Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-09 / 106. szám
www.ujszo.com I 2020. május 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 A háború végét vagy a kezdetét ünnepeljük? A gyűlölet mélyen beférkőzott a radikálisok táborába UÉ ^ gondtól ■J rt¥ T megki-I 1 , m W méltben-JLrfi T n ünket a (/ koronavírus. Hála annak, hogy lezárták a határokat, idén május elején nem készülnek látogatóba az orosz Éjszakai Farkasok. A szomszéd Csehországnak viszont megszaporodtak a problémái Oroszországgal. Mivel megromlott a két ország viszonya, Prága 6. kerületének önkormányzata és polgármestere úgy döntött, eltüntetik a kerületből Konyev marsall szobrát - máshova helyezik. A szobor 1980- ban készült. Nem a szovjet hősi halottak autentikus emléke, mint azok a sírok, amelyekben a szovjet katonák nyugszanak, Prágában több mint 4 ezer van belőlük, ezekről a város gondoskodik. Konyev szobrára azonban úgy tekintenek a városrész képviselői, mint a normalizáció éveinek termékére. Ráadásul felmerül a kérdés, Konyev részt vett-e az 1968-as megszállásban. A csehek azt állítják, igen, az oroszok tagadják. Valószínűleg részt vett az 1956-os magyarországi forradalom leverésében. A szobrot eltávolították, de a reakciók minden elvárást felülmúltak. Oroszország feljelentést akar tenni a szobor eltüntetése miatt, ami még érthető, ám a Más Oroszország mozgalom agresszív és vulgáris tiltakozásokba kezdett a cseh nagykövetség előtt. A moszkvai cseh nagykövetség védelmét megerősítették. Prága 6. kerületének polgármesterét, Ondrej Kolárt és a Reporyje városnegyed polgármesterét, Pavel Novotnyt, akik részt vettek az ügyben, az őrző-védő szolgálat emberei gépfegyverrel védik, miután egy orosz ricinussal felfegyverkezve bukkant fel Prágában. A titkosszolgálat arzenáljának erős mérgével. Paranoia? Az információ kiszivárogtatása? Noha nem konkretizálták, miért megalapozott a félelem, de a hírszerzés főnöke is megerősítette. Ha továbbra is kételkedne valaki, említsük meg az úgynevezett cseh hazafiak hisztérikus reagálását, akik a város képviselőit szóban és tettlegesen is fenyegetik, azt ígérik, likvidálják őket, esetleg jelzik, hogy utol kellene érniük az orosz titkosszolgálat embereit, és a bűnösökkel, akik eltávolították Konyev szobrát, el kellene bánni. El kellene ítélni őket. Kivégezni. A szoborügy miatt kirobbant a gyűlölet mélyen beférkőzött a radikálisok és szélsőségesek táborába. Kiderült, milyen közel állnak Moszkvához, amely tudatosan táplálja a lakosságban azt az érzést, hogy az egykori keleti blokkra még mindig hatással van, mint ahogy a volt szovjet tagköztársaságra is. Oroszországban így nem Konyev, hanem egyenesen Sztálin éledezik. És velük együtt a gyűlöletpolitika képviselői, bárhol élnek is. Ezek az események nem a II. világháború végére utalnak, hanem ellenkezőleg, annak kezdetére. A szerző a TASR munkatársa (Lubomír Kotrha karikatúrája) A gazdaság visszatérése SZÓM BATH Y PÁL Európa búcsúzna a járványtól: eddig bírták a bezárkózást a társadalmak. A nyitások azt jelentik, hogy felébred a gazdaság. De minden a régi kerékvágásba tér vissza? Nem bírtuk túl sokáig: elsősorban egzisztenciális nyomásról van szó, hiszen az emberek elveszitik munkájukat a gazdaság leállásával, s számos ágazat teljesen kiszolgáltatott a járvány karanténnak: ha nincsenek emberi érintkezések, utazás, mozgás, akkor összeomlik a turizmus és a szolgáltatószektor; ráadásul válságban az emberek lemondanak a szükségtelen, felesleges igényekről, így újabb üzletágak roppannak meg, amelyek éppen ilyen békeidős, unalom szülte igények keltésére épülnek. De mit fogunk mindebből tanulni? Észrevesszük-e, hogy a karantén alatt feleannyi szemét került a kukáinkba, nem volt lehetőségünk felesleges holmikat vásárolni, nem pazaroltuk úgy az élelmiszert, mint korábban? Azaz: kevesebbet fogyasztottunk. Most viszont jön a kiszabadulás mámora: venni, enni, utazni - bepótolni! Én erre számítok; kérdés persze, hogy ez a másik görbe, a fogyasztásé milyen hamar laposodik el, s vajon alacsonyabb szinten tér-e vissza hosszabb távon, mint a járvány előtt volt. Igazából a gazdaság érdeke, hogy ne így legyen, az átalakulás, a szerkezetváltás ugyanis mindig fájdalmasabb és kockázatosabb, mint a szimpla rendszer-újraindítás, restauráció. „Eleve nem hiszek az olyasfajta kijelentésekben, hogy semmi nem lesz olyan, mint korábban. Épp ellenkezőleg, minden pontosan ugyanolyan marad. Figyelemreméltó, milyen normálisan zajlott le ez ajárvány.” (Michel Houellebecq francia író) Az extravagáns francia író nem számít tehát változásra, voltaképpen a járvány kezelését is a rendszer részének tekinti: a világ nem kizökkent, hanem egy rendszerhibát orvosol minél gyorsabban. Természetesen eközben láthatjuk azt is, hogy a fogyasztás és az energiakibocsátás lassulása miatti környezeti javulást (levegőminőségjárműforgalom) sok helyen igyekeznek kihasználni hosszabb távú stratégiai intézkedések meghozatalára a nagyvárosok élhetőbbé tételéért - csak hát a gazdaság gyors újraindítása alighanem erősebb érv és érdek lesz ezeknél a zöldítő lépéseknél, s az emberek újra megszokják a dugókat. Ne így legyen: jó volna, ha megmaradna egy tudatos, minél szélesebb réteg, amelynek lenne ideje, türelme a karantén alatti átmeneti szokásait kényszerből jó életfilozófiává alakítani. Tártok tőle, hogy éppen az idő és az egyéni energia hiányzik majd mindehhez, ha a hétköznapi élet tempója visszagyorsul pillanatok alatt, s jönnek a régi rutinok, az egzisztenciális hajsza. „Egy kiegyensúlyozottabb kapcsolat felé haladunk. Fontosabb lesz a hazai tulajdon és az ezzel kapcsolatos szabályozások, a stratégiai szektorok, a kereskedelmi egyenleg. A fogyasztók pedig körültekintőbben költenek majd.” (Christian Anton Smedshaug norvég politikaigazdasági elemző) Van tehát, aki az EU nemzetállami jellegének megerősödését válj a a járványválságtól, egy olyan korszak beköszöntét, amikor az országok és a kontinens lazítani szeretne a globalizációs kiszolgáltatottságon, amelyet saját iparágai keletre telepítésével maga hozott létre a nagyobb haszonért. Ahogy viccesen mondani szokás: ma már minden kínai, ha nem hamisítják. A bajban láttuk, milyen versenyfutás indult el az európai szállítógépek és diplomáciai lobbik között a könnyűipar orvosiegészségügyi termékeiért a Föld túloldalára. Kérdés, hogy a nemzeti gazdaságok esetleges erősítése lehetséges-e az európai fogyasztói tudat átalakulása nélkül. Szerintem aligha. Nem lenne mindegy, mit vásárolunk: rá kellene venni magunkat, hogy drágábban vegyünk kevesebb dolgot. A járványvészhelyzet, nyomában a gazdasági krízissel, ráadásul egy olyan Európát talált telibe, amely békére és kiszámíthatóságra épült, nem pedig a bajok megoldására, az a nemzetállamokra maradt. És innentől izgalmas, milyen stratégiával avatkozik be az EU, milyen hatása lehet a vírus fő áldozatainak nyújtandó pénzügyi mentőcsomag a további eladósodásra: Észak Dél ellen. 1200 fős kontingenst tarthat Líbiában a Wagner Group Az orosz Wagner Group magáncég erői különleges katonai feladatokat látnak el, köztük mesterlövész-alakulatok is vannak. Mintegy 1200 fos kontingenst tarthat Líbiában a Wagner Group nevű orosz biztonsági magáncég, ezzel erősítve az ország keleti és déli részeit uraló Halífa Haftar tábornok haderejét - derült ki az ENSZ egyik bizalmas jelentéséből. A Reuters hírügynökség, amely betekintést nyert az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) líbiai szankciók ügyében illetékes bizottsága elé terjesztett 57 oldalas dokumentumba, közölte, hogy a magáncég erői különleges katonai feladatokat lámák el, köztük mesterlövész-alakulatok is vannak. A tobruki vezetéssel szövetséges Haftar tábornok 2019 áprilisa óta folytat offenzívát Tripoli, a nemzetközileg elismert, Fájez esz- Szarrádzs miniszterelnök vezette nemzeti egységkormány székhelye ellen. A hadurat a többi között az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Oroszország is támogatja, míg riválisát, Szarrádzs kormányát Törökország segíti. Az ENSZ BT 2011-ben rendelt el fegyverembargót Líbia ellen, miután az észak-afrikai ország Moammer Kadhafi diktátor megbuktatása és meggyilkolása nyomán káoszba süllyedt. A szankciók betartását felügyelő szakemberek az általuk összeállított jelentésben kiemelték, hogy bár független forrásból nem tudták ellenőrizni a Wagner Grouphoz tartozó erők létszámát, a szabadon hozzáférhető jelentések és az észlelésükről szóló korlátozott számú beszámoló alapján a zsoldosok száma legfeljebb 800-1200 lehet. A szakértők szerint jelenlétük gyakorlatilag megsokszorozta Haftar katonai lehetőségeit. Az ENSZ-jelentés írói szerint a Wagner Grouphoz köthető civil repülőgépek több mint két meat utat teljesítettek Oroszország és Kelet- Líbia között 2018 augusztusa és 2019 augusztusa között. A szakértők kitértek arra is, hogy a tripoli egységkormány erői által zsákmányolt fegyverek tipikusan olyanok, mint amilyeneket a Wagner Group zsoldosainál figyelhettek meg Kelet- Ukrajnában és Szíriában. A szakértők elemzése szerint a Wagner Group által alkalmazott zsoldosok túlnyomó részben orosz állampolgárok, de vannak közöttük szerbek, ukránok, fehéroroszok és moldovaiak is, a fegyvereket tekintve pedig tipikusan az orosz fegyveres erők által használt felszerelésük van. Hozzátették, vizsgálják azokat a közösségi médiában megjelent értesüléseket is, melyek szerint tavaly október 15-én járt le egy fél évre szóló szerződés Haftar és a Wagner Group között, s a hadúr addig csak felét teljesítette a szerződésben vállalt 173 millió dolláros költség megfizetésének. Vlagyimir Putyin orosz elnök januárban a Wagner Group líbiai tevékenységét firtató újságírói kérdésre kijelentette, ha orosz állampolgárok jelen vannak az észak-afrikai országban, úgy semmiképpen sem képviselik az orosz államot, s nem is kapnak semmiféle pénzügyi támogatást tőle. Moszkva következetesen tagadja, hogy biztonsági magáncégek szolgálatait venné igénybe külföldön. A Wagner Group egyelőre nem reagált megkeresésekre. Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő a biztonsági magáncégek líbiai ténykedését firtató kérdésre elmondta: az ügy mély aggodalommal tölti el Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt. Újságíróknak úgy fogalmazott: a zsoldosok cseppet sem segítenek a líbiai népnek, amelynek égetően nagy szüksége volna a politikai rendezésre, hogy a béke visszatérhessen országukba. (MTI)
