Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-25 / 119. szám
EGÉSZSÉG ■ 2020. MÁJUS 25. 10 GYÓGYHÍREK www.ujszo.com Minden héten két kérdés A koronavírusjárványról Válaszol dr. Jaroslava Brnova, a Nagyszombati Egyetemi Kórház kórházi higiéniai és epidemiológiai osztályának munkatársa Hogyan védjük a kezünket? A kézmosás mellet nem BOIOH szabad megfeledkezni a ^U kézkrém használatáról, ' mert a gyakori kézmosás, főleg forró vízzel és agresszív szappannal kiszárítja a kéz bőrét. Kerülni kell a fertőtlenítő szappan használatát is, mert rendkívüli módon károsítja a bőrt: olyannyira kiszárítja, hogy be is repedezhet. \ * / V * ? Egyszer használatos gumi- (sebészi) vagy textil kesztyűt használjunk? 69 a sz Az egyszer használatos gumikesztyű használata főleg az egészségügyben fontos, mégpedig pontosan meghatározott helyzetekben. Véleményem szerint 1 szokásos napi tevékenységek végzésekor - például bevásárláskor - nem szükséges kesztyűt használni. Egyedül abban lehet hasznos, hogy kesztyűben ritkábban nyúlunk az arcunkhoz. Fontos tudni: soha ne fertődem'tsük a kesztyűt azért, hogy a következő alkalommal is használhassuk, csak egyszer használjuk. A fertődenítés károsítja a kesztyű anyagát. Használat után mindig fordítsuk ki, és azonnal dobjuk a szemétbe. Amikor lehúzzuk a kezünkről, lehetőség szerint mossuk meg és fertődem'tsük a kezünket. A kesztyűvel lényegében magunkat védjük, de rajta megtelepedett mikroorganizmusokat tovább terjesztjük és veszélyeztetjük a környezetünkben lévőket. Felületén nagyon gyorsan épp a kórokozó mikroorganizmusok telepednek meg. Ez a folyamat sokkal gyorsabban megy végbe a kesztyűn, mint a puszta kézen. Ismeretes, hogy minden ember kezén élnek betegséget nem okozó, vagyis „jó” mikroorganizmusok, amelyek a kéz mikrobiomját alkotják, s ami részben megakadályozza a kórokozók gyors megtelepedését. Kesztyűt mindig megelőzésként, csak bizonyos esetekben használjunk. A legjobb idegnyugtató gyógynövények Ha idegesek és feszültek vagyunk, nem kell feltétlenül azonnal gyógyszer után nyúlnunk. Gyógynövényekkel is kiváló hatást érhetünk el, ráadásul teljesen természetes módon és vegyszerek nélkül. EBfc- az ilyen jellegű problémáikat, jóval kevesebb gyógyszerre volt szükségük. A csalán fogyasztható tea formájában, de leves is készülhet belőle. Kerti székfű Ez a növény képes hatékonyan megnyugtatni az idegrendszert, nem véletlen, hogy már az ókori görögök is használták nemcsak erre, hanem gyulladáscsökkentésre is, miután felfedezték gyógyító erejét. A kerti székfű remek orvosság _ migrénre, fejfájás- '^***WSí^r ra, viszont azt tudni kell róla, hogy nem úgy működik, mint a hagyományos fájdalomcsillapító, tehát nem tudjuk csak úgy bevenni, ha rosszul érezzük magunkat. Néhány héten át rendszeresen fogyasztva azonban igen nagy arányban képes megelőzni, illetve megakadályozni a fejfájást és a migrénes rohamokat. Ha napi három csészével iszunk belőle, azzal enyhíthetjük az idegi eredetű fájdalmakat és az idegfeszültséget is. Zsálya A zsálya - az íze mellett - talán leginkább memóriafokozó hatásáról ismert, pedig természetes szorongásoldóként is megállja a helyét. Ha naponta megiszunk néhány csésze zsályateát, tapasztalni fogjuk, hogy idegeink megnyugszanak, ezáltal sokkal jobb lesz a hangulatunk is. Arra viszont ügyeljünk, hogy ne használjunk zsályát, ha hajlamosak vagyunk a migrénre. Csalán A csalán a kutatások szerint képes szabályozni azt, hogy az 2 jk idegrendszer ho- ' áp gyan továbbítja a fájdalomérzetet, ezért idegi eredetű fájdal- Wtf-jA makra is hatékony : |I ' lehet. Kutatások éSS .- szerint azoknak, ... akik csajrcX" lánnal is 1 kezelték Valeriána Idegnyugtató hatása régóta ismert, citromfűvel kombinálva hatékonyan kezelhetünk vele nyugtalanságot, alvászavart és hiperaktivitást is. Legjobb tinktúra formájában alkalmazni, de ha rendszeresen szedünk valamilyen gyógyszert, előtte kérjük ki az orvos tanácsát. AZ ÁLLANDÓ FESZÜLTSÉG HATÁSÁRA A NYAK ÉS A VÁLL IZMAI MEGMEREVEDHETNEK, AMI KRÓNIKUS FEJFÁJÁSHOZ, MIGRÉNHEZ VEZETHET Ilyen hatással van a testünkre az aggodalom Az alkalmankénti aggódás az élet természetes velejárója. Megeshet azonban, hogy olyan szorongásos tüneteket produkál, amelyekkel már érdemes lehet orvoshoz fordulni az egészségünk érdekében. A aggodalom /A . természete-Z„A r M sen hatással t % M van az ideg-JL JL. M J rendszerre, és serkenti a stresszhormonok termelődését. Ezek hatására megemelkedhet a pulzus, megnőhet a vérnyomás, ami pedig hatást gyakorol a szívre, az érrendszerre és az izmokra is. Az állandó feszültség hatására a nyak és a váll izmai megmerevedhetnek, ami krónikus fejfájáshoz, migrénhez vezethet. Ilyenkor érdemes lehet valamilyen relaxációs technikával, például meditációval vagy jógával próbálkozni. Aki sokat aggódik, annak észrevétlenül a légzése is megváltozik: gyakrabban, illetve mélyebben vesz levegőt, ami asztmával, tüdőbetegséggel küzdők számára probléma lehet. Az aggodalom a szív egészségének sem tesz jót, és megnöveli a szívroham és az agyi érkatasztrófa kialakulásának kockázatát is, valamint vérnyomásnövelő hatása miatt az erek, érfalak károsodását is okozhatja. Az aggodalom hatására kórosan megemelkedhet a vércukorszint, ami cukorbetegség, túlsúly kialakulásához vezethet, és megnöveli a vesekövek kialakulásának esélyét is. Az immunrendszert is károsítja, így a szervezet védekezőképessége csökken, és kevésbé leszünk ellenállók a baktériumokkal, kórokozókkal, vírusokkal szemben. A feszültség hatására emésztőrendszeri problémáink is lehetnek, és megnőhet a reflux, illetve a gyomorfekély kialakulásának esélye. Az állandó aggodalom az emésztésre sincs jó hatással: székrekedést vagy éppen hasmenést is okozhat. Emellett mind a nőknél, mind a férfiaknál negatívan hathat a libidóra, illetve a szexuális teljesítőképességre is. (webmd.com)
