látogatható a város egyik legpatinásabb nevezetessége. Kétségtelen, hogy a • komáromi erődbe belépő szemlélődő úgy érez­heti, időutazáson vesz részt. Az Új­várban a feliratok és az építmények stílusa egyként idézi meg a 19. ésa 17. századot, míg a Ferdinánd kapun túl a 16. század következik. A giganti­kus várrendszer állapotán azonban látszik, hogy a kapukon és az Újvár felújított szakaszain kívül még te­mérdek munka vár elvégzésre. A kártékony növényzet Az egyik legnagyobb gondot a fa­lak és sáncok tetején kinőtt különféle fafajták és bokrok jelentik, amelyek gyökérzetükkel lassan, de biztosan rongálják az építményt. Elsősorban ezek kivágásához fogott neki az Öregvár tetején a mintegy 50 főből álló brigád. Az erődöt a járványhely­zet miatt csak június 8-ától nyitják meg a látogatócsoportok számára, ehhez is elő kellett készíteni a tere­pet. „Arra gondoltunk, hogy talán a komáromiaknak is elegük van az ott­honlétből, s így kimozdulhatnak. Egy közösséget is létre szerettünk volna hozni, biztos mindannyiuknak fon­tos az erőd” - mondta lapunknak Ozimy Andrej muzeológus, a komá­romi műemlékeket kezelő Pro Cas­­tello Comaromiensi igazgatója. Az önkormányzat által foglalkoztatott közmunkások az utóbbi időben nem tudták úgy rendben tartani az erődöt, mint korábban, ezért ahogyan az utóbbi évtizedben többször, úgy most is szorgos önkéntesek segítsé­gével végezték el a karbantartást. Minden bizonnyal idén nem ez volt az utolsó ilyen takarító akció az erőd területén. Várható fejlesztések Ozimy Andrej tájékoztatása sze­rint, ha minden jól megy, idén a ka­­számyaépületben információs iro­dával, illetve kasszával bővül majd a komáromi erőd. Jelenleg a falaktól távolabb lehet csak megvenni a je­gyeket, ami nem komfortos a turis­ták számára. A fejlesztés finanszíro­zására két pályázatuk vár elbírálásra- az egyik a szlovák kulturális mi­nisztériumnál, a másik pedig egy INTERREG-beadvány, amelyet kö­zösen jegyeznek a túlparti Monostori erőddel. Mindkét pályázat elbírálása a koronavírus-járvány miatt csúszik, de várhatóan néhány héten belül ki­derül, hogy idén sor kerülhet-e a fej­lesztésre. Fontos célnak tartják a ka­szárnya még nem felújított tetőré­szének a rendbetételét, valamint a fo villanyvezetékek cseréjét is. Utóbbi­ak elsősorban az esetleges nagyobb fesztiválok és vásárok megtartása miatt lenne nélkülözhetetlen. I 3 RÖVIDEN Több tragikus motorbaleset Igló/Zólyom. Rendkívül tragi­kus hétvégét tudnak maguk mögött a motorkerékpárosok. Szombaton az Iglói járásban két baleset is történt. Az egyik em­beréletet követelt. Egy motoros két motorkerékpáros társát és egy személyautót akart kielőzni. A manőver közben a szalagkor­látnak rohant. A helyszínen be­lehalt a sérüléseibe. Sajnos Zó­lyom közelében is két motorke­rékpáros vesztette életét szom­baton. Egyikük 25 éves volt, a másik motoron egy 31 éves férfi utazott 27 éves feleségével. Mindketten egy személygépko­csinak hajtottak. A két férfi a helyszínen életét vesztette, a nőt súlyos sérülésekkel szállí­tották kórházba. (ie) A Vágba esett egy férfi a mólóról Komárom. Az 56 éves férfi saját hajójával érkezett Párkányból a magánmólóhoz, ahol az éjszakát is töltötte. Hajnalban a vízbe zu­hant, a tűzoltók mellett rendőr­ségi búvárok kutatnak utána. (le) Falusi templom, a benne nyugvó királyi tárnokmesterrel SZÁSZI ZOLTÁN Bebek vagy Bubák, ez itt a kérdés, s ha egyszer Bebek, másszor Bubek, miért van ez így? Miért temetkezett egy magas rangú, országosan ismert, a széles vidéket bir­tokló nagyúr egy falusi temp­lomba? Izgalmas kérdések Tornagörgő történelméből, egyháztörténetéből. Abban biztosak lehetünk, hogy Tomagörgő egyháza igen régi ala­pítású, valószínűleg a tatárjárás előtti időkben már volt temploma a falu­nak, feltehetően román kori volt ez az akkoriban még kis méretű templom. Többször átépítették Azt biztosan tudni, hogy IV. Béla király a muhi csatából menekülve itt tartózkodott egy ideig, majd máso­dik honalapítóként igen nagy elő­szeretettel járt ezen a vidéken, ahol hűséges híveit nemességgel jutal­mazta, amikor a mongol hordák elől Cejközefebb Vérbosszúról temploméi mulatjuk be. menekülve megvédték őt. A falu északi részén, a mai temető környé­kén, a Palota nevű helyen királyi va­dászkastélya volt, ez a hely még má­ig egy viszonylag kutatatlan terület. Ahol a király járt, ott templomnak is kellett lennie, így a tatárdúlás után, a 13. század második felére datálják a ma is látható, Keresztelő Szent Já­nos tiszteletére felszentelt templom legrégebbi részének építését. Amely a mai szentélyrész, ez egy a késő ro­mán és a kora gótika idején szoká­sos egyenes záródású kis templom volt, egyhajós, még torony nélküli. Ma jól látható a templom fokozatos fejlődése, az épület átalakulása. A román kori részhez egy szélesebb, magasabb hajót toldottak, így a ko­rábbi kis templom egész tere, egy nagyobb templom szentélyévé vált, a két részt úgynevezett diadalív nyitja egymásba. Egy nagy átépítés 1500 táján ment itt végbe. Azt ma is látni lehet, hogy a szentély és a középső hajó közt lé­vő diadalívnek a déli ívindító részén ott található egy vörös márvány sír­kő. Egy epitáfium, amely Bebek, az­az egész pontosan Bubek György 1391-ben elhunyt királynéi tárnok­mesternek állít emléket. Tehát a templom bővítésére akkoriban ke­rülhetett sor, amikor Bebek György — Nagy Lajos király híve, nápolyi hadjárataiban dicsőséget szerző, avignoni követ - a királyné, azaz Er­zsébet tárnokmestereként örökös birtokként megkapta Szádvár ura­dalmát, s a hozzátartozó falvakat, így Tomagörgőt is egykori királyi va­dászbirtokként. Ezt 1386-ra datálják egyes források, de Bebek György már 1361-től királynéi tárnokmes­ter, azaz mai fogalommal élve gaz­dasági ügyintéző és pénztáros, de volt ő liptói és tornai ispán is. Nem mellesleg Gömörben nagybirtokos, bányatulajdonos, aki olyan hatalmas és gazdag úr volt, hogy 1371-ben a pálos rendieknek kolostort alapított Gombaszögön. '4» Máig jól látszanak az átépítési fázisok (A szerző felvétele) Miért Bebek Bubek? A Bebek család az Ákos nemzet­ségből származó, igen neves család volt. Névhasználatukban általában a Bebek nevet ismeijük, sajnos írásbe­liségük, oklevéltáruk, családi levél­táruk az idők folyamán elpusztult. Kempelen Béla neves családkutató egyenrangúnak tünteti fel a Bubek és a Bebek nevet ennél a családnál. Nagy Iván a Bubek név első használatát 1243-ban véli megtalálni, amikor bi­zonyos Domokos már Bubek néven nevezte magát. A kettős névhaszná­latra talán az lehet a magyarázat, hogy akik királyi vagy királynéi szolgálat­ban külföldi kapcsolatokat is fenntar­tottak - ezek főleg a lengyel király­ság felé irányuló kapcsolatok, vagy mint láttuk Györgynél, akinek avig­noni kiküldetés volt a feladata -, azok a Bebek mellett a Bubek nevet is Tájoló Tornagörgőre a Pozsony- Kassa E 58-as útról letérve juthatunk el, a templom a 48.606/20.749 GPS- koord in étáknál található. használták. Sírfeliratként azonban úgy tudom, csak Tomagörgőn ma­radt fenn a Bubek név így: GEOR­GIUS BUBEK MAGISTER TA­­VERNICORUM REGÍN ALIUM 1391. Ha Tomagörgőre temetkezett egy ilyen jeles nagyúr, mint György, ezzel minden bizonnyal szándéka volt valamit jelezni, hangsúlyozni. Talán azt, hogy a királynőtől kapott új bir­tokot nagyobbra becsülte, mint az ősi pelsőci templomot, s még a szádvári vámál is kedvesebb lehetett számára, hiszen annak kápolnájába is temet­kezhetett volna kedve szerint, ha akart volna. Hogy mégis Tomagörgő lett a végső nyughelye, ez talán a királynő iránti hűség jelének is tartható. Min­denesetre érdekes történet Bebek Bu­bek Györgyé. A templom, amelyben nyugszik, temetése óta többször át­épült, legutolsó nagy átalakítására a 19. század első felében került sor, ak­kor a régi, feltételezhetően csúcsíves boltozatok helyett dongaboltozatossá formálták át a belsőt, egy templom­­toronnyal is megtoldva a hajót nyu­gat felöl. Messziről látszó, sok titkok őrző, még mindig felfedezésre váró szakrális épület ez. Egykor védőfala is volt, ennek máig látható csekély maradványa a déli oldalon. Érdemes felkeresni!

Next

/
Thumbnails
Contents