Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-12 / 108. szám

www.ujszo.com | 2020. május 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Óvatosabban a szavakkal A legnagyobb kormánypárt kommunikációjával kezdeni kell valamit HEGEDŰS NORBERT Amíg továbbra is emberek százai vannak karan­ténban és még többen állás nélkül, Marek Krajcí egészségügyi miniszternek talán nem kéne arról beszélnie, hogy legyőztük a koronavírust. Persze, mindenki ki van éhezve a jó hírekre, és a politikusok szeretik a bombasztikus bejelentéseket, de pont az egészségügyi miniszternek kellene a legjobban tudnia, hogy az elhamarkodott kijelentések veszé­lyesek lehetnek egy világjárvány idején. Krajcí mégis erről beszélt az első olyan napon, mikor egy új fer­tőzöttet sem regisztráltak Szlováki­ában. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a miniszter rögtön hozzátette, a háborúnak még nincs vége, és továbbra is fegyelmezett­nek kell lennünk, de a kijelentése élét ez csak tompította. És nem arról van szó, hogy félrevezetné az em­bereket, vagy hamis reményeket ébresztene bárkiben, nem. Csak amíg emberek százai szorongnak néhány négyzetméteren heteken át a karanténközpontokban, és amikor a lezárt határok miatt ezrek maradtak munka és bevétel nélkül - akkor egy politikus ne hirdessen győzelmet. Mert ha tényleg legyőztük a koro­navírust, akkor a hősi karanténköz­pontban dekkolók joggal kérdezik, hogy nekik miért kell egy lelakott, . piszkos szobában lakniuk hosszú napokra bezárva. Ha holnap meg­nyitnák a határokat, és azonnal be­indulna a termelés, a győzelem még akkor is messze lenne. Elvették a torkunkról a kést - ennyi történt. Persze, fellélegezhetünk, ránk fér. De a győzelmi bulival még várjunk egy kicsit. Krajcí mondata másnapra nagy­jából elveszett a zajban, hiszen Matovic ismét jött a bombasztikus bejelentéssel, már a korlátozások feloldásának negyedik fázisáról be­szélt és arról, mikor vehetjük le a szájmaszkokat. Ajó hírek miatt hajlamosak vagyunk átsiklani afö­lött, hogy a kormányfő eddigi kom­munikációja ennek szöges ellentéte volt, Suliknak szinte ajtót mutatott csak azért, mert az felvetette a nyitás gondolatát. Csakhogy most már Matovic sem tagadhatja a valóságot, a számok tényleg jók, egyre keve­sebb a fertőzött, ideje nyitni. Na­gyon jó, hogy végre ő is eljutott erre a felismerésre, de a legnagyobb kormánypárt kommunikációjával már tényleg kezdeni kellene vala­mit. Ami ugyanis működött az el­lenzéki térfélen, kormánypozíció­ban már nem olyan hatékony. A bombasztikus bejelentések nagyon ritkán állják ki a valóság próbáját, és egy idő után a választó elkezdi szá­mon kérni az ígéreteket. Az sem túl jó, ha a közvetített üzenet 180 fokot változik egyik napról a másikra, mert egy kormánytól az emberek legfőképp stabilitást várnak. Ezért is elgondolkodtató az a va­sárnap nyilvánosságra hozott fel­mérés, mely szerint az emberek több mint egyharmada úgy véli, a Matovic-kormány nem bír ki egy évnél többet. Azért különös ez a szám, mert a járvány elleni küzde­lemben Szlovákia példaértékűen teljesít, és már az első korrupcióel­lenes intézkedések is megtörténtek. Nem mondhatjuk tehát, hogy a kor­mány első lépései indokolnák ezt a pesszimizmust. Sokkal valószínűbb, hogy az emberek Matovic konfrontativ stílusa, a meggondolatlan kijelentések és a mediális üzengetések miatt gondol­ják, hogy ez a garnitúra nem húzza sokáig. A kormány tagjainak óva­tosabban kell bánni a szavakkal, mert a nagy mellény előbb vagy utóbb visszaüt. A Smer jelenleg önmagával van el­foglalva, csak ezért nem csapja le a magas