Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-12 / 108. szám

RÖVIDEN Szijjártó nekirontott Észak-Európának Budapest. Szijjártó Péter tegnap berendelte a külügyminisztéri­umba az öt észak-európai ország budapesti nagykövetét, mert szerinte külügyminisztereik ál­hírt teijesztettek, nem mondtak igazat, amikor levélben biztosí­tották támogatásukról az Európa Tanács magyar koronavírus­­törvény miatt aggódó főtitkárát. Szijjártó harcias Facebook­­posztban ment neki az északiak­nak: „A magyar egy több mint ezeréves nemzet, mely nem kér a szánalmasan képmutató gyám­kodásból. Ne gondolja magáról se a dán, se az izlandi, se a finn, se a norvég, se a svéd külügymi­niszter, hogy jobban tudja a ma­gyaroknál, hogy mi a jó a ma­gyaroknak. Bízzák nyugodtan ezt ránk, (...) ők pedig foglalkoz­zanak a saját dolgaikkal.” (index) Ankara fenyegeti Haftar tábornokot Ankara. Törökország csapások­kal fenyegette meg a Líbia déli és keleti részét felügyelete alatt tar­tó Halífa Haftar tábornok erőit, ha folytatják támadásaikat az észak-afrikai országban lévő tö­rök érdekeltségek és képvisele­tek ellen. „Legitim célpontoknak fogjuk tekinteni Haftar erőit, amennyiben érdekeltségeinket és képviseleteinket támadások érik” - szögezte le állásfoglalásában a török külügyi tárca, amely élesen bírálta az ENSZ-t is, amiért tétlen maradt. A minisztérium háborús bűncselekménynek nevezte azt, hogy a Haftar irányítása alatt álló Líbiai Nemzeti Hadsereg a hét­végén a tripoli Mitiga repülőteret is támadta a főváros elleni tüzér­ségi offenzíva keretében. (MTI) Tévedésből saját hajóját lőtte ki Irán Teherán. A célpont helyett egy kísérőhajót talált el egy iráni ra­kéta az Ománi-öbölben tartott hétvégi hadgyakorlaton, 19 matróz meghalt, 15-en megse­besültek. A baleset a Teherántól 1270 km-re fekvő Dzsászk ki­kötőváros mellett történt vasár­nap. Értesülések szerint a kísé­rőhajó túl közel volt a célpont­hoz. A holland gyártmányú kí­sérőhajót 1988-ban állították hadrendbe, feladata rakéták cél­pontjainak vízre bocsátása volt. Irán rendszeresen hajt végre hadgyakorlatokat a Hormuzi­­szoroshoz közeli térségben. (MTI) Tömeges hongkongi letartóztatások Hongkong. Több mint 250 em­bert vett őrizetbe a hongkongi rendőrség vasárnap, miután több bevásárlóközpontban tartottak kormányellenes megmozdulá­sokat. A maszkot viselő tiltako­zók azután vonultak a plázákba, hogy a rendőrség megakadályo­zott egy interneten szervezett, Hongkongi Függetlenség Me­netének nevezett akciót. Az in­dulatokat az is szította, hogy a rendőrség korábban őrizetbe vett 15 ellenzéki szereplőt. (MTI) 8J _________________ MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. május 12. | www.ujszo.com Csak óvatosan nyitnak a britek A francia állam tegnap 10 millió maszk szétosztását kezdte meg a tömegköz­lekedésben. Tegnaptól már igazolás nélkül is kimehetnek az utcára. (Tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/London/Párizs. A briteknél legkorábban június 1-től szakaszosan hozzá lehet kezdeni a boltok megnyitá­sához. Franciaországban a karantént megelőző szintre csökkent a napi halálozás. Nagy-Britanniában e héttől elkez­dődhet a koronavírus-járvány meg­fékezését célzó korlátozások enyhí­tése, de a folyamat nagyon fokozatos lesz, és az enyhítési lépések feltétele az, hogy folyamatosan javuljanak a járványügyi mutatók - mondta va­sárnap este a brit miniszterelnök. Boris Johnson tévébeszédében kö­zölte: hétfőtől visszatérhetnek mun­kahelyükre azok, akiknek munka­végzése otthonról nem megoldható. Johnson az építőipari és a feldolgo­zóipari munkavállalókat említette azok között, akikre ez az enyhítés ki­terjed, de közölte: ne tömegközleke­dési eszközökkel, hanem autóval, il­letve ha lehetséges, gyalog vagy