Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-19 / 114. szám
6 I RÉGIÓ 2020. május 19.1 www.ujszo.com Új megoldások kellenek a szárazság miatt Jurőoéknál szinte minden nap locsolják a kertet, ezért a föld alatti tartály nagy segítséget jelent (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT Annak ellenére, hogy Kistérkény a Tisza és a Latorca közti, egykor mocsaras területen terül el, az utóbbi években itt is egyre gyakrabban okozott gondot a szárazság.A klímaváltozással összefüggő jelenség a házak körüli kutak működését is jócskán befolyásolja, a legtöbb ásott kút évek éta porszárazon áll. Van, aki új, mélyebb kutak fúrásával próbálkozik, mások az esővíz begyűjtésében és felhasználásában látják a megoldást. rciT7.fi] y.iiYi Valószínűleg senkinek sem kell bemutatni a többnyire vidéken használatos, a falusi házak előtt, az udvarokon vagy a házak mögötti kertekben ásott, kővel, téglával vagy betonkarikákkal kirakott kerekeskutakat és gémeskutakat. Míg az utóbbi években inkább már csak locsolásra vagy az állatok ellátásra használták a földvízkutakból nyert vizet, a vízvezeték-hálózat kiépítése előtti időszakban ezek a szerkezetek gondoskodtak az emberek ivóvízellátásáról is. Az iparágazatok, a gépesítés és a mezőgazdaság rohamos fejlődésével azonban egyre szennyezettebbé vált a talaj és a benne rejlő talajvíz, ezáltal sok helyen vagy betiltották, vagy felhagytak a kutak használatával. A víz ettől függetlenül továbbra is ott rejtőzött az átlagosan 6-8 méter mélyre kiásott kutak fenekén, az adott évszaktól függően hol alacsonyabb, hol magasabb szinten. Új kutakat furatnak „Nekünk is van egy saját, nagyjából hét méter mély földvízkutunk. Évtizedeken át ebből locsoltuk a ház körüli gyümölcs- és zöldségültetvényeket. Voltak évek, hogy kevesebb volt benne a víz, néhány évvel ezelőtt azonban teljesen kiszáradt, és azóta is üresen áll. Annak ellenére, hogy a Tisza itt folyik tőlünk egy kőhajításnyira, nemcsak a mi kutunk, de a szomszédoké is kiszáradt. Azóta többen új kutakat fúrattak, abból locsolják a kertet” - nyilatkozta lapunknak a kistárkányi Gabriel Jurco. Elmondása szerint azért sem füratott a kertbe új kutat, mert a korábbi vizsgálatok során olyan anyagokat találtak a mélyebbről feltörő talajvízben, ami nem kimondottan jó a fogyasztás céljából termesztett növények és gyümölcsök locsolására. „Nagyjából öt évvel ezelőtt szert tettünk egy ötezer literes, megerősített falú műanyag tartályra. A tartályt beástuk a földbe, így a nyári forróságtól és átéli fagyoktól is védve van. A tartályban felgyülemlő esővíz mintegy két-három hónapnyi kerti locsolásra elegendő, de mivel állandóan feltöltöm a kertünkben elhelyezett kisebb tartályokba befolyó esővízzel, szinte egész évben tele van. A kisebb tartályokból egy gumicső segítségével, szabadeséses eljárással szivattyúzom át a vizet a nagy tartályba, a locsolást pedig egy merülőszivattyú segítségével oldom meg. Szerintem nagy butaságot csinál az, aki nem él ezzel a lehetőséggel, hiszen az esővíz nem kerül pénzbe, és ideális esetben rengeteg van belőle” - magyarázza Jurco. Kiapad, ha nem használjuk Ahogy az az eddig leírtakból kiderült, a kutak elsősorban a csapadék évről évre csökkenő mennyisége miatt száradnak ki, azonban a vízhiánynak más okai is lehetnek. Ulrich József magyarországi kútfúró véleménye szerint nem szabad megfeledkezni a kutak állandó használatáról sem. „Az igaz, hogy a szóban forgó kutak többsége a száraz időjárás miatt apadt ki teljesen, azonban ha egy minimális vízszinttel rendelkező kútból nem merjük ki rendszeresen a vizet, a kút fenekébe vezető vízcsatornák idővel eldugulnak. Ez szintén a kutak kiszáradásához vezet, és innen már nincs visszaút. Ha egy kút teljesen kiapad, csak egy nagyon hosszan tartó esős évszak, vagy a mindennapos imádság segíthet rajta. Éppen ezért sokan mélyebb kutakat furatnak, melyek az alsóbb szinteken található vízkamrákig hatolnak. Az itt található vízmennyiség már kevésbé van kitéve a felszínen végbemenő szárazság következményeinek” - mondta lapunknak a szakember. Mivel a kútfúrás nem olcsó dolog, Ulrich tapasztalatai szerint általában azok az emberek furatnak maguknak mélyebb kutakat, akiknek kimondottan nagy kertjük vagy saját gazdaságuk van. „Egy kiskert rendszeres locsolása miatt valószínűleg senki sem fog új kutat fúratni, de ha már nagyban gondolkodunk, mindenképp megéri saját kútból vizet nyerni. Apósomnak mintegy kétszáz szarvasmarha tenyésztéséhez elegendő gazdasági udvara van, ezért neki sokkal jobban megéri a földből nyerni á vizet, mintsem a vezetékből”- mutatott rá Ulrich József. Rémisztő előrejelzések Helena Hlavatá és Garcár Ivan, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMU) szakembereinek