Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-15 / 111. szám
www.ujszo.com | 2020. május 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A Smer és a tisztogatás A szavazó leváltotta a politikai garnitúrát, a hivatalnoksereg maradt ÉVA MIHOŐKOVÁ Igor Matovic kormánya a parlament elé terjeszti az államigazgatási törvény módosítását, amely az alkalmazottak elbocsátását is szabályozza. A cél sejthető, mi több, világos - el kell takarítani a minisztériumokból és az állami hivatalokból az előző kormány embereit. A Smer természetesen tombol, tisztogatásokról fröcsög, tisztességes, hozzáértő hivatalnokok eltávolításáról beszél - és ez teljes mértékben érthető is. Igyekszik védeni a saját embereit. Utolsó leheletéig. Ebben a helyzetben azt kellene kibogozni, mikor beszél az önérdek valakiből, és nem lenne szabad összetéveszteni az őszinte szavakkal. Általános tisztogatásról szó sincs, a módosítás ezt nem is teszi lehetővé. Az állami hivatalokban számtalan szakember dolgozik évek óta, és a többségüknek nincs is oka félteni a helyét. Jó példa erre a pénzügyminisztérium, ahol sokan már egészen Ivan Miklós ideje óta dolgoznak. Másrészt pedig el kell ismerni, hogy minden miniszternek joga van olyan emberekkel körülvenni magát, akikben megbízik. A Smer legutóbb nyolc évig kormányzott megszakítás nélkül, és a miniszterek kiépítették az ő világlátásuknak megfelelő állami gépezetet. Meg persze telerakták unokatestvérekkel és a smeres fejesek rokonságával. A parlamenti választáson az emberek leváltották az eddigi politikai garnitúrát, de a káderek ott vannak bebetonozva a hivatalokban, szinte elbarikádozva az ajtók mögött. Törvénymódosítás nélkül nem is lehet kitessékelni őket az államigazgatásból és véghezvinni a változást, felépíteni egy új országot - a választói akaratnak megfelelően. Kiváló és szemléletes példa Roman Mikulec új belügyminiszter esete a tárca sajtóosztályának régi vezetőjével. Megörökölte Katarina Klizanová Rysovát, a Smer korábbi szóvivőjét, a Smer TV szerkesztőjét. Mihez is kezdjen vele? A minisztériumi kommunikációt azért mégse bízhatja rá. Viszont állami hivatalnok, elbocsátani nem lehet, de még csak áthelyezni sem, csak ha ő is beleegyezik. Ha egy vezető beosztású személy ilyen helyzetben megmakacsolja magát, még az sem mozdítja el a helyéről, ha százezer ember tüntetne ellene a pozsonyi Sznf téren. Törvényesen csak akkor lehet elbocsátani, ha egyúttal a helyét is megszüntetik (meg persze a törvényből ismert többi dolog: a munkahelyi szabályok és a munkafegyelem megsértése, gyenge teljesítmény stb.) Nem volt mit tenni, meg kellett vele egyezni, hogy áthelyezik egy másik jó kis helyre az államigazgatásban. Klizanová Rysová így most egyenruhába bújik és soron kívül előléptetik, hogy anyagilag se érezze meg a váltást. Nehogy a végén még őjáijon rosszul... Hát ilyen feltételekkel volt hajlandó végül beadni a felmondását a Smer volt szóvivője. A párthovatartozástól független hivatásos államigazgatási rendszer régi elképzelés. És hamis. Nálunk 2002-ben indult az államigazgatási hivatal létrehozásával, amit négy év múlva meg is szűnt. A hivatalos indoklás mellékes és lényegtelen. A politikusok egyszerűen beleszólást akarnak abba, hogy kik dolgoznak annál a tárcánál, amiért ők tartoznak felelősséggel. Illúzió, hogy a hatalmon levő politikai garnitúrától független bizottságok