Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-27 / 121. szám
12| TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2020. május 27. | www.ujszo.com Milyen anyagból készüljön az arcvédő maszk? A kérdés az, vajon a nyálcseppek és a parányi aeoroszolcseppecskék ellenében bármelyik anyag-/szövett(pus megfelelő, és mitől függ, hogy melyik jobb, ha van ilyen? (Shutterstock) RÖVIDEN Orange: csökken a támogatás mértéke A napokban az Orange átalakította a készüléktámogatás mértékét: a mobilszolgáltató számos tarifacsomag esetében a jövőben kisebb mértékben támogatja az eszközvásárlást, igaz, van olyan csomag is (jellemzően a drágábbak), amelyek előfizetői jobbanjámak. A Go 10-es tarifacsomaghoz eddig 20 eurós támogatás járt, ez most 10 euróra csökkent, a Go 20-asnál 56 euró a készüléktámogatás az eddigi 60 helyett, a Go 30-as előfizetői azonban az eddigi 120 euró helyett 147 euróval kapják olcsóbban a választott készüléket, hasonlóan több támogatás jár a Go 40-es csomaghoz, 288 euró a korábbi 240 euró helyett. A támogatás mértéke növelhető, ha az ügyfél az e-shopban rendeli vagy hosszabbítja meg az előfizetést, illetve, ha további szolgáltatásokat is igénybe vesz. Óriási adatátviteli rekord Megdöntötték az adatátvitel rekordját az ausztrál kutatók, az új csúcs másodpercenként 44,2 terabit. A kutatók egy 76,6 kilométer hosszú üvegszálas hálózatot használtak, ez pontosan olyan, mint amilyenen a kereskedelmi szolgáltatók biztosítanak nethozzáférést a lakossági és üzleti előfizetőiknek. Az új rekordsebességgel akár ezer, nagy felbontású HD- mozifilmet is le tudunk tölteni kevesebb mint egy másodperc alatt. Optikai kábelen a korábbi rekordot 2019 márciusában érték el, akkor 26,2 Tb/s volt a csúcssebesség. Szakemberek szerint az egyre gyorsabb kapcsolat az olyan iparágak fejlődését segítheti, mint az önvezető autók, a fuvarozás, az oktatás, az e-kereskedelem, de az orvostudomány fejlődésének is hatalmas segítséget adhat az ilyen szupergyors adatátviteli technológia. Excelben érkezik az adathalász vírus A Microsoft riasztást adott ki a Twitter-oldalán, melyben arra hívják fel az internetezők figyelmét, hogy hackerek csatolt Excel-fáj lökön keresztül támadják a gépeket. A dokumentumokat a járvány elleni küzdelemben fontos szerepet játszó Johns Hopkins Egyetem nevében terjesztik. Ám a csatolt fájlok fertőzött makrókat tartalmaznak, ezeken keresztül pedig a támadók átvehetik a gép fölött az irányítást. A fájl megnyitása után telepíti az egyébként teljesen biztonságos NetSupport Manager nevű programot, mellyel távoli hozzáférés szerezhető egy számítógépen. Ezt követően a hackerek hozzáférnek minden, a gépen tárolt információhoz, mappákhoz, dokumentumokhoz, érzékeny, személyes adatokhoz. Védekezni a fokozott óvatossággal és a mindig frissített antivírusprogrammal lehet. (szí) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Az emberiséget az idők során többször sújtották különféle fertőző betegségek kiváltotta járványok. Érthető, hogy minden korban igyekeztek valamiképpen megakadályozni a járvány terjedését. A Covid-19-betegség 2019-es évi rajtja óta a hétköznapokban az utca embere közül egyre többen - a kesztyűhasználat és a gyakori kézmosás mellett - házilag varrt arcmaszkokat használva igyekeznek tenni a védelem érdekében. De milyen anyagból készültek lehetnek igazán hatékonyak a légúti nyálcseppek és a sokkal kisebb aeroszolcseppecskék kivédése céljára? Ennek járt utána egy új kutatás. Magamutogató jelenkorunkban nem meglepő, hogy az arcot, elsősorban a szájat és az orrot védő maszkok terén is megjelent a divatozás, a kitűnni vágyás, hogy az embernek olyan legyen, amilyen nincs senki másnak. Színekben és mintákban megszámlálhatatlan a változatok száma. Közben vélhetően vannak, akik elfeledkeznek arról, elsősorban nem ez lenne a fontos, hanem hogy ellássa a szerepét, védjen. Itt jegyzendő meg, ugyan naponta azt halljuk, a maszkviselés azért szükséges, hogy ilyenképpen másokat megvédjünk, ha netán mi lennénk vírushordozók, de legyen mindenki őszinte önmagához, igazából mégiscsak sokan arra gondolva vesszük fel az utcára kilépve, hogy saját egészségünket megóvjuk. Es ezért - egy világjárvány közepette - senki nem hibáztatható. A kérdés az, vajon a nyálcseppek és a parányi aeoroszolcseppecskék