lapunkhoz-eljuttatott közleménye szerint a szárazságot illetően hazánkban is egyre rosszabb a helyzet. „Az év első öt hónapja kimondottan száraz volt. Ez annak tudható be, hogy a 2019/20-as tél különösen meleg volt, az egyik legmelegebb, amióta feljegyzik a méréseket. A földet szinte egyszer sem borította egybefüggő hótakaró. Az ország nyugati részén áprilisban összesen egy milliméternyi csapadék hullott. Az áprilisi hónap nagyon száraz volt, szinte sehol sem esett az eső. A legrosszabb helyzetben a délnyugati területek vannak, az északkeleti részek valamivel nedvesebbek. A jelenlegi állapotnak nem kedvez a gyors kipárolgás és a szeles időjárás sem, ezek miatt ugyanis még gyorsabban kiszárad a föld, a földalatti talajvízkészletek pedig nem tudnak feltöltődni. Míg nyugaton van a legnagyobb szárazság, a talajvízszint a keleti országrészben csökken a leggyorsabban. Éppen ezért a keletszlovákiai régió az ország legveszélyeztetettebbje, ott ugyanis nincsenek olyan talajvízkészletek, mint például a Csallóközben” - állítják az SHMU szakemberei, akik szerint a jelenlegi állapotokra való tekintettel az sem kizárt, hogy a kormány a következő hónapokban vízvédelmi óvintézkedéseket vezet be. „A jövőt mi sem látjuk, de ha a helyzet nem változik, Szlovákiában több folyó is kiszáradhat. A változáshoz egy kiadós, többnapos intenzív esőzésre volna szükség, de az előrejelzések sajnos mást mutatnak. Május végéig csak nagyon kevés csapadékkal számolunk” - közölte Pavol Fasko, az SHMU klimatológusa. Termálvízzel fíítene Párkány a közeljövőben BUCHLOVICS PÉTER Új, környezetbarát és gazdaságos megoldással fűtene a közeljövőben az Enerbyt városi kft. Párkányban. A Vadas fürdő meglévő termálkútjait használnák a melegvíz előállítására, egyúttal korszerűsítenék a jelenlegi rendszert és a több mint 20 éves kazánházat is. A tervek alapján a 38 fokos termálvizet arra használnák fel, hogy 80 fokosra melegítsék a fűtésrendszer vizét, amelyet egy keverőállomáson keresztül juttatnának el a város fűtéshálózatába. Környezetbarát megoldás A vizet tulajdonképpen a Vadasból a Fő utcán, az Ady utcán és a Petőfi utcán keresztül kötnék rá a fővezetékre — tudtuk meg Szórád Györgytől, az Enerbyt Kft. igazgatójától. Az igazgató szerint ez minden szempontból korszerű, környezetbarát és gazdaságos megoldás, ugyanis az Európai Unió előírásai szerint 2025-re a hőgyártásba fektetett energia 50 százalékát vagy megújuló energiaforrásokból, vagy pedig nagy hatékonyságú energiatermelő módszerrel kell előállítani. Az új rendszert Párkányban uniós pályázati forrásból építenék ki, a szükséges hatástanulmányok már elkészültek. Kedvező hatástanulmány „Az egész projektünk egy hidrogeológiai felméréssel kezdődött. Ez a tanulmány 2,5 éve a kezünkben van, és bizonyítja, hogy ezek a föld alatti vizek mennyiségileg, mélységileg és minőségileg is megfelelőek. Nem beszélve arról, hogy hatalmas előnyünk van azokkal szemben, akik új kutakat fúrtak és arra építették fel a rendszerüket. Ezek a Vadasban található kutak ugyanis Párkányban már 40 éve működnek. Nincs velük semmi gond, a hozamukat pontosan ismeijük. Nem becsült hozamról beszélünk tehát, hanem valós, biztos hozamról, amit a kutak évek hosszú során minden gond nélkül biztosítanak”- taglalta lapunknak az igazgató. Jól járna a lakosság Szórád György szerint a gazdaságosság is fontos szempont, ugyanis, ha a geotermális fűtőanyagot használják fel, azaz a termálvízből nyerik az energiát, akkor a hő árát is pontosabban és biztosabban tudják kiszámítani, nem függenének annyira a gáz világpiaci árától és mennyiségétől - ez tehát kedvezően hatna a lakosság fütésszámlájára is. Az Enerbyt a fejlesztés kapcsán a termálkutakat kitisztíttatná és korszerűsítené a több mint húszéves kazánházat is. A cég tavasztól őszig, vagyis a fűtési idényben használná vízmelegítésre a Vadas termálvizes kútjait, és ez az igazgátó szerint kisebb környezeti terhelést jelent a már meglévő rendszerben, mint bármely más, magas hőfokkal dolgozó eljárás. Mindenhol ezzel a módszerrel fütenének, ahol távfűtés működik, azokban a lakásokban is, amelyek nem az Enerbyt kezelésében vannak. Fontos szempont továbbá, hogy a felhasznált termálvíz kémiai szempontból is megfelelő, nem károsítaná a berendezéseket és a hálózatot. Az Enerbyt egyébként már a Thermál Szállót is ezzel a módszerrel fűti, ha a fejlesztés megvalósul, akkor a lakásokat és a közintézményeket, óvodákat, iskolákat is így lehetne fűteni. Pályázati forrásból A projekt elkészült, összértéke 2,5 millió euró, sikeres uniós pályázat esetén a közeljövőben hozzá is kezdhetnének az új rendszer kiépítéséhez. Megújuló energia, környezetbarát és hatékony felhasználás - ez a cél Párkányban is (A szerző felvétele)
