Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-22 / 117. szám

RÉGIÓ 6 I 2020. május 22.1 www.ujszo.com Határon át és vissza A magyar hatóságok csak az ingázókat engedték be tegnap (Vatasein Péter feiv ) ÖSSZEFOGLALÓ Ausztria tegnap beengedte az országába tartó szlovák állam­polgárokat, Magyarország viszont az ingázókon kívül mindenkit visszafordított. KOMAROM/POZSONY/BERG A komáromi Erzsébet hídnál nap­közben nem volt tumultus, de többen saját szemükkel és a helyszínen sze­rettek volna meggyőződni arról, átjárható-e a határ vagy sem. Néhány perces intervallumokban érkeztek a kísérletezők, akik a szlovák rend­őröknél és katonáknál érdeklődtek. Egy idős komáromi asszony a barát­nőjével egy családi eseményre akart bevásárolni Magyarországon. Az Új Szónak azt mondta, a rendőrség sze­rint a szlovák állam ugyan lehetővé tette a kiutazást, de a másik oldalon „Orbán ezt nem engedi”. Emellett ar­ra is figyelmeztették, hogy a híd túl­oldalán vagy visszafordítják őket a magyar szervek, vagy karanténba kell vonulniuk Magyarországon. Mivel az asszony cukorbeteg, nem akart koc­káztatni, így végül még a szlovák ol­dalon visszafordultak. Egy másik idős komáromi férfi a szlovák oldali ta­nácsok ellenére ugyan elkerékpáro­zott a magyarországi hídfőig, ott azonban néhány perces egyezkedés után visszafordították őt a magyar rendőrök. Visszafelé a szlovák rend­őr megkérdezte tőle, hogy akkor ezek szerint nem engedték át? Olyanok is akadtak, akik elmerészkedtek az egy­kori komáromi vámházig, de aztán néhány percnyi szemlélődés után ők is sarkon fordultak. Az előző napokhoz képest tegnap érezhetően többen lépték át a szlovák-osztrák határt Bergnél - tudtuk meg a szolgálatot teljesítő rendőrtől. Véleménye szerint főleg azok az ingázók indultak meg na­gyobb számban, akik eddig különbö­ző korlátozások miatt nem járhattak munkába. Szlovákia ugyanis koráb­ban csak néhány ágazatban, például a mezőgazdaságban vagy az egészség­ügyben dolgozóknak engedte meg, hogy Ausztriából visszatérve elke­rüljék a karantént, nekik elég volt fel­mutatni egy 96 óránál nem régebbi koronavírustesztet. Tegnaptól vi­szont már erre sincs szüksége azok­nak, akik a határátlépéstől számított 24 órán belül visszatérnek az ország­ba. Ausztria ráadásul sehogyan sem korlátozza az országba való belépést azoknak, kiknek érvényes munka­­szerződésük van. Negatív koronaví­rustesztet csupán azoktól kémek, akik nem munka céljából tartanak az or­szágba. Ez pedig több száz, jóllehet több ezer Ausztriában dolgozó szlo­vák állampolgárnak teszi lehetővé, hogy visszatérjenek a munkahelyük­re. Egy, a bécsi reptér biztonsági szolgálatánál dolgozó fiatal férfitől megtudtuk, nem érti, miért korlátoz­ták eddig az ingázókat. „Az ápolók, vagy egészségügyi nővérek járhat­tak, de mi, akik akár ugyanabban a városban dolgoztunk, mint ők, már nem. Ennek szerencsére vége, és re­mélem, nem fogják ismét korlátozni az ingázók életét, ha esetleg megug­rik a fertőzöttek száma” - mondta la­punknak a férfi. Hasonló vélemé­nyen van egy bécsi cégnél dolgozó adminisztratív alkalmazott is. A nő érdeklődésünkre elmondta, hogy a múlt hét elején már úgy volt, kényte­lenek lesznek elbocsátani, ám sze­rencsére enyhítették a szabályokat. „Szerencsére az osztrákok rendkívül előzékenyek, és nem akadályozzák a beutazást azoknak, akik dolgozni mennek, tudatosítják, hogy az így ki­esett munkaerőt nem tudják könnyen pótolni. Számos ágazatban már ko­moly gondok vannak Ausztriában a külföldön rekedt alkalmazottak mi­att” - árulta el a nő, aki több mint két hónap után térhetett vissza munkába. „Arra kéijük az állampolgárokat, kitöltött nyomtatványokkal érkez­zenek a határra, hogy a rendőrnek csupán a határátlépés időpontját kelljen ráírni