Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-08 / 131. szám

4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. június 8. | www.ujszo.com RÖVIDEN Tripoli elutasítja a líbiai béketervet Kairó. Új líbiai béketervet mu­tatott be Kairóban Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök, mi­után az általa támogatott Halífa Haftar erői kiszorultak a líbiai főváros térségéből; Tripoli azonnal elutasította a kairói kezdeményezést. A terv értel­mében Líbia irányítását az or­szág három térségét, a keleti Kireneikát, az északnyugati Tripolitániát és a délnyugati Fezzánt azonos arányban kép­viselő, választott tanács venné át 18 hónapra, s az országban ma általános tűzszünet kezdődne. A terv azt is tartalmazza, hogy a szemben álló felek tárgyalásokat kezdenek Genfben, és minden idegen harcosnak el kell hagynia Líbiát. A Kairói Deklaráció bé­keterv értelmében új alkotmányt dolgoznának ki, mely alapján új parlamenti és elnökválasztást kellene tartani. Szíszi óva intett mindenkit attól, hogy fegyveres úton próbálja megoldani a líbiai konfliktust. Tripoli elutasította a kairói kezdeményezést. (MTI) Juan Guaidó a nyílt utcán járt Caracas. Juan Guaidó, a vene­zuelai parlament és az ellenzék körözött vezetője a nyílt utcán járt valahol az országban, és üd­vözölte az embereket olyan vi­deófelvételek tanúsága szerint, amelyeket munkatársai és vele szövetséges képviselők töltöttek fel az internetre. A felvételeken Guaidó egy benzinkútnál elsétál egy kocsisor mellett, és üdvözli az autósokat, szót vált velük. Kesztyű és egészségügyi maszk van rajta a koronavírus-járvány miatt. Az ország hatóságai 2019 januárja, vagyis azóta körözik őt különböző vádakkal, hogy Ve­nezuela ideiglenes elnökének * nyilvánította magát, mert az el­lenzék szerintí'íicolás Maduro elnököt csalással választották újra 2018-ban. (MTI) Tiltakozók az annexió ellen T«l-Aviv. Több ezer izraeli til­takozott Tel-Avivban az ellen, hogy a zsidó állam bekebelezze Ciszjordánia zsidó telepesek lakta részeit és a Jordán völgyét. A tiltakozók a koronavírus­­járvány miatt szájmaszkban és kellő távolságot tartva tiltakoz­tak a tel-avivi Rabin téren. „Nem az annexióra! Nem a megszállásra! Igen a békére és a demokráciára! ” - hirdette a til­takozás jelszavát a fő transzpa­rens. A palesztinok Ciszjordánia és a Gázai övezet területén sze­retnék létrehozni független ál­lamukat, melynek Kelet-Jeru­­zsálem is része lenne. Ezeket a területeket Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el. Ciszjordánia hivatalosan nem része Izraelnek, a nemzetközi közösség a Jordán folyó nyugati partját megszállt területnek te­kinti, ám a területen épített zsidó telepeken több százezer ember él. Az izraeliek mintegy fele tá­mogatja ezeknek a területeknek Izraelhez csatolását. (MTI) Tömegek a rasszizmus ellen HÍRÖSSZEFOGLALÓ Berlin/London. Ausztráliától Európáig tízezrek vonultak az utcákra a faji megkülönböz­tetés és George Floyd május végi meggyilkolása elleni tiltakozásul a hét vógén. Londonban összecsaptak a lovas rendőrökkel. A fekete bőrű Floyd május 25-én halt meg, mert egy fehér rendőr csak­nem 9 percig térdelt a nyakán, miután a férfi egy hamis 20 dollárossal pró­bált fizetni. A gyilkosságba torkolló intézkedésnél négy rendőr volt jelen, másnap mindannyiukat elbocsátot­ták, később vádat emeltek ellenük. A Floyd nyakán térdelő rendőrről vi­deófelvétel is készült, amelyen több­ször hallható, hogy a fekete férfi azt nyögi, nem kap levegőt. Az utolsó három percben Floyd már nem