Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-08 / 131. szám
KÖZELET Hatalmas a különbség a fizetések között Szlovákiában Szlovákiában hagyományosan alacsonyak a fizetések a vendéglátóiparban, és a válság is leginkább ezt a területet érintette (Fotó: tasr) 2 I RÖVIDEN Bihariová a PS új elnöke Pozsony. A Progresszív Szlovákia (PS) szombati kongresszusán Irena Bihariovát választották a párt új elnökének. Bihariovára 105-en, míg ellenjelöltjére, a párt eddigi elnökére, Michal Trubanra száz küldött szavazott. A PS, a Spoluval koalícióban indulva, a februári választáson nem jutott be a parlamentbe. Truban ezután nyújtotta be lemondását, a pártnak azonban nem fordít hátat, mostantól alelnökként folytatja a munkáját. A párt vezetésében a magyaroknak is helyet szorítottak, Forró Tibor, a Magyar Platform elnöke a párt elnökségi tagj a lett. (TASR) A Matoviö-kormány ellen tüntettek Pozsony. A pozsonyi kormányhivatal elé szervezett szombati tüntetésen több százan vettek részt. A tüntetés szervezői a közösségi oldalon hirdették meg az eseményt, amelyre meghívták „az összes elégedetlen állampolgárt, hogy kifejezzék nemtetszésüket” a kormánnyal és annak járványellenes intézkedéseivel kapcsolatban. A szervezők a Matovic-kormány lemondását és előrehozott választást sürgetnek. A tüntetők később az elnöki palotához vonultak át, ahol a köztársasági elnök lemondását is követelték. (TASR) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A szlovákiai fizetések növekedését az idei első negyedévben a koronavírusjárvány ugyan még nem állította meg, a bérek azonban mér lassabban nőttek az elmúlt években tapasztaltnál, miközben az egyes ágazatok és régiók között továbbra is hatalmas különbségek vannak. Míg 2018 első negyedévében a bruttó szlovákiai átlagbér 955 euró volt, a múlt év azonos időszakára ez 1023, idén pedig 1086 euróra nőtt - derül ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb felméréséből. A Szlovákiában március elején megjelent világjárványnak - legalábbis az első negyedévben - így még nem sikerült teljesen megakasztania a fizetések növekedését, míg azonban a növekedés üteme az elmúlt években folyamatosan gyorsult, az idei első negyedévben, a tavalyi több mint 7- ről már 6 százalékra esett vissza. Látványos bárszakadék Ha a pénzromlást is figyelembe vesszük, az idei fizetéseinkből nagyjából 3 százalékkal több árut vásárolhatunk, mint egy évvel korábban. Mindez persze csak az átlag, és a Statisztikai Hivatal ezúttal is felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes ágazatok és régiók között továbbra is szakadéknyi különbségek vannak. „A vizsgált ágazatok közül 11-ben is alacsonyabb az átlagbér az országosnál” - nyilatkozta Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője. A legkisebb összeggel továbbra is a szállodákban és éttermekben dolgozók kénytelenek beérni, ebben az ágazatban 594 euró az átlagbér, de az építőiparban is csupán 723 euró. A legnagyobb, 2085 eurós átlagbérrel a bankszektor büszkélkedhet, amit az energiaipar követ 2070, és az IT-ágazat 1972 euróval. Korsnák szerint regionális szempontból Po2020. június 8. I www.ujszo.com zsony megye elsősége továbbra is megingathatatlan, itt 1394 euró a bruttó átlagbér, és ez az egyetlen olyan megye is, amelyben ez meghaladja az országos átlagot, Szlovákia összes többi régiójában ez utóbbinál alacsonyabb az átlagbér. A sor végén Eperjes megye található, alig 834 euróval. Uniós lemaradás Míg a szlovák átlagbér az alkalmazottak egy jelentős részének elérhetetlen álomnak tűnik, továbbra is elmarad az uniós átlagtól. „Annak ellenére, hogy az elmúlt években nálunk gyorsabban nőttek a fizetések, a szlovák átlagbér még mindig az uniós átlag csupán 41 százaléka körül mozog” - nyilatkozta lapunknak Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. E tekintetben még Csehország is megelőz bennünket, az ottani átlagfizetés az uniós átlagbér 43 százaléka. Csak összehasonlításképpen: a dánok az uniós átlag 176, az írek 155, a luxemburgiak 148, a svédek a 136 százalékát keresik meg. Nincs miért panaszkodniuk azonban a németeknek (118%) és a franciáknak (110%) sem. „Szlovákiában az elmúlt években ugyan látványosan nőtt a minimálbér, azonban e tekintetben sincs mivel büszkélkednünk, hiszen az 580 eurós minimálbérrel a 15. helyen vagyunk az EU országai között, miközben hat tagországban nincs is minimálbér” - mondta Buchláková. Silány minőségű importborok Női vezetők aranya az államigazgatásban SUSLABÉLA SZALAY HAJNALKA Pozsony. Összesen szinte ugyanannyi nő dolgozik vezető pozícióban a köz- és államigazgatásban, mint férfi, ha azonban az alá- és fölérendeltségi viszonyt nézzük, a magasabb posztokat még mindig nagyobb arányban töltik be férfiak, mint nők. Az Emberi Jogi Intézet (ILP) tizenhárom minisztérium alá tartozó 1775 vezetői munkakört vizsgált meg, hogy kiderüljön, a vezérigazgatók, a hivatal- és szekcióvezetők között milyen arányban találhatóak nők. Az 1775 szék közül 31 esetben nem derült ki, hogy pontosan ki ül