labdákat. Minden jel szerint háború készül Fico és Pellegrini között a párt vezetéséért. Bárki nyeri meg ezt a küzdelmet, a belháború vége egy erősebb, egységesebb Smer lesz, amely mindent meg fog tenni azért, hogy visszatérjen a ha­talomba. Ficóék belső meccse őszig valószínűleg elhúzódik, az új kor­mánynak addig még van ideje egy gyors kommunikációkurzusra. Az­tán viszont a smeresek minden hi­bájukat százszorosára nagyítják. (Lubomír Kotrha karikatúrája) I 7 Már becsengetne a miniszter SZILVÁSSY JÓZSEF Hetek óta lebegteti Branislav Gröhling az óvodák, továbbá legalább az alsó tagozatos és az ötödikes iskolai osztályok megnyitásának lehetőségét. Többször egyeztetett erről a válságstábbal, amely hétfőn behatóan foglalkozott az ok­tatásügyi tárca vezetőjének javaslataival. Igor Matovic sokáig azt haj­togatta, hogy az idei tanévnek végképp befellegzett, mert szerinte sok a kockázata a felfüggesztett tanév május végére remélt folytatásának. A kedvező hazai járványügyi helyzet azonban alighanem őt is gondol­kodóba ejtette. Legutóbb akkor engedett makacs álláspontjából, amikor fokozato­san beleegyezett a gazdasági vérkeringés, nem mellékesen a napról napra súlyosabb megélhetési gondokkal szembesülő kisvállalkozók és különféle szolgáltatók tevékenységének újraindításába. Egy ideig érthető volt, hogy a döntéshozók az egészségügyi szem­pontokat, a koronavírus burjánzásának megfékezését tartották min­dennél fontosabbnak. Aztán a kormányfő is tudatosította, mennyire fontos a nemzetgazdaság zuhanásának megállítása is. Most már a szakértőktől várja a választ, vajon eljött-e az ideje nyitni az oktatás­ügyi intézmények egy részében. Ugyanis a jelenlegi állapotok ezen a téren egyre tarthatatlanabbak. Két hónapja az iskolák bezárását követően sok helyen beindították a távoktatást, amely digitális térbe kényszerítette a pedagógusokat, a diákokat, de a szüleiket is. Mindannyian igyekeznek megfelelni a váratlan kihívásoknak. Nem minden tanító tudott azonnal megbirkózni az új módszerrel, viszont a legtöbbjük mára már otthonosabban mozog ebben az elektronikus tartományban. Hivatásszeretetből jelesre vizsgáztak közülük azok, akik szintén lelkiismeretesen látják el feladataikat, pedig az önkormányzatok ide­iglenesen csökkentették a bérüket. Nem egyszerűek a hétköznapok sok családban sem. Főleg az ovisok, illetve az első négy évfolyamban tanulók szülei közül legtöbbször az édesanya ideiglenesen nem jár munkába és a családtag gondozásáért segélyt veszi igénybe, ami a keresetükhöz képest kisebb összeg. Mások a munkahelyükről hazatérve mozgósítják maradék energiá­jukat, és a nagyszülők nappali felügyeletére bízott gyermekeikkel az online foglalkozásokon kijelölt tanagyag közös átismétlésével fogla­latoskodnak. Esetleg a hosszas, állandó otthoni létbe beleunt cseme­téjét kellene fáradtan felvidítani. Nyilvánvalóan értékes, habár a hagyományos oktatást csak részben pótolja ez a digitális kapcsolattartás a pedagógusok és a növendékeik között. Ám aránylag sok diák ma még nem jut fel a világhálóra. Leginkább azért, mert szüleik jelenlegi anyagi helyzete nem engedi meg a legol­csóbb kütyük üzemben tartását. Ok egyre jobban lemaradnak jobb kö­rülmények között élő társaiktól. Megsegítésükre fontolgatja a minisz­ter a nyári, önkéntes iskolák megszervezését, de döntés még erről sem született. Remélhetően a szakértők szerint is ideje lépni, dönteni oktatásügy­ben is. A márciusban kihirdetett hazai egészségügyi vészhelyzet óta minden pedagógiai aktivitás, kreatív megoldás fontos. De rövid távon sem elegendő. A legfőbb ideje