válasszák ki a hivatásos állami alkalmazottakat, akik minden kormánynak megfelelnek. A szerző a Trend kommentátora- \ (Danglár) Lehet, hogy örökre itt marad a vírus Mint ahogy a HÍV, vagy a kanyaró, talán a koronavírus sem fog soha eltűnni, hiába találják fel a védőoltást. A Covid-19-betegség a HIV- vírushoz hasonlóan endémiás jelleget ölthet, vagyis meghatározott területen folyamatosan fellelhető járványos betegséggé válhat - mondta Michael Ryan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti igazgatója, és óva intett mindenkit a járvány időtartamára vonatkozó jóslatoktól. „Fontos, hogy szót ejtsünk arról, hogy ez a vírus újabb endémiás vírussá válhat, s talán sosem fog eltűnni” - jelentette ki Mike Ryan. „Realistának kell lennünk, úgy gondolom, senki sem tudja megjósolni, mikor fog ez a betegség eltűnni” - tette hozzá. Úgy véli, ebben a helyzetben nem lehetnek ígéretek és határidők, lehet, hogy ez a betegség hosszan tartó problémává válik, és egy vakcina kidolgozása után is masszív erőfeszítésre lesz szükség a járványellenes küzdelemben. Ryan szerint eget rengető vállalkozás a vakcina kifejlesztése. Jelenleg több mint száz lehetséges oltóanyagon dolgoznak, amelyek közül több már a klinikai tesztelés fázisában van. Ugyanakkor Ryan megjegyezte, létezik védőoltás a kanyaró ellen is, ennek ellenére a betegség nem tűnt el. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója hozzátette: „A járványgörbe alakulásának befolyásolása a kezünkben van. Ez mindenkit érint, és mindannyiunknak hozzá kell járulnunk a pandémia feltartóztatásához”. (MTI) Élet a járvány alatt LAMPLZSUZSANNA Csehországban végzett longitudinális felmé-IJ T rés eredményeit böngészem. A longitudinális I 1 . m ^ ^ azt jelenti, hogy ugyanazokat az embereket y kérdezik meg többször egymás után, ez eset\J ben március első hetétől számítva hat hét alatt háromszor. Bár ezek az adatok nem rólunk szólnak, akkor is érdekesek, mert számszerűsítik, mit is jelent az a visszafogottság, amelyet az utóbbi két hónapban mi is megéltünk, s részben továbbra is folytatunk. Nézzük tehát: március folyamán 82 százalékról 67 százalékra csökkent az üzletbejárók aránya, a nem csomagolt élelmiszert vásárlóké pedig 79 százalékról 52 százalékra. A tömegközlekedéssel utazók aránya 36 százalékról 10 százalékra esett vissza, az orvoshoz járóké 27 százalékról ugyancsak 10 százalékra, a családtagokat és barátokat látogatóké 59 százalékról 33 százalékra. Vagyis az emberek legkevésbé a bevásárlást és az orvoslátogatást korlátozták (az elsőnél 15, a másodiknál 17 százalékpontos a visszaesés), viszont leginkább a csomagolt élelmiszerek vásárlásával, a tömegközlekedés és egymás látogatásának kerülésével igyekeztek védekezni. Húsvét táján mintha minden téren kicsit alábbhagyott volna az óvatosság, de azután visszazökkent a márciusi szintre. A „bezárkózás” azzal is mérhető, hogy hány emberrel voltak személyes kapcsolatban, ami alatt a felmérést készítők az 5 percnél tovább tartó kölcsönös érintkezést értették. Március elején még a válaszadók 70 százaléka több mint 5 személlyel volt kapcsolatban, március végére azonban fordult a kocka, és már az 5 személlyel vagy annál kevesebbel érintkezők alkották a 70 százalékot. Áprilisban ugyan 9 százalékponttal csökkent az utóbbiak aránya, de április közepén még így is 35 százalék legfeljebb csak két emberrel, 26 százalék legfeljebb öttel érintkezett. Az 55 éven felüliek fele annyi emberrel voltak kapcsolatban, mint az 55 éven aluliak, tehát a fiatalabbak elsősorban egymással, a barátaikkal érintkeztek, s akik bejártak dolgozni, azok a munkatársaikkal. Az idősebb családtagokat „védelmi szempontból” kihagyták. Milyen mértékben tartották be az egészségügyi szervek által ajánlott óvintézkedéseket? Szinte mindenki hordott szájmaszkot (95%). 