benne, ugyanis az intézmény internetes oldalán nem volt erre vonatkozó információ, és a minisztériumok sem mindig válaszoltak az ILP kérdéseire. Az összesítés szerint tavaly februárig a vizsgált pozíciók 47%-át töltötte be nő. Ez alapján elmondható, hogy nagyjából kiegyenlített a helyzet a vezetői állásokat tekintve, a részleteket kibontva azonban strukturális különbségek figyelhetők meg abban, hogy milyen a nemek eloszlása a szekcióvezetői, valamint menedzseri pozíciókban. A védelmi minisztérium vezető beosztásainak 68%-át férfiak töltik be, míg a szekcióvezetők között egyáltalán nem találunk nőt. Ugyanez igaz akkor is, ha a tárca költségvetési szervezeteinek és állami vállalatainak vezetőit vizsgáljuk. A belügyminisztériumban szintén hasonló a felállás: a vezetői székek majdnem 60%-ában férfiak ülnek. A tárca alá tartozó rendőrség pedig az egyik legmarkánsabb példája a férfitúlsúlynak: a 102 elemzett poszt közül csupán kilencet foglalnak el nők. Igaz, a rendőrség 22 funkcióval kapcsolatban nem adott tájékoztatást. A tanulmány kiemeli, hogy sem kerületi, sem járási rendőrkapitányságot nem vezet nő. A nők a legnagyobb arányban a munka- és szociális ügyi minisztériumban vannak jelen vezetői funkciókban: itt a tárca alá tartozó hivatalok majdnem 60%-át irányítják. Szintén jelentős a női igazgatók száma a környezetvédelmi minisztériumban, ahol a vezetők 55%-a nő. Összességében elmondható, hogy a nők kisebb mértékben vannak jelen a hierarchiában magasabban lévő posztokon. A vizsgált 146 szekció közül hatvanegyet, ugyanennyi költségvetési szervezet közül pedig csak 35-öt irányít nő. A 16 aktív állami vállalatból csupán egyet, az agrártárca alá tartozó nyitrai Agroinstitútot vezeti nő. Alena Krempaská projektmenedzser szerint azért fontos a nemi egyenlőségről beszélni az államigazgatásban, mert az esélyegyenlőség megteremtése a nők és a férfiak számára szükséges ahhoz, hogy a terület átláthatóbbá és vonzóbbá váljon. Pozsony. A szlovákiai borászokat is érzékenyen érinti a koronavírus-jérvény, emiatt ugyanis visszaesett az általuk előállított prémium borok értékesítése, miközben a szlovákiai üzleteket olcsó, ém silány minőségű importborokkal árasztja el a külföldi konkurencia. Az uniós tagországokból behozott olcsó importbor már huzamosabb ideje rengeteg gondot okoz a szlovákiai termelőknek - nyilatkozta Jaroslava Kanuchová Pátková, a Szlovákiai Szőlészek és Borászok Szövetségének (ZWS) ügyvezető igazgatója. A nagy mennyiségű behozatal szerinte részben az egyes országok támogatáspolitikájával magyarázható, nem szabadna megfeledkeznünk azonban az eltérő szőlőtermelési technológiákról sem. „A nyugat-európai szőlőtermesztők hektáronkénti átlagtermése a 10-20 tonnát is eléri, szemben a szlovákiai szőlészek 5 tonnás átlagtermésével. Persze, Szlovákián belül is jelentős eltérések lehetnek, van, ahol hektáronként csak 3, másutt azonban akár 10 tonna szőlő is megterem” - mondta Pátková. Az ágazati szakmai szövetség vezetője szerint komoly probléma az is, hogy az Európai Unió piacain a korábbiakhoz képest kisebb mértékben fogynak a prémium borok. „Szlovákia előkelő helyet foglal el a minőségi borokat gyártó országok mezőnyében. Számos nemzetközi megmérettetésen eredményesen helytálltunk a minőségi borainkkal. Az Európai Unió többi országához hasonlóan azonban jelenleg Szlovákiának is gondjai vannak ezek értékesítésével. Annak ellenére, hogy létezik egy egységes európai borpiaci rendszer, várhatóan minden uniós tagország más-más módon fog reagálni a túlkínálatra” — mondta el Pátková. A szlovákiai szőlőtermesztőknek és borászoknak nem árt tisztában lenniük azzal, kire is számíthatnak a jelenlegi válsághelyzetben. Az EU erre is támogatásokat különített el a közös borpiaci rendszeréből, amelyből azonban Szlovákia már két évre előre kimerítette a forrásait. „Mi ebből fedeztük a szőlészetek felújítását, hogy versenyképesek tudjunk maradni az európai mezőnyben. Hektáronkénti átlagban mi is szeretnénk elérni a 10 tormás termést. Erre mentek tehát elsősorban a Szlovákiának járó pénzek a közös uniós borpiaci rendszerből” — részletezte Pátková. Szerinte egy-egy szőlészet kialakítása akár évtizedeket vehet igénybe, míg például a búzát az egyik évben az egyik parcellán termeszti a gazda, a következőben pedig már egy másikon. Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (SVPS) márciusban és áprilisban a szőlészetekről és a bőrgyártásról szóló hatályos törvény értelmében 70 ellenőrzést végzett különböző gyártóhelyeken, raktárakban és kereskedelmi egységekben, és 33 esetben ellenőrizték a harmadik országokból behozott borok minőségét is. A helyszíni ellenőrzések során a hivatal ellenőrei nem tapasztaltak hiányosságokat. Másképpen alakult viszont a helyzet a mintavételeket követően a laboratóriumi elemzések során. Az SVPS munkatársai hiányosságokat tapasztaltak a macedóniai és magyarországi boroknál, valamint az uniós borkeverékeknél is. Jó alapanyagból jó borokat készítenek a dél-szlovákiai borászatok (Fotó: TASR)
