Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-16 / 112. szám
S ánta Szilárd: A koronavírus-járvány az élet minden területét alaposan felforgatta, ez alól az oktatásügy sem kivétel. Hogyan érintette az intézményeteket a váratlanul előállt helyzet? Andruskó Imre: Őszintén szólva, rosszul. A kollégáknak és a diákoknak is faj, hogy nem járhatnak iskolába, de megértették, hogy első körben meg kellett állítani a járványt. Megnehezíti a dolgunkat a kormány kommunikációja, hiszen, ha az oktatásügyi miniszter bejelent valamit, azt a miniszterelnök megváltoztatja. Például e héten vártuk a bejelentést, hogy mi történik az iskolákkal, a kormányfő pedig közölte, hétfőn jelentik be. Ezen a kommunikáción kellene javítani. Megértjük, hogy ez nem könnyű, válság van. Mi, amennyire tudtunk, alkalmazkodtunk. A távoktatás nem tudja teljesen pótolni a „normál” iskolai működést. Kezdetben nagyon hiányzott, hogy nem volt egy központi platform, a legtöbb iskola improvizált, a Messengert, a Skype-ot, a Zoomot vagy a Google platformot használta az oktatásban. Később egységesen elkezdtük használni a Classroomot. Az EduPage még nem volt tökéletesen előkészítve ilyen helyzetre. Sokat segített volna, ha van egy kipróbált, működő rendszer. Vetter János: Bennünket is váradanul ért, nem voltunk felkészülve ilyen helyzetre. Az egyik következménye ennek a válságnak az, hogy le kell vonni a tanulságot. Ha a jövőben hasonló helyzet állna elő valamilyen okból, akkor felkészültebbek legyünk. Kezdetben arról volt szó, hogy két hétre tervezünk, ezért mindenki egyedül szervezte a távoktatást, később kezdtünk egyeztetni. A Classroom használata nálunk is elterjedt, illetve mailekben küldik a tanárok a feladatokat. A gimnáziumokhoz képest annyival nehezebb a helyzetünk, hogy nagyon sok gyakorlati tantárgyunk van: a műhelyben tartott órát, az elektrotechnikai mérést nem lehet távoktatással pótolni... SSZ: Hogyan lehet ezzel megbirkózni? VJ: Megpróbáljuk valahogy megoldani, de vannak olyan tárgyak, amelyeknél nagy kieséssel számolunk. A diákoktól is az a visszajélzés érkezik hozzánk, hogy már szeretnének visszatérni a tantermekbe, mert egészen más hatékonyságú az élő magyarázat, azonnali visszacsatolással. A szaktantárgyaknál való kiesést a következő tanév elején igyekszünk pótolni. Gajdács Mónika: Kezdetben mi is azt a információt kaptuk, hogy két hétre tervezzünk, és a már átvett anyag ismétlésére, elmélyítésére koncentráltunk, valamint mi is kerestük a megfelelő platformot. Egy rövid keresés után átálltunk a Classroomra. Az érettségizőkkel nagyon intenzív munkát folytattunk. Amikor a miniszter úr bejelentette, hogy nem lesz érettségi vizsga, akkor egy kicsit mindenki felszabadult, mivel az érettségizőkkel több online óra volt. Nálunk is az a visszajelzés érkezik a diákoktól, hogy örömmel visszatérnének az osztálytermekbe, hiányzik a tanár-diák kapcsolat és a magyarázat. Több kollégával videókat készítünk, amelyeket elküldünk a diákjainknak — az előnye SZALON ■ 2020. MÁJUS 16. Balról fent: Andruskó Imre, Vetter János, Gajdács Mónika, Fodor Attila (Fotók: Somogyi Tibor, képarchívum) Csendes már a tanterem Iskolák vezetőivel és oktatási szakemberekkel beszélgettünk arról, hogyan érintette a koronavírus-járvány az iskoláinkat, mennyire voltak felkészülve a távoktatásra a pedagógusok és a diákok, és vajon jó döntésnek tartják-e az érettségi eltörlését. Az online kerekasztal résztvevői: Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója; Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója; Gajdács Mónika, az oktatásügyi minisztérium nemzetiségi főosztályának frissen kinevezett vezetője, április végéig az ipolysági Szondy György Gimnázium tanára és Vetter János, a komáromi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola igazgatója. az, hogy bármikor meg- és visszanézhető. Nem voltunk felkészülve erre a helyzetre, amely tanár és diák számára is nagyobb igénybevételt jelent, és többletmunkával jár. A középiskolások valószínűleg szeptemberben térhetnek vissza az iskolapdba... SSZ: Melyek azok a gyakorlatok, módszerek, amelyeket szeptemberben hasznosítani lehet a digitális oktatásból? Mi épül be az elmúlt hetek tapasztalatából? Milyen hatása lesz a járványhelyzetnek a pedagógustársadalomra? Fodor Attila: Talán azt gondoljátok, hogy én most nagyon kényelmes helyzetben vagyok hozzátok képest, mivel ezek a kérdések, problémák engem nem érintenek. Közben pedig az intézetekünket teljesen ledöntötte a koronavírus. Elsősorban szolgáltatásokat nyújtunk pedagógusoknak, tavaly ilyenkor már 15 képzést tartottunk, jelenleg szüneteltetjük a képzésinket. Otthon viszont egész kommunikálunk, de ez elsősorban az irányításról és a szervezésről szól. A tudásmegosztás és a segédanyagok cseréje egészen biztos, hogy beindul. A távoktatást az egyetemeken már könnyebb alkalmazni, mivel megvannak hozzá a készségek, a fiatalabbaknál inkább szükségszerűség, az alapkompetenciák elsajátítása távoktatás formájában szinte leheteden. VJ: Ha lesz hozadéka ennek az időszaknak, akkor az az lesz, hogy megnő az együttműködés az egyes szakokon, tantárgyakon belül, sőt, az iskolák között is. Sok helyen ez már eddig is működött, a jelen helyzet fölerősítheti a meglevő együttműködéseket. SSZ: A minisztérium sokat kifogásolt, nem egyértelmű kommunikációjára már a beszélgetés elején történt utalás. Ebbe a sorba illeszthető a szóbeli érettségiről való tájékoztatás is, hiszen márciusban még az országos tiszti főorvos úgy nyilatkozott, jó megfigyelésekre van mód: a feleségem egy szakközépiskolában tanít, a fiam pedig gimnazista. Azt látom, hogy a fiam még soha nem tanult ennyit, mint most, viszont nem tudom, milyen eredménnyel. Érdemes lesz megvizsgálni, milyen tudást szereztek a diákok a távoktatás során. Van bennem kétely az eredménnyel kapcsolatban, de ezt meg kell vizsgálni. A nem szubjektív, intézeti elemzésekre több idő kell. Attól tartottam az elején, hogy nagyon sok leckét küldenek át a diákoknak a pedagógusok elektronikusan, mintha ezzel egy kicsit kompenzálnának. Igen ám, de átküldeni egyszerű, viszont feldolgozni, megtanulni már nem. A pedagógusok egy csoportja most jött rá, hogyan lehet használni az oktatásban a tulajdonában levő kütyüket. Én is meg tudom erősíteni, hogy kezdetben a helyzet kaotikus volt, hiszen egy világjárványra nem lehet megfelelően felkészülni. A nehézségek ellenére azonban le lehet vonni tanulságokat. A járvány azt gyorsította fel például az eszközhasználatban, amit mi tíz éve az akkreditált képzésekkel nem tudtunk megtenni. SSZ:Hogyan lehet ezeket a tapasztalatokat a járvány utáni időkben összefogni, közvetíteni az intézmények között? Hogyan működhet a tudásmegosztás, az elkészült segédanyagok cseréje? GM: A felvidéki matematikusoknál ez már elkezdődött. Online