tudatosítani, hogy a fiatal nemzedék nevelése az egyik legfontosabb társadalmi, jövőnket megalapozó feladat, amiről semmilyen körülmények között sem szabad megfeledkezni. Tanulá­suk, művelődésük, boldogulásuk szempontjából termékeny évei nem válhatnak értelmetlen időpocsékolássá. Természetesen minden növendék, pedagógus és más alkalmazott egészsége a legfontosabb, de az sem mindegy, miként töltik az elkövetkező heteket. A tanév részleges folytatásának elrendelése alapos megfontolást, körültekintő óvintézkedéseket igényel a illetésektől, aztán az önkor­mányzatoktól, amelyeknek várhatóan az érintett szülőkkel együtt döntő szavuk lesz a kapunyitásban. Nem egyszerű a döntés, de az indokolatlan tétovázás, az állan­dó halasztgatás a legrosszabb alternatíva. Amerika szigorította a vízumkiadást kínai újságíróknak Peking ellenzi, hogy az ameri­kai kormány szigorítja a ví­zumkiadást kínai újságírók­nak. Peking elégedetlenségét és ellen­kezését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az amerikai kormány szigorítja a vízumkiadást a kínai újságíróknak. Csao Li-csian kínai külügyi szóvivő felszólította az USA-t, korrigálja a hibáit, ellenkező esetben Kína ellen­lépésekre kényszerül. Az amerikai belbiztonsági minisz­térium szombaton jelentette be, hét­főtől kínai újságírók 90 napra kap­hatnak amerikai vízumot, bár érvé­nyességét kérésre meghosszabbít­hatják. Az új szabályozás nem vo­natkozik hongkongi és makaói újság­írókra. Peking márciusban visszavonta a New York Times, a Wall Street Jour­nal és a Washington Post című ame­rikai lap Kínában akkreditált több új­ságírójának sajtóengedélyét, ezzel kiutasítva őket az országból. Ok nem dolgozhatnak újságíróként Hong­kongban és Makaóban. Kína külföldi kormányzati képviseletnek nyilvání­tott öt amerikai médiumot - Voice of America, The Times, The Journal, The Post, Time -, amelyeket Wa­shington által irányított ügynöksé­geknek bélyegzett. Ez volt a válasz arra, hogy Washington korlátozta az USA-ban működő kínai állami saj­tóképviseleteknél dolgozó kínai munkatársak számát. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter akkor úgy kommentálta az intézkedést: a korlá­tozás az amerikai fél válasza arra, hogy Kína februárban bevonta há­rom, a Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap Kínából tudósító munkatársának sajtóengedélyét. Pe­king akkor azért utasította ki a WSJ három újságíróját, mert a lap február 3-án közölt egy cikket, amelyet Pe­king a kínaiakkal szemben rasszistá­nak és kirekesztőnek minősített. Az írás véleménycikk volt, melyet nem a lap munkatársai írtak, a három újság­író közül egyiknek sem volt köze hozzá. A WSJ munkatársaival kap­csolatos döntést csupán órákkal azt követően jelentették be, hogy Wa­shington állami külképviseletté nyil­vánított az Egyesült Államokban működő öt kínai médiumot. A döntés a Hszinhua kínai állami hírügynök­ségre; a China Radio Intemationalre, a CGTN kínai nemzetközi hírcsator­nára és a China Daily, valamint a Zsemninzsipao című napilap ameri­kai teijesztőire vonatkozik, mint az alkalmazotti létszámra bevezetett korlátozás. Az elmúlt hónapokban éles szó­váltás alakult ki Peking és Washing­ton között a koronavírus-járvány mi­att. Donald Trump amerikai elnök és kormányának több tagja azzal vádol­ja Kínát, nem adott időben és megfe­lelő mértékű tájékoztatást a járvány­ról, a vírus eredetéről és súlyosságá­ról. Kína tagadja ezeket a vádakat, hangoztatva, információit megosz­totta a nemzetközi közösséggel és a releváns szervezetekkel. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents