Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-22 / 117. szám
www.ujszo.com I 2020. május 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Magyarként, békében Harminc éve az első szabad választáson onnan indultunk, hogy szükség van magyar politikai képviseletre. Mára eltüntette magát H arminc évvel ezelőtt ebben az időben az ország már javában készült a júniusi első szabad parlamenti választásra, amelyen az akkori magyar pártok/mozgalmak is megmérették magukat: az FMK a VPN listáján, az Együttélés és az MKDM pedig választási koalícióban. A választási kampány alatt a szlovák kormány megrendelésére egy felmérés is készült, amely a szlovák-magyar viszonnyal foglalkozott. A téma azért volt aktuális, mert addigra a korábban búvópatakként létező cseh-szlovák ellentéteken kívül a szlovák-magyar ellentétek is felszínre törtek. A nemzetiségi torzsalkodások persze nem voltak új keletűek - íiják a kutatók, a felmérés azonban kimutatta, hogy a rendszerváltást követően úgy a magyarok, mint a szlovákok 55 százaléka a kölcsönös viszony romlását érzékelte (mindkét népesség 28 százaléka tartotta változatlannak, és a magyarok 7 százaléka, valamint a szlovákok 3 százaléka válaszolta, hogy javult ez a viszony). Leginkább a közéletben érzékelték a kapcsolatok romlását (a magyarok 33 százaléka, a szlovákok 29 százaléka). A kutatók ezért az „etnikai alapon működő társulások, mozgalmak, kezdeményezések és politikai pártok” aktivitását tették felelőssé. Amint írják, ezek a nemzetiségileg vegyes területeken jöttek létre az adott kisebbség érdekeinek védelmére. Nem meglepő, hogy ezek után az a kérdés következett a felmérésben, hogy szükség van-e a „saját magyar” politikai szereplőkre, hiszen a felmérés elsődleges célja valószínűleg az volt, hogy bemérje ezeknek a politikai erejét (főleg az Együttélés-MKDM-koalíció hatósugarát). Azt, hogy a magyarok érdekeit saját magyar politikai pártjaik képviseljék, a megkérdezett magyarok 86 százaléka tartotta szükségesnek, amivel egyértelműen kiállt az önálló magyar politizálás mellett. Több mint 80 százalékuk egyetértett a magyar pártok programj ának minden egyes főbb pontjával, tehát a nemzetiségi iskolahálózat fejlesztésével, az anyaországgal és a külföldi magyar szervezetekkel való kapcsolatápolással, a tudományos élet intézményes alapjainak lefektetésével, a gazdasági fejlődés, a szociális biztonság megteremtésével, és az anyanyelven való hitélet biztosításával. Háromnegyedük azzal is teljes mértékben egyetértett, hogy szlovák-magyar viszonylatban jobban meg kell ismemi egymás kultúráját. Több mint 70 százalékuk teljes mértékben kiállt a magyar nyelvű vallási szertartások és a kölcsönös nemzeti tolerancia mellett. 68 százalék tartotta fontosnak a magyar kisebbség nyelvi j ogainak következetes biztosítását, 60 százalék a magyar iskolahálózat minden szintre való kiteijesztését. 57 százalék pedig a magyar kulturális és oktatási önrendelkezés megteremtését. Vagyis a magyarok nagymértékben azonosultak a politikai képviseletük által kitűzött célokkal. Ugyanakkor többségük kölcsönös szlovák-magyar toleranciára vágyott. Tehát magyarként akart élni, de békében. Úgy, mint ma. I 7 Taposs a fake-re SÁNTA SZILÁRD F lettünk verve mindannyian, mondj a a pincér az első és a A A második csapolt sör között. Nem törzs-, de teraszos hely. /% T" A pincért régóta ismerjük, több helyen megfordult, kövei. \. w tett bennünket, vagy mi kortyoltunk a nyomában. Erre a nem túl eredeti, ámbátor tágas, teraszos helyre esett a választásunk, hogy két hónap után a házi karanténból kilépve napfürdőzzünk, hárman két asztalnál szósalájzingoljunk. Ez az egész, közli a pincér a korsók áthelyezése közben, a pénzről és az öregek eltüntetéséről szólt, gondoljátok csak végig, teszi hozzá tanáros modorossággal. Nem hajol közelebb, nem veszi halkabbra, magabiztosan mondja, mint aki még a híradó előtt értesült arról, honnan fújja a passzát szél a járványt. A két lábon járó konteóterjesztőtől - hasonlóan közlékeny és jól értesült figurához aztán még bőven volt szerencsénk - kapott bonusz sörkorcsolya megakad a torkunkon. Az ilyen válsághelyzetekben burjánzanak az összeesküvés-elméletek, mivel instant magyarázattal szolgálnak nehezen feldolgozható, új jelenségekre, nem ritkán a védelem illúzióját nyújtják, terjedésük villámgyors, simán átjárnak a közösségi média buborékjain és visszhangkamráin, beszivárognak a mindennapokba; egyes elméleteket pedig kormányzati szereplők is terjesztenek. Az egyik legendás álhírgyáros maga az amerikai elnök, aki a koronavírus-járvány idején sem fogja vissza magát. Donald Trump például arról számolt be a héten, hogy másfél hete szedi a malária kezelésére használt hidroxi-klorokint. Az elnök nem orvosi ajánlásra, hanem saját meggyőződésből kezdte használni a szert, amelynek a Covid-19 elleni eredményességéről egyelőre nincs konszenzus a szakemberek körében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már a járvány európai terjedése kezdetén is felhívta a figyelmet arra, hogy a valótlan történetek a vírusnál is gyorsabban terjednek. A megszaporodott agymenések közül kétségkívül az egyik legbizarrabb az 5G-hez kapcsolódik, nevezetesen, hogy az 5G-tomyok terjesztik a Covid-19- et. Az 5. generációs mobilhálózatot még a járvány előtt vádolták meg azzal, hogy a sugárzás rákkeltő hatású, majd a koronavírus megjelenésekor össze is kapcsolták a vírust a vezeték nélküli hálózattal, ami oda vezetett, hogy az Egyesült Királyságban több 5G-adótomyot megrongáltak. A kínai kormányt és laborokat, Bili Gateset, Soros Györgyöt és másokat hibáztatok népes táborát nem könnyű leszerelni, jobb belátásra bírni. A koronavírus „utáni” újratervezés egyik eleme a félretájékoztatás elleni harc és a közösségi média fokozottabb szűrése kell, hogy legyen - egyes helyeken a társadalmak jövője, berendezkedése, szabadsága a tét, másutt emberéleteket menthet a tájékozottság. FIGYELŐ Korábban itt volt a vírus, mint hittük A milánói Poliklinika Kórház kutatói vérminták elemzéséből kimutatták, hogy az új koronavírus már a február 21 -i első igazolt megbetegedés előtt jelen volt Olaszországban. Olyan véradók véletlenszerűen kiválasztott mintáit elemezték február 8-tól, akik nem mutattak semmilyen tünetet az első olasz megbetegedés felbukkanása előtt. A donorok 4,6 százalékánál találtak az új koronavírus elleni antitesteket a járvány kezdetének idejéből. A kutatók szerint 20 tünetmentes vírushordozó közül egynél alakult ki immunitás, ami „világosan mutatja, hogy a tömeges immunitás még nagyon távoli”. Ez az arány azóta hét százalékra emelkedett április elejére, amikor Olaszországban a tetőfokán volt a járvány. A kutatók szerint valamennyi fertőzésen átesett donor esetében kimutatták a változásokat a sejtszámlálásban és a lipidprofilokban, ami a tünetmentes vírushordozók azonosításának nyitja lehet. A kutatást a Milánói Egyetem Poliklinika Kórháza, a Sacco Kórház és az Európai Onkológiai Intézet kutatói közösen folytatták. Milánói kutatók már korábban feltételezték, hogy az olaszországi járvány jóval azelőtt kezdődhetett, hogy az első pácienst hivatalosan diagnosztizálták a lombardiai Codogno városában. (MTI) Kína sikeresen befejezte a második számú tibeti láma átnevelését A Kínai Kommunista Párt győzelmet aratott a reinkarnáció felett. Egyetemet végzett, már stabil munkahelye van, „normális életet” él az a férfi, akit a dalai láma 25 éve a pancsen láma reinkarnációjának nyilvánított - jelentette be Kína. Ez volt a válasz arra, hogy az Egyesült Államok ismét felszólította Kínát, engedje szabadon a dalai láma által kiválasztott 11. pancsen lámát. „Gedun Csoki Nyima elvégezte a kötelező tanulmányait, egyetemi diplomát szerzett, és elkezdett dolgozni” - közölte a kínai külügy a most 31 éves férfiről. A közlemény szerint családja van, és arra vágyik, hogy semmi ne zavatja „normális életvitelét”, Tibet emlegetése pedig Kína belügyeibe való beavatkozás. Arról az egykori kisfiúról van szó, akit a dalai láma 1995. május 14-én nyilvánított a pancsen láma reinkarnációjának (tibeti buddhista vallási vezetőnek, a dalai láma után a második legmagasabb egyházi méltóságnak). A tibeti fiú akkor még csak hatéves volt, és három napra rá családjával együtt eltűnt, azóta sem tudni felőle semmit. Pártláma Mindennek hátterében az áll, hogy Peking saját hatáskörének tartja a pancsen láma kiválasztását. 1995. november 11-én az akkor ötesztendős, egészen addig Pekingben nevelkedő Csoki Gyalpót nyilvánította a pancsen láma tizenegyedik újjászületésének. Az indiai Dharamszalában a tibeti parlament Gedun Csoki Nyima eltűnésének 25. évfordulóján nyilatkozatot adott ki, amelyben megállapította: a pancsen láma elrablása és vallási identitásának erőszakos tagadása nem csupán a vallásszabadság, hanem az emberi jogok lábbal tiprása. Reinkarnációs variációk Az évfordulón az amerikai külügy is kemény felhívást intézett Pekinghez, árulja el, hol tartja fogva a fiatalembert és engedje szabadon, mert nem a kínaiak joga kiválasztani sem a dalai lámát, sem a római pápát. A dalai láma és Kína közötti „vallási küzdelem” rituális ellentétekben is megnyilvánul. A tibetiek szerint a mindenkori dalai láma maga választja meg újjászületése helyét, és hogy kiben fog újjászületni, és a pancsen láma az, aki felismeri. A pancsen láma reinkarnációjának megkeresése pedig a dalai láma feladata. Peking azonban vitatja esd, és magának követeli a jogot a címek adományozására. A dalai láma hamarosan 85 éves lesz és kijelentette, megtagadja, hogy Kína által ellenőrzött területen szülessen újra. Kína szeparatizmussal vádolja a lámát, ő azt állítja, csak valódi autonómiát szeretne Tibetnek. (MTI)