moz­dult, pulzusa sem volt. A gyilkosság miatt helyenként zavargásokba és fosztogatásba torkolló tiltakozások kezdődtek az Egyesült Államok több városában, melyeken számos bírálat érte a rendőrség fellépését a békés til­takozókkal és újságírókkal szemben. Szombaton Londonban ezrek vo­nultak a parlament melletti térre a koronavírus-járvány miatt többnyire maszkban, és azt skandálták, hogy igazság nélkül nem lesz béke, és le­gyen vége a rendőri rasszizmusnak. Priti Patel belügyminiszter a járvány miatt mindenkit arra kért, ne vonul­jon az utcára, az emberek mégis el­mentek tüntetni. Miután a nap békésen telt, tiltako­zók egy kisebb csoportja a brit kor­mányfő közeli rezidenciájához vo­nult, ahol megdobálták a rendőröket, és a lovas rendőrök rohammal távo­lították el őket. Nagyjából ezren a Temze déli partján fekvő amerikai nagykövetségnél bénították meg a forgalmat. Berlinben 15 ezer ember vonult az Alexanderplatzra. Hamburgban és a lengyelországi Varsóban is voltak megmozdulások. Párizsban a hatóságok nem enge­délyezték az amerikai nagykövetség elé és az Eiffel-torony közelébe ter­vezett tiltakozást, mégis több száz ember gyűlt össze Black lives matter (A fekete életek is számítanak) fel­iratú táblákkal a képviselethez és a francia elnöki palotához is közel fek­vő Concorde téren, ahol a rendőrség kordont állított fel, hogy távol tartsa a tiltakozókat a nagykövetségtől. Nápolyban az amerikai fökonzulá­­tusnál gyűltek össze tiltakozók, akik angolul és olaszul kiabálták, hogy „Ha nincs igazság, nincs béke! Fe­nébe arendőrséggel!”. Az ausztráliai Brisbane-ben mint­egy 30 ezer ember tiltakozott béké­sen a rendőri fajgyűlölet ellen, és nemcsak a feketék, hanem az ausztrál őslakos lakossággal szembeni rend­őri rasszizmust is elítélték. Ausztrália népességének 2 százaléka tartozik az őslakos közösséghez, de a börtönben lévő emberek 27 százaléka közülük kerül ki. Sydney-ben is ezrek tilta­koztak, a hatóságok maszkokat osz­tottak, és kézfertőtlenítővel is segí­tették a tiltakozókat. Japánban egy kurd férfi ellen el­követett rendőri túlkapás miatt vo­nultak sokan az utcára, és ugyanúgy elítélték a feketék elleni rendőri erő­szakot is. Szöulban ott élő külföldiek és helyiek is tiltakoztak. A fekete maszkokra koreai nyelven írták fel, hogy „nem kapok levegőt”. (MTI) Összecsapásokba torkollt a kormányellenes tiltakozás Libanon fővárosában, a tüntetők összetűztek a Hezbollah ra­dikális síita mozgalom támogatóival. Egy biztonsági illetékes a dpa német hírügynökségnek arról számolt be, hogy a kormányellenes tömeg a Hezbollahot gyalázó rigmusokat skandált, majd a síita mozgalom szimpatizánsai kövekkel kezdték dobálni őket, és nekiestek az őket a tiltakozóktól elválasztó kordonnak. A kormányellenes tüntetők ugyanak­kor a fegyveres mozgalom lefegyverzését követelik. (TASR/AP-feivétei) Két hét karantén London. A ma, brit idő szerint 0 órakor életbe lépett új szabá­lyozás alapján a külföldről érke­zőknek, a brit állampolgároknak is elérhetőségi helyszín-azono­sító — contact locator - kérdőívet kell kitölteniük, melyen bejelen­tik, hol töltik a 14 napot. Ä brit kormány honlapján (gov.uk) el­érhető kérdőívet az utazás előtt ki kell tölteni, és a beutazóknak vagy kinyomtatva, vagy telefonjuk­ban, elektronikusan tárolva, a ha­tárrendészet kérésére fel kell mu­tatniuk. Aki elmulasztja kitölteni a kérdőívet, 100 font helyszíni bírsággal sújtható. Aki nem tartja magát a karantén-előíráshoz, ezer fontra büntethető. A szabálysértő külföldieket kitoloncolhatják