Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-15 / 111. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. május 15. I www.ujszo.com Bírálatok pergőtüzében Magyarország ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Tegnap vita zajlott a magyar felhatalmazási törvényről az Európai Parlamentben. Orbán Viktor nem ment el Brüsszelbe, ezért több EP- kópviselő is gyávának nevezte, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig a bevett gyakorlat szerint nem mehetett, ezért szerinte a beszédét „betiltotta" a parlament. Az Európai Parlament (EP) arról folytatott vitát, hogy a magyar felhatalmazási törvény összhangban van-e ajogállamiságkövetelményével.Már magát a vitát is komoly diplomáciai csörték előzték meg, ugyanis a magyar kormány el szerette volna elérni, hogy ezen Varga Judit igazságügyi miniszter is felszólalhasson, de az EP-s gyakorlat alapján erre csak Orbán Viktornak lenne lehetősége, akit meg is hívtak Brüsszelbe. Varga ebbe nem akart beletörődni, tegnap arról írt a Facebookon, hogy „betiltották” a beszédét, Orbán kormányfő pedig egyenesen közölte: így harcol egy magyar amazon... Az EU figyeli Budapestet Az Európai Bizottság részéről az elsők között a cseh Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szólt hozzá a vitához. Szerinte az egyes országokban adott válaszoknak be kell tartaniuk az uniós alapszerződésben vállaltakat, csak a szükségesség és az arányosság elve szerint lehet szabályokat hozni, és azok csak a vészhelyzet által indokolt ideig maradhatnak fenn. „Magyarország esete aggodalmakra ad okot” - húzta alá Jourová, mivel úgy tűnik, hogy sokkal szélesebb körben alkalmazták ezeket a változtatásokat, mint más tagállamokban, és nincsenek hozzá időrendbeli korlátozások rendelve. Az Európai Unió ezért figyeli, hogy mi a helyzet Magyarországon. A média helyzetével kapcsolatban a bizottság alelnöke elmondta, hogy fontos a dezinformáció elleni fellépés, de ez nem jelentheti a sajtó működésének korlátozását. Magyarországon évek óta romlik a média helyzete, és aláhúzta, hogy ez hogyan változott tovább a járvány következtében meghozottjogszabályok miatt. Kemény kritikák sora A spanyol szocialista Iratxe Garcia Pérez arról beszélt, hogy minél hamarabb szükség lenne Magyarországgal szemben a hetes cikkely alkalmazására, illetve az Európai Néppárt tagjainak is szólt, hogy utasítsák már ki a Fideszt soraikból.,,Nem Magyarországot akaijuk támadni, hanem azokat, akik a demokráciát akarják szüntetni egy európai országban” - szögezte le. A magyar Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője csalódottságát fejezte ki, amiért Orbán nem jött el a vitára, de azért is, hogy nem engedték Varga Judit felszólalását. Orbán Viktor szerinte visszaélt hatalmával, családja és barátai többmilliárdnyi támogatáshoz jutottak, az ellenzéki önkormányzatokat azonban megfosztotta a jogköreiktől és a pénzektől. Orbán gyáva, mert nem jött el a vitára és opportunista, mert lábbal tiporja az európai értékeket és autokrata rendszert épít— mondta. Volt képviselő, aki azt kifogásolta, hogy Orbán a járvány elleni küzdelemre hivatkozva nem jött most el Brüsszelbe, miközben a parlamentnek otthon van ideje arra, hogy a nők elleni erőszakról szóló Isztambuli Egyezmény elutasításáról döntsön. Volt, aki kitért arra is, hogy szerdán azért vittek be valakit a rendőrök Magyarországon, mert kiírta a véleményét a Facebookon. Uniós pénzek megvonása A vita végén a bizottság részéről a Véra Jourová alelnök megismételte, hogy napi szinten tájékozódik a magyar helyzetről, tud a bizottság az úgynevezett álhírterjesztéssel kapcsolatos rendőrségi intézkedésekről és hallanak a kormány által ellehetetlenített önkormányzatok helyzetéről is. Kitért arra is, hogy 2017-ben, amikor először felvetette, hogy az uniós kifizetéseket a jogállamiság helyzetéhez kéne kötni, még hatal-Jogellenes