Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-15 / 111. szám
www.ujszo.com I 2020. május 15. KULTÚRA I 9 Ikonná formált szerepekben Virtuális tárlat eleveníti fel két színészóriás, Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós munkásságát TALLÓSI BÉLA A PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet virtuális kiállításai közül már ajánlottuk a Psota Irén (1929-2016) Kossuth-díjas színésznő pályafutását felidéző kiállítást. Az intézmény honlapján új virtuális kiállítás nyílt meg, amely kát színészlegenda, Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós munkásságát eleveníti fel. A magyar Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 2019-ben a Bajor Gizi Színészmúzeumban nagyszabású kiállítással ünnepelte a huszadik századi magyar színháztörténet két nagy formátumú művészegyéniségét, a 100 éve született Bessenyei Ferencet és Gábor Miklóst. „Most digitális formában szeretnénk visszaidézni a tárlatot, és egyúttal ízelítőt adunk Két út, egy pálya, 100 év címmel, ajubileum alkalmából megjelent albumunkból”invitál kiállításának virtuális bebarangolására az intézmény. A Két út, egy pálya, 100 év című kötet — miként az ajánlóban olvasható - Bessenyei Ferencnek és Gábor Miklósnak állít emléket. „Több mint fél évszázados pályájuk során mindketten hivatásnak és szenvedélynek tekintették a színjátszást. Mesterségbeli tudásuk birtokában szinte eggyé váltak szerepeikkel. Bessenyei Ferenc Bánk bán, Othello és Tevje alakításával, Gábor Miklós pedig Hamlet, Tanner John és Lucifer figurájának életre keltésével hosszú időre hagyományt teremtett.” A hivatalos könyvismertető szerint az album megörökíti a két színészlegenda ikonikus szerepeit, és bemutatja páratlanul gazdag és sokszínű pályafutásukat. A fotókat Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós gondolatai kísérik, de kortársaik is szóhoz jutnak. A sokszólamú elbeszélésből kirajzolódik a színházi műhelymunka gyötrelme, a szerepformálás öröme és nehézsége, a közönség ízlésének változása és a két művész magánélete. Bessenyei Ferenc hivatásnak és szenvedélynek tekintette a színjátszást (Oláh Csaba felvétele) Bessenyei Ferenc a képernyőről ; költözött be az életünkbe: tájainkon így jutott el hozzánk főleg filmes, tej levíziós szerepeivel. Az a kép maradt meg róla sokunk i emlékezetében, ahogy a rá jellemző konok, kicsattanó dúvadi erővel for: máit meg drámai hősöket. A dúvadi jelző nem véletlen: Fábri Zoltán 1959-es drámája a Dúvad főhőse, ! Ulveczki Sándor karaktere „alapoz; ta” meg nála ezt a sajátságos, erő; teljes vonást. Ulveczky, a „Dúvad” : az az ember, aki ha valamit akar, azt meg is szerzi, még a szerelemben is. Bessenyei Ferenc a Fábri-film után ■ sorra játszotta el viharos energiákkal azokat az embereket, akik, ha valamit akartak, azt meg is szerezték. A klasszikus magyar irodalom legnagyobb férfialakjaiból gyúrt - a hozzájuk kapcsolódó ideáljainkkal egyező - hús-vér figurákat: hazafiakat, a hazáért, nemes eszmékért küzdő, kikezdhetetlen és megingathatatlan hősöket. A már említett Bánk bán mellett Széchenyi személyiségéből is örök időkre érvényes ikont formált. Folytathatjuk a sort Kossuth Lajossal - Illyés Gyula Fáklyaláng című drámájában keltette életre. A történet az 1848/49-es szabadságharc bukása utáni válságot bemutatva Kossuthot és Görgeyt állítja szembe egymással. Zsurzs Éva legendás rendezéseinek elmaradhatatlan fő alakja volt Bessenyei: megformálta nála Zrínyi Miklóst, a háborúsdit játszó Pongrácz István grófot, aki a cirkusztól megvett Esteiiáért a várost is lerombolta volna a Beszterce ostroma című tévéfilmsorozatban. Ha már Beszterce ostromra, mindenképpen ide kívánkozik, hogy a Bessenyei főszereplésével készült filmes Mikszáth-átiratokból első helyen minden bizonnyal A fekete város című, megunhatatlan tévéfilmsorozat áll, amelyben Görgey Pál alispánt alakította. Mindig autentikusságra törekvő, biztos karakterformálásának köszönhetően Bessenyeivel abszolút összeforrott legendás színpadi szerepeinek egyikeként Tevje alakja a Hegedűs a háztetőn című musicalből: évekig alig volt kívánságműsor, amelyben ne kérték volna előadásában a Ha én gazdag lennék című dalt. Gábor Miklóssal kapcsolatban az intelligens, mélyre ásó, a részletekig pontossággal kidolgozott színjátszás rögzült az emlékezetünkben. Színpadi szerepei közül kiemelkedik a Hamlet - egy angol kritikus azt írta róla, hogy Laurence Olivier után az övé a legjobb Európában. Első igazi sikere a Valahol Európában egyik főszerepe, a csavargó kamaszok vezére volt. Legendás filmes alakítását Szabó István Apa című rendezésének címszerepében nyújtotta. Folytatódhat a Mátrix 4 forgatása Los Angeles. Akár már július elején folytatódhat a Mátrix 4 forgatása - tudta meg a Variety.com a Warner Bros. Filmstúdiótól. Lana Wachowski scifijének produkciója a koronavírus-járvány miatt állt le, de a hollywoodi lap forrásai szerint a stúdió most további nyolc hétre meghosszabbította a szerződéseket, hogy a színészeket legalább július 6-ig megtartsa. A Mátrix 4 forgatása februárban kezdődött San Franciscóban, majd a stáb március közepén Berlinbe költözött. Az európai helyszínen azonban már nem indulhattak el a felvételek, mert addigra kirobbant a világjárvány. A Mátrix-filmek sztárjai, Keanu Reeves, Carrie-Anne Moss az új folytatásban ismét játszanak, de a szereplők között van Yahya Abdul-Mateen II, Neil Patrick Harris, Brian J. Smith, Toby Onwumere és Jonathan Groff is. A jelen állás szerint 2021-ben mutathatják be a filmet a mozik, de a stúdió még nem közölt pontos dátumot. Keanu Reeves az új folytatásban ismétjátszik (TASR-archlvum) A negyedik rész forgatókönyvét Aleksandar Hemon és David Mitchell írta Wachowskival. A Warner Bros. tavaly augusztusban jelentette be, hogy belevágnak a Mátrix-történet folytatásába. A Mátrix-trilógia együtt több mint 1,6 milliárd dolláros bevételt hozott világszerte a jegyeladásokból. A három filmet Lana és nővére, Lilly Wachowski együtt írta és rendezte. (MTI) Megvannak az idei Libri díjas kötetek, két regényíró örülhet A járványhelyzet miatt idén online átadó keretében osztották ki a Libri Irodalmi Díjait szerda este. A Libri Irodalmi Díj nyertese 2020- ban Láng Zsolt Bolyai című regénye lett, a közönségdíjat pedig Grecsé Krisztián Vera című regénye kapta. A tíz döntős a tavalyi év kiemelkedő alkotásai közül került ki, a magyar kulturális élet 180 képviselőjének javaslatai alapján. Ezekre lehetett szavazni, és ezek kerültek a zsűri elé is. Idén rekordszámú, több mint 34 ezer szavazat érkezett. Ez azért is jelentős eredmény, mert a koronavírus-járvány miatt elmaradt az áprilisi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, ahol a Libri évről évre komoly reklámtevékenységgel buzdítja szavazásra az olvasókat. Az ötfős zsűri nem csak irodalmárokból áll. Fullajtár Andrea színész, Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, Bálint András színész, rendező, Beck Zoltán rockzenész és Károlyi Csaba irodalomkritikus voltak a tagjai. Utóbbi így nyilatkozott Láng Zsolt művéről: „Van benne élet és halál, élet és szerelem, élet és tudomány, élet és irodalom. Van egy író és van egy tudós, mindketten a világról akarnak megtudni valami alapvetően fontosat. Világtanon dolgoznak ugyanis a maguk módján mindketten. Szóval tudósregény is ez, aparegény, művészregény, útirajz, történelmi regény, és még krimi is van benne. Izgalmas, nagyon olvasmányos, rejtélyes, sőt humoros és erotikus. Bravúros dialógusokat is kapunk. Burkolt önéletrajz s egy regény arról, hogyan születik a regény. Mindez egyetlen szóban összefoglalva: Bolyai.” A zsűri másik tagja, Beck Zoltán így fogalmazott Grecsó regényéről: „Éz a könyv beavatástörténet, az első szerelemé, az önmagával bajlódó tinédzseré, és körülötte a homályban hagyott, mégis pontosan érzékelhető valóságé. Azé a valóságé, amelyről tudjuk: kiábrándító, korrupt és boldogtalan minden időben, hogy szorongó és bizonytalan emberek a felnőttek, azok, akik mi vagyunk, vagy akikről azt gondoltuk egykor, gyerekként, hogy mi is le-LÁ NG ZSOLT BOLYAI szünk majd - ha felnövünk egyszer. Felnőttként meg kénytelenek vagyunk belátni: gyerekként sem voltunk, gyerekként sem lehetünk tiszták és ártatlanok.” A nyertes könyvek szerzői 2 millió forint pénzjutalom és 30 millió forint médiatámogatás fölött rendelkezhetnek. A döntőbe idén hat regény került (Barnás Ferenc: Életünk végéig, Darvasi László: Magyar sellő, Grecsó Krisztián: Vera, Láng Zsolt: Bolyai, Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint, Závada Pál: Hajó a ködben), továbbá három novelláskötetet (Babarczy Eszter: A mérgezett nő, Bodor Ádám: Sehol, Tóth Krisztina: Fehér farkas) és egy verskötet (Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt). Tavaly Szvoren Edina Verseim című novelláskötete nyerte a Libri Irodalmi Díjat, a közönségdíjas pedig Krusovszky Dénes lett Akik már nem leszünk sosem című regényével. A tavalyi döntőben három verskötet és egy drámagyűjtemény is szerepelt. A 2016-ban alapított Libri Irodalmi Díj célja, hogy felhívja a közönség figyelmét a kortárs magyar irodalom fontos műveire. (juk)