Nagy-Britanniából. Ha a beuta­zó nem tud nagy-britanniai lak­helyet megjelölni, a brit kor­mány gondoskodik elszálláso­lásáról a karantén idejére, de a szállásdíjat a beutazónak kell fi­zetnie. (MTI) Orbán Viktor: Magyarország ismét győzelemre áll MTI-TUDÓSÍTÁS Nincs a világnak egy nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet, de mi nemcsak kibírtuk, hanem ismét győze­lemre állunk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Sátoraljaújhelyen. Sátoraljaújhely. A trianoni béke­diktátum 100. évfordulója alkalmá­ból tartott megemlékezésen felavat­ták a Centenáriumi Turulszobrot, a miniszterelnök beszédében kiemelte: a száz év magány korszaka véget ért, ismét vannak szövetségeseink, jó szomszédaink, akikkel együtt ké­szülhetünk a jövőre. Hangsúlyozta, hogy a következő évtized nem a fogyatkozásról és a veszteségekről, hanem a gyarapo­dásról és az országépítésről szól. A mi nemzedékünk az, amely megfordít­hatja Magyarország sorsát, betelje­sítheti küldetését, és a győzelem ka­pujáig viheti az országot, de a döntő ütközetet az utánunk következő nem­zedéknek kell megvívnia, a Végső lé­péseket nekik kell megtenniük - vé­lekedett. Hozzátette: nem lesz könnyű, de megéri, „nagy idők vár­nak rátok”. A kormányfő a megemlékezés helyszínére úgy utalt: ismerjük a stá­ciókat, a sátoraljaújhelyi magyar kál­vária fájdalmas stációit, „mégis újra járjuk a keresztutat”, vigaszt, re­ményt és biztatást akarunk. Ezt csak a keresztét végén kaphatjuk meg, csak így és itt emelkedhetünk a fájdalmak fölé, oda kell eljutni, ahol minden megvilágosodik és értelmet nyer, ahonnan megláthatjuk a jövőt - mu­tatott rá. Hozzátette: ha nem a sze­münkkel nézünk, hanem a szívünk­kel, messzebbre is elláthatunk, az idők kezdetéig. Felidézte: mi, magyarok nem tűntünk el, nem vesztünk oda, hanem különálló minőségünket megőrizve hazát alapítottunk itt. Megnyitottuk szívünket a kereszténység előtt, Isten igéjét meghallottuk és megfogadtuk, államszervezésünk alapjává tettük. Azt mondta: a nyugati birodalmak rohamait kivédtük, a keleti pogányok pusztító csapásait kihevertük; kihar­coltuk, magunkhoz igazítottuk és megtartottuk helyünket Európában. 400 éven át erős és független állam volt a magyar, utána 300 éven át küz­döttünk az Oszmán Birodalom ellen, majd elbukott felkelésekkel és sza­badságharcokkal súlyosbított 200 év után egy nagy európai birodalom társnemzeteként léptünk be a 20. szá­zad kapuján - emlékeztetett. Hozzá­fűzte: bár évszázadok alatt sok ma­gyar esett el a csatatereken, bebizo­nyosodott, hogy a magyar nemzet mindig újra feláll. Megjegyezte: a magyarok kálvári­áján az asszonyoknak külön hely jár, mert mindig ők pótolták a vérveszte­ségeket, nekik köszönhető, hogy „a túlélés és az országépítés művészete a génjeinkben van”, hogy „mi va­gyunk a túlélés európai bajnokai”. Orbán Viktor hangsúlyozta: nem lettünk német tartomány, török vila­jet vagy szovjet tagköztársaság. Mi, magyarok nagy kultúraépítő és ál­lamszervező nemzet vagyunk - tette hozzá. Arról is beszélt, hogy később azon­ban Magyarországot a budapesti összeesküvések hátba döfték, az or­szágot ellenségeink, a kormányt a bolsevikok kezére adták, majd a „Nyugat megerőszakolta Közép- Európa ezeréves határait” és „védhe­­tetlen határok közé szorított, termé­szeti kincseinktől megfosztott, erő­forrásainktól elrekesztett, orszá­gunkból siralomházat csinált”. Er­kölcsi aggályok nélkül rajzolta át Közép-Európát, és ezt nem fogjuk elfelejteni nekik soha - jelentette ki.

Next

/
Thumbnails
Contents