ke­rékpárral menjenek munkába. A kormányfő bejelentette azt is, hogy szerdától már nemcsak naponta egy rövid testmozgás céljából, hanem korlátlanul lehet a szabadban tartóz­kodni, lehet napozni, sportolni a par­kokban, sőt autós kirándulásokat is Boris Johnson kormányfő tévébe­szédben ismertette a nyitást (TASR/AP) lehet tenni, de együtt továbbra is csak az egy háztartásban élők tartózkod­hatnak közterületen. Hamarosan ka­ranténszabályok lépnek érvénybe azokra, akik repülőgéppel érkeznek Nagy-Britanniába. A miniszterelnök egyben házi készítésű maszkok vi­selését szorgalmazta. A britek öt fokozata Boris Johnson ötfokozatú járvány­riasztási rendszer bevezetését is be­jelentette. Ennek első, zöld fokozata azt jelzi, hogy a Covid-19-betegséget okozó új koronavírus nincs már jelen Nagy-Britanniában. A skála ötödik, legmagasabb, vörös riasztási szintje ugyanakkor olyan kritikus járvány­ügyi helyzetet jelezne, amely például akkor következett volna be, ha a mos­tani járvánnyal a brit állami egész­ségügyi szolgálat (NHS) nem tudott volna megbirkózni - mondta beszé­dében a brit miniszterelnök. Johnson kiemelte: a járvány megfékezését célzó, március 23-án érvénybe lép­tetett korlátozó intézkedések eddigi szakaszában Nagy-Britannia a máso­dik legmagasabb, vagyis a negyedik riasztási szinten volt, de a lakosság áldozatvállalásának köszönhetően most már „lépésről lépésre” el lehet indulni a harmadik fokozat felé. A kormány úgy ítéli meg, hogy leg­korábban június 1-től szakaszosan hozzá lehet kezdeni a boltok megnyi­tásához, és az általános iskolai alsó tagozatok egyes évfolyamainak di­ákjai is visszatérhetnek az iskolákba. Ezután, legkorábban júliusig remél­hetőleg meg lehet kezdeni egyes ven­déglátóhelyek újranyitását is. Az Egyesült Királyságban 223 ezer a fertőzöttek száma, és 32 ezren haltak bele a betegségbe, ami Európában a legmagasabb mutató. Nem gond a sok állástalan Ha elmarad az amerikai gazdaság újraindítása, tartós károk lesznek - jelentette ki Steve Mnuchin ameri­kai pénzügyminiszter. Mnuchin le­szögezte, hogy a gazdaság újraindí­tásának megfontoltan kell megtör­ténnie, viszont mindenképpen meg kell történnie. „Jelentős a kockázata, ha elmarad az újraindítás” - fogal­mazott a miniszter. Leszögezte, hogy az ismét munkába állóknak bizton­ságos körülmények között kell dol­gozniuk, egyes munkahelyeken meg kell tartaniuk a társadalmi elkülönü­lés eddig bevezetett előírásait. A je­lenleg 14,5%-os munkanélküliséget nem tartotta nagyon aggasztónak. „Ez nem nagy arány, hiszen nem azért alakult így, mert a gazdaság rosszul teljesít, hanem mert lezártuk a gazdaságot” - mondta. Hozzátette, hogy szerinte 25%-ra is hízhat a munkanélküliek tábora. Mnuchin hangsúlyozta azt is, hogy a Fehér Ház készen áll az újabb gazdaság­élénkítő csomag megtárgyalására. Kevin Hassett, a Fehér Ház egyik gazdasági tanácsadója megerősítet­te, a kormányzat azzal számol, a munkanélküliek jelenleg több mint 20 milliós tábora tovább szélesedik. A legtöbb halálos áldozata a Covid- 19 nevű betegségnek éppen az Egyesült Államokban van, ahol 1,31 millió volt az igazolt fertőzöttek, 80 ezer a halálos áldozatok száma. 100-nál kevesebb halott Franciaországban vasárnap 70-en veszítették életüket a koronavírus­­járvány miatt, ilyen alacsony napi halálozásra a március 17-én kezdő­dött általános karantén kezdete óta nem volt példa - közölte a francia egészségügyi minisztérium néhány órával a kijárási korlátozások foko­zatos feloldásának éjfélkor esedékes megkezdése előtt. A fertőzés halálos áldozatainak száma 26 500-ra emel­kedett, a fertőzöttek száma pedig át­lépte a 179 ezret. „Erőfeszítéseink sikeresnek bizonyultak a karantén alatt, amely több tízezer életet men­tett meg” - hangsúlyozta a