Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-04 / 80. szám
www.ujszo.com | 2020. április 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 9 Rövidzárlat Matovicnak most gyorsabban járt a nyelve, mint az esze MÁRIUS KOPCSAY Blackout? Vagy lockout, esetleg lockdown? Mindegy is, a lényeg, hogy létezik egy (vagy több) angol szó, ami olyasmit jelent, hogy lekapcsolás, teljes leállás, áramszünet, és most épp ennek kellene megmentenie Szlovákiát a koronavírustól. Igor Matovic kormányfő állt elő az ötlettel, egyelőre elméleti síkon. Ugyanis azt látjuk, hogy a legsúlyosabb forgatókönyv egyelőre nem fenyeget minket. Nem következett be, hogy egy nap van egy fertőzött az országban, másnap már száz, harmadnap tízezer. A pozitív esetek számának növekedése többé-kevésbé egyenletes, és talán nem következik be az a vészes forgatókönyv, hogy 500 ezer fertőzött lesz az országban, vagy akár „csak” 100 ezer. Úgy tűnik, a járványt sikerült idejében lefékezni és nem fenyeget minket az olaszországi helyzet, inkább az a kérdés, hogyan, milyen intézkedésekkel lehetne továbbra is kordában tartani a ragályt, és legalább egy kicsit beindítani a gazdaságot, hogy ne zuhanjon tovább, levegőhöz jusson. És elérni azt, hogy az egyelőre javarészt fegyelmezett lakosság ne fásuljon el teljesen. Matovic nyilvánvalóan hamarabb ejtette ki a száján a blackoutot, mint az alaposan átgondolta volna és másokkal is megvitatja, mert világos, hogy vannak hátrányai ennek az elképzelésnek. Pontosabban és szigorúbban fogalmazva nehezen valósítható meg a teljes leállás, kérdés, hogy mennyibe kerülne, és kétséges, hogy milyen eredményt hozna. Ugyanis ha még létezne is egy fokapcsoló és egyetlen mozdulattal leállíthatnánk az országot, izolálni akkor sem tudjuk a világtól. Mondjuk a szögesdrót nem állítja meg a koronavírust, óriási üvegharangot meg csak a Simpson családban raktak Springfieldre. Miközben mi a sosem látott blackouton tanakodunk, és az újságírókkal eddig szívélyes Matovic hirtelen illetéktelennek találta őket, mert nem díjazták kellően az ötletét, addig a csehek sikeresen kezdték alkalmazni az úgynevezett intelligens karantént. Másrészt meg Szlovákia polgárai megnyugodhatnak, ha egy pillantást vetnek Magyarországra és Orbán Viktor új törvényeire a korlátlan idejű felhatalmazással. Mindenesetre nálunk nem fenyeget, hogy a koronavírust megpróbálná valaki a hatalma további erősítésére és bebetonozására felhasználni. El kell ismerni, hogy Matovic és az új kormány tényleg minden erejével azon dolgozik, hogy legyőzzük a koronavírust, és sok értelmes, jó intézkedést fogadtak el, a legutóbbiak közé tartozik a minél több tesztelés, a roma telepeken végzett vírustesztek, a segélyalap létrehozása. De a politikában nemcsak azszámít, amit tesznek, hanem az is, amit mondanak a vezetők. Vagy éppen nem mondanak. Matovicnak most gyorsabban járt a nyelve, mint az esze. A szerző a TASR munkatársa S lön sötétség. És látá, hogy jó a sötétség, és nevezé a sötétséget blackoutnak. (Lubomir Kotrha karikatúrája) 2020, a kidobott év SZÓ M BATH Y PÁL Mind világosabb, hogy a globális járvány nem ér gyorsan véget, súlyosan érinti a világgazdaságot, mi több: a maga módján félbetörte az évet és kidobni készül - hova is? A láthatatlan vész. A vírus. A fenyegetés megjelenése. Globális félelem. Ajárvány, amely elragadja az időseket, de veszélyes lehet a fiatalabbakra is. Ajárvány, amely lefékezi a gazdaságot, s tetszhalott állapotba hozza a piacot. A karantén, amely elszigetel. A pillanat, amikor azzal teszünk jót a másiknak, ha falakat építünk egymás közé. Halálos veszélyt is hordozó kegyelmi állapot. A lassulás korszaka, a mozdulatlanságé: elcsendesednek az utak, kihaltak az utcák. Ez mind-mind az új világ, amelyet a koronavírus megjelenése fest elénk: láthatjuk szorongató egzisztenciális kilátástalanságnak vagy nézhetjük a másik oldaláról is, ahol a fogyasztás pörgetésének üzleti logikáját a fékezés váltja fel, nyomában a légszennyezettségi mutatók látványos javulásával. A bolygó harcos, Greta Thunberg száz davosi fórumra elutazhat villanyrepülőn, rituális korbácsolásban részesítve a világ cinikusan önként elé térdelő urait, de közben ajárvány, a baj pillanatok alatt milliószor nagyobb klímavédelmi eredményeket mutat: kikapcs, otthon marad, tiszta a levegő. „A nyüzsgésizmust az elzártság váltotta fel, és kénytelen-kelletlen engedelmeskedünk a parancsnak, ami az ezredvégi nemzedék számára a reakció szellemét jelképezi: maradj otthon! individualista társadalomban élünk, ahol a fegyelmezettséget kapásból úgy tekintik, mint a hatalom mesterkedését.” (Alain Finkielkraut filozófús a Le Figarónak) Néhány hét helyben járás után a kormányok gazdasági mentőcsomagokat állítanak össze, miközben további kitartó fegyelmet kémek polgáraiktól, nehogy a vírus terjedése arra a sebességre gyorsuljon, amelynél egyegy ország egészségügyi ellátórendszere nem búja a halálos veszélyben lévő betegek kezelését a nagy számok nyomása miatt. Eközben megtudhattunk új dolgokat is magunkról: amíg vátjuk a vírust, amíg bezárkózunk előle, addig megismerhetjük jobban a családunkat, az összezártság örömeit vagy éppen kínjait. „Talán az ember az elzárkózással felismeri, hogy nincs egyedül. Amikor újraindulnak majd a gépek, talán megőrzi füleiben a csend szépségét. Talán ismét örömet talál majd abban, hogy másokkal ossza meg a Földet, örömet a távolságok tiszteletében” (Alain Finkielkraut) Eközben egy társadalom is megismerheti közösségi jellemzőit: mennyire fegyelmezett, mennyire tudja félretenni a bajban másodrendű vitákat és nyavalygásokat - és legfőképpen, menny úe mozgékony, innovatív röghöz kötve: erre jó példa a magyarokra a semmiből, különösebb előzmények nélkül rázúduló iskolai távoktatás hirtelen parancsa: tessék megoldani néhány nap alatt. És lám, döcögve, de működik valami, amit békeidőkben évek előkészületei után ezer aprólékos vitával sem sikerült volna így beindítani. A nyomás alatti gyors cselekvés örömeit és nehézségeit sajátíthatjuk el most, amikor nincs mese, működnie kell a dolgoknak, mindenféle ülésezés és tervezgetés nélkül. „Amikor a lehetőségek közül választunk, nemcsak azt a kérdést kell feltennünk magunknak, hogy miként győzzük le a közvetlen fenyegetést, hanem azt is, hogy milyen világban fogunk élni, amikor elmúlik a vihar. Mert igen, a vihar el fog múlni, legtöbbünk még életben is lesz - de egy másik világban fogunk élni.” (Yuval Noah Harari történész a Financial Timesban) Ez a másik világ egy új tapasztalatokra épülő régi folytatása lesz; kérdés, hogy alapvető fontosságú dolgokban másként folytatjuk-e majd. Éppen ezért 2020 számmisztikailag is félbevágott évnek látszik, de attól kidobottnak éppen nem: jól kell megőrizni az eltört esztendő mélyebb tanulságait; amit nyomás alatt tanulhatunk belőle magunkról, környezetünkről, a világ igazán fontos dolgairól. Szép a pacsirta dala, de megélni nem fogunk a hallgatásából. Az viszont rajtunk áll, hogy a bevételeinket akaijuk-e mindig növelni, vagy inkább belevágunk felesleges kiadásaink csökkentésébe. Folyamatos „zárlat alatt” lesz az életünk a járvány után is Milánó polgármestere a járvány elején még városi sétára buzdította az embereket, most azt mondja, egész Európa tartósan korlátok közt fog élni. Hosszú és nehéz fázisnak nevezte a járvány lassulása utáni időszakot Giuseppe Sala milánói polgármester a nemzetközi sajtónak adott interjúban, szerinte egész Európa korlátozások között fog élni, amíg nem találnak oltóanyagot. Kijelentette, hozzá kell szokni, hogy angol kifejezéssel „stop&go” lesz a mindennapi életünk. Ez azt jelenti, hogy amint lehet, enyhítenek a milánói óvintézkedéseken, de azonnal újra szigorítják őket, ha ajárványgörbe újra felfelé ível. így fogunk élni, amíg nem találunk vakcinát a vírusra - mondta az 1,3 milliós város első embere. Sala nem tudja, mikor és milyen szempontok szerint engedik majd ismét utcára a lakosokat: mérlegelni kell, hogy az idősebbeknél - és ez akár csupán 60 év felettieket is jelenthet - mikor oldják fel a kijárási korlátozást. Olaszországban a fertőzöttek 70 százaléka férfi, így nem zárta ki, hogy a nők előbb mehetnének dolgozni. Megjegyezte, hogy Milánóba is későn és a szükségesnél kevesebb szájmaszk érkezett, amelyekből eddig csak az egészségügyi dolgozók, rendfenntartók, köztisztasági dolgozók, taxisok kaptak. „Nekik sem jutott elég, és a lakosoknak egyáltalán nem tudunk szájmaszkot adni, enélkül pedig nem mehetnek az utcára” — mondta. Elismerte, hogy az első napokban ő sem ismerte fel a helyzetet, például arra buzdította a milánóiakat, hogy ne zárkózzanak be, hanem sétálással vegyék birtokba a várost. Giuseppe Sala úgy vélte, az egy hónapja tartó korlátozás „felemésztette” az örökmozgó Milánót. Naponta több száz segítségkérő üzenetet kap a munka nélkül maradt, elkeseredett emberektől. Kijelentette, az egészségügyi járványt máris gazdasági járvány követi az egyik leggazdagabb olasz városban. Az elsők között bezárt Scala operaház hetente egymillió eurót veszít, a milánói ingatlanpiac már összeomlott, és a járvány előtt intenzív vásárszervezés szintén, de a legnagyobb kár a kis- és középvállalkozásokat érte, sok nem fog újraindulni. (MTI) FIGYELŐ Karanténban az emberiség fele Azaz már több mint fele, a Föld 7,7 milliárd lakójából 3,9 milliárd embert érint a kijárási tilalom, karantén vagy valamilyen lakáselhagyási korlátozás - összegezte az adatokat a francia AFP hírügynökség. A fertőzöttek száma már átlépte az 1 milliót, és összesen 90 ország vezetett be kijárási tilalmakat, legutóbb Thaiföld, Sierra Leone és Togo. Az Egyesült Államokban már a lakosság 65 százalékát szólították fel, hogy maradjon otthon, a legnépesebb ország pedig, ahol karantént rendeltek el, India, ott mind az 1,3 milliárd lakosra vonatkozik a kijárási tilalom. (tasr) Az egész törzset kipusztíthatja a vírus Michelle Lujan Grisham, Új- Mexikó kormányzója arra figyelmeztetett, hogy szinte az egész navaho törzset elpusztíthatja a koronavírus. A fertőzés ugyanis nagyon gyorsan kezdett terjedni a rezervátumban, hírtelen 179 beteget regisztráltak. A hatóságok szerint a vidék egyáltalán nem alkalmas a koronavírus elleni harchoz, nincsenek kellő eszközök, emellett a navahók között nagyon sok a hajléktalan. A fertőzés gyors terjedésének oka, hogy csak most zárták le a turisták tömegei elől a Grand Canyont, az odaút pedig a rezervátumon át vezet. Az USA-ban 71 ezer négyzetkilométeren összesen 350 ezer navaho él. (tasr)