ellenében bármelyik anyag/szövettípus megfelelő, és mitől függ, hogy melyik jobb, ha van ilyen? Az Amerikai Kémiai Társaság Nano MTI-HÍR Júliusban indíthatják útjára a kínai Mars-szondát - közölte a projektet vezető Kínai Űrtudományi és Technológiai Vállalat. A szonda és egy távvezérlésű robot hét hónap alatt érné el a legkevesebb 55 millió kilométerre lévő vörös bolygót. A Tienven (Égi kérdések) című szaklapjában jelent meg az ezekre választ adó tanulmány. A kutatók különféle textilek használhatóságát tették próbára két különböző áramlási sebesség mellett: különféle minőségű pamutok, pamutpaplan (90% pamut, 5% poliészter és egyéb szálak keverékéből), természetes selyem, műselyem (100% poliészter), sifon (90% poliészter és 10% spandex, ami szintetikuspolimer-szál), flanel (65% pamut és 35% poliészter), szatén (97% poliészter és 3% spandex), spandex (52% nejlon, 39% poliészter és 9% spandex), poliészter (100% szövött poliészter szövet). Továbbá közülük némelyek együttes használatát is vizsgálták. Egyebek mellett az anyagösszetétel, a mikroszerkezet, a hozzávetőleges porozitás, magyarán lyukacsosság és a szálvastagság is szerepet játszik. A különféle szövetek nevű projekt célja, hogy először Mars körüli pályára állítsák a szondát, majd az leszálljon a bolygó felszínén, ahol a távvezérlésű robot felderítést, mintavételt és elemzést hajt végre. Kína 2013-ban egy hasonló műveletet hajtott végre a Holdon is egy kerekeken guruló, táwezérlésü robottal, majd 2019-ben annak újabb verziójával a Hold túlsó oldalán, ahol azóta is végeznek mintavételt és teszteket. A Mars felfedezésére igyekszik Kína mellett az Egyesült Államok és az szűrési hatékonysága egyrétegű anyag használata esetén 5% és 80% között volt 300 nanométernél kisebb részecskékkel szemben, az ennél nagyobb részecskék esetén pedig 5% és 95% között szűrtek. Vizsgálataik során egyértelműen kiderült továbbá: több réteg alkalmazása esetén, valamint eltérő anyagfajták bizonyos kombinációjának együttes használatával hatékonyabban szűrtek. A pamutmaszkok közül nem meglepő módon a nagyobb szövési sűrűségűek a hatékonyabbak. Ezt azért hasznos kiemelni, mert a házilag varrt maszkok sorából világszerte rengetegen a pamutból készülteket részesítik előnyben. A hibrid anyagok (mint például a pamut-selyem, a pamutsifon és a pamut-flanel) szűrési hatékonysága 80% fölötti a 300 nanométernél kisebb részecskékkel szemben, és bő 90%-át szűrik a 300 Egyesült Arab Emírségek is, előbbi már négy űrjárművet küldött a vörös bolygóra, és idén nyáron tervezik az ötödik útnak indítását, míg utóbbi július 15-én bocsátjafel űrszondáját egy japán kilövőállomásról. Áz orosz-európai közreműködésben zajló ExoMars projekt keretében eredetileg szintén idén nyáron indítottak volna úrnak egy robotot a Marsra, de a felbocsátást végül technikai problémák, valamint az új koronavírusjárvány miatt 2022-re halasztották. nanométernél nagyobb részecskéknek. Az ilyen keverék anyagok kimutathatóan nagyobb védelmi, szűrési hatásfokának hátterében a kutatók szerint valószínűsíthetően a mechanikai és az elektrosztatikus szűrés együttes hatása áll. Ugyanakkor fontos tudni, teljesen mindegy az anyagfajta abban az esetben, ha a maszk nem illeszkedik pontosan az archoz. A kutatók szerint eredményeik azt is sejtetik, hogy amennyiben az archoz rosszul idomul a maszk, az akár 60%-kal is csökkentheti a szűrés hatékonyságát. Tehát, arcmaszktervezők és -készítők figyelem: gondosan oda kell figyelni arra, termékeik jól illeszkedjenek, és eközben azt is biztosítaniuk kell, hogy a maszkot viselő személy által kilélegzett levegő hatékonyan tudjon távozni, tehát a védelem mellett egyúttal jól szellőzőnek is kell lennie. Kína kiemelten kezeli az űrkutatás fejlesztését az elmúlt években, hogy Oroszországhoz és az Egyesült Államokhoz felzárkózva az űrhatalmak közé kerüljön 2030-ra. Peking tervei között szerepel egy űrállomás megépítése is. A háromfős legénységnek tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják Föld körüli pályára. Május elején tesztelték az űrhajót, amelynek feladata az asztronauták odajuttatása lesz. A szonda és egy táwezérlésü robot hét hónap alatt érné el a legkevesebb 55 millió kilométerre lévő vörös bolygót (Shutterstock) Júliusban indíthatják útjára a kínai Mars-szondát