a papírra. Ez jelentő­sen felgyorsítja a munkát” - közölte lapunkkal Denisa Bárdyová, az Or­szágos Rendőr-főkapitányság szó­vivője. (vp, dem) A működő m ű ködésképtelenség BUCHLOVICS PÉTER „Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél” - mormolhattam volna magamban akár fogcsikorgatva is József Attilát csütörtök kora délután, a szlovák­magyar határon, a Mária Valéria híd párkányi hídfőjénél. Pedig már per­cekkel azelőtt is rossz érzésem volt a határlátogatással kapcsolatban. Egy­részt, mert körülbelül kétszáz méterre a hídtól egy felháborodott párkányi fiatalember rohant hozzám, és zaklatottan panaszolta, hogy a „mieink” reggel átengedték őt, és most a magyar rendőrség vissza is engedte, de minden adatát rögzítették, a gyalogosokat, autósokat pedig sorra fordítják vissza a túloldalról. Volt akinek az esztergomi Kis-Duna sétánytól kellett visszafordulnia, illetve még ott is csoportba verődve tanakodtak, mi le­gyen. Volt, akinek az átlépő papírját sem fogadták el -tette még hozzá a fiatalember és majdhogynem szitkozódva elviharzott. Másrészt pedig már messziről látszott, hogy a hídfő párkányi oldala teljesen kihalt és csendes. Ez a tény sem ígért semmi jót. Az őrbódéhoz érve szóba elegyedtem egy itteni rendőrtiszttel, aki korrekt volt, udvarias, ám érthetően szűkszavú. Nem hivatalosan annyit mondott, reggel óta körülbelül 15-16 embert láttak visszagyalogolni a hídon, akiket a magyar határőrizeti szervek nem en­gedtek be, és az autósokat is visszaküldik a magyar határól. Arra hivat­kozva, hogy a szlovákiai enyhítést illetően ők még nem kaptak semmiféle utasítást. Beigazolódott tehát, amit televíziós kollégámmal közölt még szerdán a szlovákiai rendőr a párkányi átkelőn. Azaz: én átengedlek hol­nap, de a híd túloldalán egyáltalán nem biztos, hogy beengednek Magyar­­országra, úgyhogy fordulhatsz is azon nyomban vissza... Remek, gondo­lom magamban, így aztán valóban betartható, hogy 24 órán belül vissza is érkezzek. Elvégre percek kérdése, hogy visszaforduljak az esztergomi be­lépéskor és újra visszagyalogoljak a hídon. Legfeljebb mondhatom, hogy tartoztam az ördögnek egy „máriavalériás” sétával. Csak hát az a vicc, hogy ezen végképp nem tudok nevetni. Most sem, amikor keserű szájízzel fordultam vissza a határtól. Most sem, amikor bambán mosolyogva végre megnyugodtam a bizonyosságban. Abban, hogy működik. A nem műkö­dő. A működő működésképtelenség. Mint amikor szerdán, konkrét kérdé­sekkel végigtelefonáltam a szlovák belügyminisztériumtól kezdve a po­zsonyi magyar konzulátuson keresztül a budapesti minisztériumig min­denkit, hogy aztán a BRFK sajtóosztályán is csak azt a választ kapjam: ott van minden a rendőrség hivatalos oldalán, abból tessék tájékozódni... Köszönöm, minden semmit megtudtam és minden pompásan működik. Simán, olajozottan működik a semmi. Csak, izé, csak mintha icipicit ka­parná a torkomat, hogy hát öööö, kérem alássan, itt valaki nem gondolta át ezt az egyoldalú intézkedést. Nem egyeztetett, nem tárgyalt a másik féllel. Rögtönzött? Megint? Már bocsánat, hogy morogni merek, majd szépen visszakussolok - és dehogyis akarok én átmenni bárhova is. József Attilával indítottam, de amit most tapasztaltam, az maga a nagy Örkényi abszurd legfeketébb kiadása. Legalább akkora abszurd, mint a csonka Mária Valéria híd volt évtizedeken keresztül. Egyébként még jó, hogy Szlovákia és Magyarország viszonya baráti és szívélyes. Képzel­jük el, mekkora egyeztetés lenne itt, ha ellenségek lennének! Személyeskedő vita és vádaskodás Nagymegyeren A képviselők kivonultak a teremből, később megvonták a polgármestertől az Ülés vezetését (A szerző felvétele) KISS BARTALOSÉVA Aláírásgyűjtés indult Nagy­megyeren a város első embere, Holónyi