86 százalék kerülte a személyes kapcsolatokat, 82 százalék azokat a helyeket, ahol több ember fordulhatott elő, 81 százalék gyakrabban és alaposabban mosott kezet, 76 százalék nem utazott tömegközlekedéssel, 74 százalék kerülte a köhögő és tüsszögő embereket, 71 százalék használt fertőtlenítőszereket, 63 százalék szinte nem is ment el hazulról, és minden második fogyasztott vitaminokat. Biztosan lesznek, akik olvasva a fenti adatokat jót nevetnek majd, mondván, sok hűhó semmiért, merthogy nem is volt járvány, az egész csak egy nagy humbug. Én meg azt mondom, az óvintézkedéseknek és a fentiekhez hasonló óvatos viselkedésnek köszönhetjük, hogy élünk. De még nem biztos, hogy nevethetünk. FIGYELŐ Az egészségügybe halnak bele Más megvilágításba helyezik a magyar halálozási adatokat a négy orvostudományi egyetem országos szűrésének előzetes eredményei. Az alacsony országos fertőzöttségből az következik, hogy az egészségügy rossz állapota miatt olyan magas a koronavírus következtében elhunytak aránya az összes fertőzötthöz viszonyítva. Erről Falus András immunológus professor emeritus, az MTA tagja beszélt a Spirit FM rádióban. A mérés eddig ismert részeredményei szerint a 8276 PCR-vizsgálatból csupán 2 pozitív eredmény született. A felmérés máig folytatódik. Falus András szerint a kifejezetten alacsony átfertőzöttség újabb kérdéseket vet fel a magyarországi halálozások arányával kapcsolatban, amely a szomszédos országokkal összevetve különösen furcsa. „Eddig azt lehet gondolni, hogy ennek oka a tesztek alacsony száma, vagyis az, hogy a fertőzöttek kisebb arányát tartják nyilván, mint más országokban. Ha viszont stimmel az eredmény - és miért ne stimmelne -, akkor a halálozások magas számának oka a magyar egészségügy siralmas állapota”mondta az akadémikus, aki szerint a fertőzés levonulása után célszerű lenne a tanulságokról egy összegző jelentést készíteni, hiszen a magyar egészségügy a magyar állampolgárok adójából működik. Falus András egyetért Karácsony Gergely budapesti főpolgármester új rany itásra vonatkozó j avas latával, hogy ehhez szükséges lenne ismemi az ottani kórházak és idősotthonok adatait. Tegnapig 436-an haltak meg Magyarországon koronavirusfertőzésben a hivatalosan elismert adatok szerint. (Spirit FM) Egy év múlva lehet oltóanyag Az Európai Unió gyógyszerengedélyeztetéssel foglalkozó ügynöksége (EMA) szerint egy év múlva lehet oltóanyag a koronavírus ellen, de ez az optimista forgatókönyv. Marco Cavaleri, az EMA oltóanyagokért felelős részlegének vezetője elmondta: az ügynökség 33 fejlesztővel áll kapcsolatban, és mindent megtesz, hogy felgyorsítsa a vakcina jóváhagyásának folyamatát. Kétségeit fejezte ki, hogy az oltóanyag már szeptemberre lehet, és kizárta, hogy most kivételesen kihagyják a kísérletek harmadik fázisát, amely azért szükséges mindenképp, hogy megbizonyosodjanak róla, az új vakcina biztonságos és valóban hatékony. (MTI)