találkoztunk, és beszámoltunk a tapasztalatokról. Kaptam például egy tornaijai kollégától videót véleményezésre. Az egyes szakterületeken ez már szerveződik Osztályfőnökként és szülőként is meg tudom erősíteni, amit Fodor kolléga mondott, sokkal jobban terheljük ebben az időszakban a diákokat. AI: Mondok egy konkrét példát. A feleségem matematika és informatika szakos tanár, ők a Zborovna oldalt használják, nagyon sok feltöltött anyag elérhető. Mi, intézményvezetők egymással www.ujszo.com hogy a megfelelő óvintézkedések mellett meg lehet tartani a szóbeli érettségit. Mindenki elkezdett készülni a feladatra, majd jött a bejelentés, hogy mégsem lesz érettségi. Hogyan fogadtátok a hírt? AI: Nagyon nehéz ebben az időszakban jó döntés hozni, viszont dönteni kell. A diákokokat és a szülőket rosszul érintette. Mégis lesz szóbeli érettségi, hiszen, ha valaki a kötelező négy tantárgyon kívül, amelyből a négy év ádaga alapján kapnak jegyet, egy választható ötödikből is szeretne érettségizni, akkor szóbeliznie kell. Ha valaki orvosira jelentkezik, a magyar, a szlovák és az idegen nyelv kötelező tárgy, és az orvosi egyetemeken a biológia- és a kémiaérettségit is megkövetelik. Tehát sok magyar végzős diáknak érettségiznie kell. A mi gimnáziumunkban ez 65 diákot érint. VJ: Nálunk nagyon gyakran a választott tantárgy a matematika, tehát ebből a tárgyból lesz érettségi. Angolból pedig azok jönnek szóbelizni, akik emelt szintű érettségit szeremének. Az, hogy idén így alakul az érettségi, szükséges döntés volt. Nem tartom tragikusnak, hogy ilyen formában kapják a diákok az érettségi jegyeket. Nehezebben elfogadható döntés, miért kell szóbelizni a választható tárgyakból, hiszen itt is lehetett volna ádag alapján osztályozni. GM: Ebben a kritikus helyzetben korrekt döntésként értékelem. A legfontosabb, hogy senkit se veszélyeztessünk. Az ötödik tárgyból kevesen jeletkeznek érettségire, ezért tömegesen nem jelennek meg diákok az iskolában. Az ádag meghatározásával is kaphatunk egy objektív jegyet. SSZ: Mit jelent pontosan az ádagolt jegy? Hogyan lehet kiszámítani? Ha valaki nem fogadja el a megajánlott jegyet, akkor érettségizhet? AI: Meg kell dicsérnem a minisztériumot, mert a az EduPageen nagyon világos és egyszerű segítséget kaptunk az ádag kiszámításához. A megadott félévi és év végi jegyekből egy' gombnyomással ki lehetett számolni az ádagot. Ezzel nem volt semmilyen gondunk. Szeretnék visszatérni a főosztályvezető asszony azon állításához, hogy az ötödik tárgy kevés diákot érint. Talán ez a megállapítás a szlovák iskolákra érvényes, de nálunk hatvanötén érettségiznek az ötödik tárgyból. A lebonyolításra érkező útmutatásban az áll, hogy a lehető legkevesebb diák tartózkodjon egy teremben. Ha a felelő és a feleletre készülő diák nem tartózkodik egy teremben, akkor kétszer annyi ideig tart az érettségiztetés. GM: Azzal lehetne felgyorsítani az érettségiztetés menetét, ha egy másik teremben is sikerülne felügyeletet biztosítani, amíg a diák felkészül. AI: A kérdés az, nem sértünk-e törvényt, ha nem az érettségiztető bizottság előtt készül a diák. A törvényben az áll, hogy a felkészülés és a felelet is a bizottság előtt folyik. GM: Arról az iskolák kapnak pontos értesítést (a beszélgetésre május 13-án került sor - a szerk. megj.), hogy milyen módon tudják ezt a nehézséget áthidalni. Abban egyetértünk, hogy a magyar érettsé-