a magyar joggyakorlat Luxembourg. „A menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb-magyar határon található, röszkei tranzitzónában való elhelyezését őrizetnek kell minősíteni, ami azonban nem haladhatja meg a négy hetet " — áll az Európai Bíróság tegnapi ítéletében. Hozzáteszik: az uniós joggal ellentétes, ha az őrizetbe vételre az ezt elrendelő, indokolással ellátott határozat előzetes elfogadása nélkül, továbbá ezen intézkedés szükségességének és arányosságának vizsgálata nélkül kerül sor. Ebben az esetben az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat, (ind.) Véra Jourová, az uniós bizottság alelnöke az 1968-as, Csehszlovákia elleni szovjet invázióra utalva közölte: Magyarország aggodalmakra ad okot (TASR/ap) más vihart váltottak ki szavai, most azonban látni, hogy több tagállamban is olyan lépések történtek, melyek alapján ez egy helyes döntés lenne. Ezért Jourová ezt fogja képviselni a következő hétéves ciklusra szóló költségvetés tárgyalásán. Mint mondta, örül, hogy a költségvetési javaslatok között ez a felvetés még mindig ott van. Jourová cseh nyelvre váltva személyes tapasztalatairól is beszélt: „Jól emlékszem, amikor Csehszlovákiában éltünk, az 1968-as megszállásra is. Rengeteg félelmünk és álmunk volt. (...) Most a koronavírus van hatalmon, és sok uniós vezető úgy gondolta, hogy emiatt korlátozni kell a polgárok szabadságát egy bizonyos időre. El kell viselnünk, de egy idő elteltével ezeket fel kell oldani. Biztos vagyok abban, hogy a magyar emberek is arról álmodnak, hogy visszatérhetnek a demokratikus alapelvek talajára, és ez meg fog történni, amint a koronavírus uralma véget ér. Ezért mi mindent megteszünk, napi szinten tárgyalunk a magyar kormánnyal.” A Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselői méltatlannak és kiábrándítónak tartják, hogy miközben Európában már 160 ezren haltak meg a koronavírus-járványban, és milliók lettek munkanélküliek, a baloldal és a Soros-hálózat nem az európai polgárok sorsával, hanem továbbra is Magyarország megtámadásával van elfoglalva. A párt közleménye szerint a baloldal annak ellenére kényszerítette az EP napirendjére a koronavírus-járvány visszaszorítása érdekében hozott magyar törvényről szóló vitát, hogy az Európai Bizottság már kénytelen-kelletlen megállapította: a jogszabály semmilyen módon nem sérti az uniós jogot és a járvány elleni védekezést szolgálja. Kiderült az is, az Európai Parlament korábbi állásfoglalása is szándékos hazugságokat és ténybeli tévedéseket tartalmazott a törvényről és Magyarországról. (hvg.hu, 444, ú) A republikánusok beperelnék Kínát a vírus miatt Űrlap kitöltése az ingyenes vírustesztelés előtt New Yorkban (TASR/AP) Brexit: 3,5 millió uniós polgárt érint London. A brit belügyminisztérium tegnap ismertetett adatai szerint meghaladta a 3,5 milliót azoknak a külföldi EU- állampolgároknak a száma, akik tartós letelepedési engedélyért folyamodtak a brit hatóságokhoz, és több mint 3,1 millióan már megkapták a határidő nélküli tartózkodási jogosultságot. A magyarok közül eddig 97 ezren kértek tartós letelepedési engedélyt. Nagy-Britannia január 31- én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen laknak az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos elnevezéssel letelepedettjogi státusért - kell folyamodniuk. London első negyedévi összesítése szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy- Britanniában élő állampolgárai közül március 31-ig 3 468 670-en tették meg. A tárca közölte, hogy saját belső - a statisztikában még nem szereplő - nyilvántartása szerint azóta meghaladta a 3,5 milliót azoknak a száma, akik kérvényezték a letelepedett jogi státust. A hivatalos lista élén a lengyelek állnak 665 500 beadott folyamodvánnyal. Őket a románok követik 564 300 benyújtott kérvénnyel. (MTI) Donald Trump amerikai elnök elfogadhatatlannak tartja Anthony Fauci járványügyi szakember óvatosságra intő állásfoglalását, amelyet Fauci a szenátus előtti meghallgatáson fejtett ki. Massachusetts és New York államban csökken az új fertőzések száma. Washington/Párizs. Anthony Fauci járványügyi szakember, az allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó országos intézet (NIAID) igazgatója, a szenátusban azt hangsúlyozta, hogy „nagyon súlyos” következményei lehetnek a gazdasági élet túl gyors, túl korai újraindításának az egyes tagállamokban. Úgy vélte, hogy a járvány az ősszel ismét fellángolhat. „Számomra ez elfogadhatatlan válasz” - mondta Donald Trump elnök a Fehér Házban, miközben egyes tagállamok kormányzóival egyeztetett a gazdasági helyzetről. Az elnök elmondta azt is, hogy meglepte őt Fauci véleménye. Trump hangsúlyozta: „újraindítjuk az országot, az emberek nyitást akarnak, kinyitnak majd az iskolák is”. Az USA-ban a fertőzöttek száma már 1,4 millió, a halottak száma a 85 ezres szinten mozog. A járvány miatt szabadon bocsátották a börtönből Paul Manafortot, Donald Trump amerikai elnök 2016-os elnökválasztási kampányának egyik volt vezetőjét, akit banki és adócsalásért 7,5 évre ítéltek. Szerdán 14 tagállam republikánus igazságügyi vezetői levelet intéztek Trump elnökhöz, azt javasolva, hogy a tagállamok a szövetségi hatóságokkal közösen - mintegy perközösséget alkotva - vonják felelősségre Kínát a koronavírus-járvány okozta károkért. A levél szerint „a kínai kommunista kormány” nem szolgáltatott információt, vagy eleve félrevezető információkat közölt a vírusról, amely szétterjedve világjárványt okozott. New York és Massachusetts államban csökkent, több más amerikai szövetségi államban ugyanakkor emelkedett az újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek és a halálos áldozatok száma. Andrew Cuomo, New York kormányzója elmondta, legutóbb 166 beteg hunyt el a Covid- 19 nevű betegségben. Bejelentette, az új fertőzöttek száma oly mértékben csökkent, hogy immár lehetővé vált, hogy az állam 12 megyéjében ismét végezhessenek nem a járvánnyal összefüggő - és ezért eddig elhalasztott - műtéteket is. Egyben arról is beszámolt, hogy vizsgálatot indítanak 102 gyerek megbetegedése ügyében, akik gyaníthatóan a Covid-19 szövődményeként említett toxikus sokkban vagy a véredényrendszer kitágulásával és súlyos gyulladásával járó Kawasaki-kórban szenvednek. Három kisgyerek el is hunyt. Franciaországban 27 200-ra emelkedett a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma. A párizsi Pasteur Intézet kutatóinak nyilvánosságra hozott legfrissebb becslése szerint a franciaországi fertőzötteknek 3,6 %-a került kórházba és 0,7%a halt meg. Ez utóbbi arány a 20 év alattiaknál 0,001 százalék, a 80 évnél idősebbeknél viszont 10,1%. A férfiaknak - korosztálytól függetlenül - nagyobb esélyük van arra, hogy kórházba kerülnek, illetve meghalnak, mint a nőknek. Az április végén készült modell azt vetítette elő, hogy május 11-ig 2,8 millió francia esett át a Covid-19-betegségen, a lakosság alig 4,4%-a. A szakértők következtetése: a lakosság immunitása nem elégséges egy második hullám elkerüléséhez, ha az óvintézkedéseket (távolságtartás, maszkviselés) a karantén után nem tartják be az emberek. A szigorítások fokozatos enyhítésének egyik újabb jele, hogy a vírus által kevésbé veszélyeztetett Atlantióceán menti településeken szerdán több tengerpartot is megnyitottak a hatóságok, de csak aktív tevékenység esetére, azaz napozás vagy piknikezés továbbra sem engedélyezett. A veszélyeztetettebb, a vörös zónában található párizsi nagyáruházak, a Galeries Lafayette és a Printemps viszont július 10-ig - az egészségügyi rendkívüli állapot végéig - biztosan zárva maradnak a kormánynak azon rendelete alapján, amely a 40 ezer négyzetméternél nagyobb bevásárlóközpontok megnyitását nem engedélyezi a fővárosban. (MTI)