Gergő leváltásáért. Tarcsi Imre, a kezdeményező tovább folytatja a gyűjtést, Holényi szerint Tarcsi és az MKP helyi szervezete aláássa a város működését. NAGYMEGYER Eddig mintegy ezemégyszáz la­kos írta alá a petíciót. Holényi Gergő 2018-ban független jelöltként került a dunaszerdahelyi járásbeli város élére, 1241 szavazattal nyert. Pong­­rácz Kálmán, az MKP jelöltje 36 vokssal maradt alul. A tizenhárom ta­gú testület hét képviselője az MKP színeiben, egy a Smer jelöltjeként, öten pedig függetlenként indultak. Konfliktus ós feszültség A polgármester és az önkormány­zati képviselők közötti konfliktus és bizalmatlanság a képviselő-testületi üléseken is rendszeresen megjelenik. Részben ezt nehezményezi Tarcsi Imre is, aki rendszeresen részt vesz az önkormányzat tárgyalásain. „Egy ki­vételével valamennyi ülésen részt vettem. A polgármester kam­pányígéretei nem valósultak meg. ígérte, hogy elhordják a város hatá­rában lévő szemétdombot, fellendíti az orvosi ellátást, korábban azt is hallhattuk, hogy majd egy svájci be­fektető modem rendelőintézetet épjt az autóbusz-állomás helyén. A pol­gármester elszökik a képviselők elől, volt, hogy egyszerűen felállt és itt ha­gyott csapot-papot, volt, hogy meg sem jelent” - véli Tarcsi Imre, a petí­­ciós bizottság elnöke, aki azt is el­mondta, addig gyűjti az aláírásokat, amíg akad aláíró. Személyes hangvétel A polgármester a tárgyalás elején reagált a kezdeményezésre, szerinte az MKP helyi szervezete ellehetetle-Alá írásgyűjtés indult Holényi Gergő polgármester leváltásáért, a város vezetője szerint egyesek aláássák a város működését. níti a munkáját, Tarcsi Imre tevé­kenységét személyeskedő megjegy­zésekkel is bírálta. „Az elmúlt hetek eseményei rávilágítottak arra, hogy Nagymegyert nem a vírustól kell fél­teni, hanem azoktól a személyektől, és dolgoktól, amelyek az elmúlt hetek­ben napvilágra kerültek” - zárta a ko­ronavírus terjedése elleni intézkedé­sek összegzését Holényi Gergő. A polgármester szerint az MKP mani­pulálja az önkormányzatot, és a város lakosságát, és nem tudnak eredményt felmutatni. Tarcsi kezdeményezését egy „hitelét vesztett ember fúldoko­lásaként’’ jellemezte, aki „gyűlöletet és arroganciát terjeszt”. „Több céget, családját és a nagymegyeri futballt is tönkretette, most pedig a várost akar­ja. A legnagyobb veszélyt mégsem az ő személye, hanem az általa terjesz­tett hazugságok jelentik” - jegyezte meg Holényi Gergő, aki felhívást in­tézett a nagymegyeri anyákhoz, nagymamákhoz és feleségekhez. „Ez a magatartás nem viselhető el, az ilyen embert ki kell vetni a társadalomból. Gondolkozzanak el rajta, ha fiukat, férjüket támadnák ilyen alattomos módon az interneten, el tudnák-e vi­selni? Közvetve minden családot fe­nyeget ez az ember” - véli Holényi. A képviselők kivonultak Mivel a beszámolóra az ülés napi­rendi pontjainak elfogadása előtt ke­rült sor, Pongrácz Kálmán és Néveri Sándor képviselő felszólította a pol­gármestert, hogy az ülésrenddel összhangban vezesse a tárgyalást. Szóváltás alakult ki a képviselők és a polgármester között, majd a tes­tület tagjai kivonultak a teremből. A polgármester így csak a jelen lévő lakosoknak és az ülést rögzítő ka­merának mondta el azt, hogy a nagymegyeriek, és a ,jó isten aka­ratából” lett polgármester. Kijelen­tette, hogy egy pártnak sem tagja, és mandátuma lejártáig nem is lesz. Miután felvázolta az önkormányza­ti vállalatok helyzetét, a képviselők visszajöttek a terembe és megsza­vazták, hogy Lapos Ildikó alpolgár­mester vezesse az ülést. Az ülésen folytatódott a parázs vita, és a sze­mélyeskedés a képviselők és a pol­gármester között, a közöttük lévő ellentétek a további pontok megtár­gyalása alatt is megjelentek.

Next

/
Thumbnails
Contents