tárca, amely arra is figyelmeztetett, hogy a vírus még mindig aktívan terjed Franciaországban. Erre utal, hogy két délnyugat-franciaországi me­gyében újabb gócpontokat találtak a hétvégén. Dordogne-ban egy teme­tés utáni családi rendezvény részt­vevőinél mutatták ki a vírust, míg Vienne megyében egy, a hétfői is­kolanyitásra készülő értekezleten megjelentek betegedtek meg. „Ez jól mutatja, hogy mit nem szeretnénk a következő hetekben látni: családi ta­lálkozókat, szomszédolásokat” - je­lezte Frédéric Périssat, Dordogne megye prefektusa. A franciák tegnaptól már igazolás nélkül is kimehetnek az utcára, és a lakóhelyük körüli 100 kilométeres körzetben szabadon mozoghatnak, azon túl viszont csak halaszthatatlan ügyben és igazolással mehetnek. A boltok kinyithattak, de Párizsban a bevásárlóközpontok egyelőre hatá­rozatlan ideig zárva maradnak. Három országban később választanak a kór miatt Nagy Sándor se véd meg a vírustól. Szkopjéban így később voksolnak, (tasr/ap) A lengyel ezejm elnökánek 14 napon belül ki kell írnia az elnökválasztás új időpontját, a szavazást a bejelentóstől szá­mított 60 napon belül meg kell tartani. Szerbiában ás Észak- Macedóniában júniusban tartják meg a járvány miatt elhalasztott választást. Varsó/Belgrád/Szkopje. A len­gyel elnökválasztást bő 2 hónapon belül meg kell tartani - mondta Syl­­wester Marciniak, az országos vá­lasztási bizottság (PKW) elnöke, mi­után a testület határozatot fogadott el az ügyben. Lengyelországban vasár­nap tervezték megtartani az állam­­föválasztást, a szavazást azonban vé­gül nem tartották meg, miután poli­tikai huzavona alakult ki a körül, mi­ként kellene azt lebonyolítani az új koronavírus okozta járvány közepet­te. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt a postai úton történő sza­vazást tartotta megfelelő megoldás­nak, a parlamenti többség azonban csak május 7-én tudta elfogadni a szükséges jogszabályt, így nem ma­radt idő a megfelelő előkészületekre. A május 10-i levélszavazást eddig nem demokratikusnak és a járvány miatt veszélyesnek minősítő ellen­zék képviselői a múlt héten bírálták a szavazás elhalasztását is. Többek között kétségbe vonták, hogy a leg­felsőbb bíróság érvénytelenné nyil­váníthatná a vasárnapi választást ak­kor, amikor azt meg sem tartják. A választás fő esélyesének jelenleg a hivatalban lévő elnök, Andrzej Duda számít, akinek mandátuma augusz­tus 6-án jár le. A választás leghama­rabb június második felében, legké­sőbb augusztus elején lehetséges. Elhalasztották az áprilisra tervezett parlamenti választást Szerbiában és Észak-Macedóniában a koronavírus­járvány miatt, ám az új fertőzöttek számának csökkenését látva a politi­kusok úgy döntöttek, itt az ideje foly­tatni a kampányt, a voksolásra pedig júniusban kerülhet sor. Szerbiában vasárnapról hétfőre 10 032-ről 10 114-re nőtt az igazolt fertőzöttek szá­ma. A járvány kezdete óta a múlt szombat és vasárnap volt az első hét­vége, amikor nem volt érvényben ki­járási tilalom. Az emberek megroha­mozták a kirándulóhelyeket, a helyi jelentések szerint sokan - ha viseltek is kesztyűt és maszkot - nem tartot­ták be az előírt kétméteres távolságot egymástól. Hétfőtől újra megnyitot­tak az óvodák a nyugat-balkáni or­szágban, és a június 21 -i általános vá­lasztás kampánya is megkezdődött. Észak-Macedóniában egy nap alatt 1622-ről 1642-re emelkedett a nyil­vántartásba vett fertőzöttek száma. A kormányzó szociáldemokraták szerint mihamarabb meg kell tartani a parlamenti választást az országban, javaslatuk szerint a legmegfelelőbb időpont június 14. lenne. Az államfő és a parlamenti pártok vezetői ma tár­gyalnak az elhalasztott parlamenti választás új időpontjáról. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents