Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-27 / 97. szám
www.ujszo.com | 2020. április 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR A tér szűkössége Magyar parlamenti képviselet utáni karanténamnézia SÁNTA SZILÁRD I gor Matovic miniszterelnök sajtótájékoztatót tart. Kiáll, és a tőle megszokott vehemenciával beszél. Elfoglalta azt a pozíciót, amelynek elfoglalásától két hónapja még ódzkodott. Az országot épp egy kormányváltás, -alakítás közben érte el a koronavírusjárvány, amelyről tudni lehetett, hogy nem kerül el bennünket, az ország nem lesz a világjárvány-tenger tünetmentes szigete. Az új kormányfő, aki pár héttel korábban még bizonytalan volt ambíciói vonatkozásában, hirtelen óriási feladat előtt áll és hatalmas felelősség nyomja a vállát. Nem lehet elvitatni az igyekezetei, sem az elszántságot, amellyel nekigyürkőzött a munkának. Ugyancsak dicséretre méltó, hogy szakértők bevonásával próbálja az országot átsegíteni a kritikus időszakon és egyelőre nem használja látványosan pártpolitikai célokra a válsághelyzetet. A kormányfő hatékonysági mutatóját valamelyest gyengítik a sűrűn tartott sajtótájékoztatók és a maratoni tárgyalások, amelyeket végigül- a feladatok átruházásával sok ideje és energiája szabadulna fel. Az összképen tovább rondít, hogy nagyon rosszul viseli a bírálatot, a közösségi médiában pedig gyakran - tekintve a nyelvhasználatát és a túlérzékenységjeleit - egy sértődött adoleszcens avatásaként kommunikál. Ez az attitűd az ellenzéki Matovicnál még elnézhető volt, bár ennek megítélése is ízlés dolga, de egy miniszterelnöktől nem ezt a nívót várjuk el. Összességében azonban a kormány megteremti az állampolgárok számára annak a feltételeit és keretét, hogy az ország fokozatosan visszatérjen a megszokott üzemmódba. Ebben azonban az állampolgároknak- akik eddig fegyelmezettségből jelesre vizsgáztak - partnerként kell viselkedniük, továbbra is betartva az egészségüket óvó intézkedéseket. A koronavírus árnyékában (vajon hányszor írták le ezt a szókapcsolatot az elmúlt hetekben, pici vírus, hatalmas árnyékkal) - érthető módon - egyelőre kevésbé látszik a kormánykoalíció összhangja más területeken. Csak néhány példa: a kormánykoalíció többi tagja elég halovány Matoviö árnyékában. A Kiska nélküli, erőtlen Za l’udí nem csak a közvélemény-kutatók szerint muzsikál nagyon gyengén. Boris Kollár koalíciós társait megkerülve Kotlebáék segítségével juttatja jelöltjét a Bírói Tanácsba. Matovic és Sulik nyilvános veszekedései pedig a politikai kulturálatlanság kategóriájába tartoznak. Többen figyelmeztettek már, a járvány elvonulása a kormánykoalíciót is elsodorhatja. A szlovákiai magyar politikai elit február 29-én bekövetkezett blackoutja óta már eltelt annyi idő, hogy elő lehet bújni a korábban megkezdett, önkéntes karanténból és megkezdeni a nyílt, őszinte párbeszédet. Egyesek már azon lelkendeznek, hogy az SaS-nek magyar államtitkára van és ezt a tényt szenzációként adják elő. Gondoljunk csak bele, milyen érdekérvényesítésre képes egy államtitkár a pártjában és ebben a kormánykoalícióban. Filip Mónika korábbi teljesítménye a Jó hivatalnok projekttel nagyon derék, de hogyan fog meggyőzni 76 képviselőt a parlamentben, milyen alkupozíciója van? A karanténamnéziától és a dagadó kovászszerelmektől nem elhomályosultak még emlékezhetnek a szlovákiai magyar politikai képviselet parlamenti formájára, három évtizedes múltjára és eredményeire. El tudunk-e jutni legalább annak a megfogalmazásáig, hogy igény újra lenne rá? (Kotrha) Járványszerű tolvajlás és panamázás A járvány kiváló terepet szolgáltat az állami szintű lenyúlásnak és tolvajlásnak is, főleg olyan országokban, ahol nem létezik civil ellenőrzés. Panamában, Hondurasban és Guatemalában ügyészségi vizsgálatok indultak a Covid-19-járvány elleni küzdelemmel kapcsolatos korrupciós állami közbeszerzések ügyében. Számos ottani civil szervezet hívta fel az igazságügyi szervek figyelmét arra, hogy a kormányaik visszaélnek a járvány miatt kialakult helyzettel, közpénzek vándorolnak illetéktelen zsebekbe. A Pánamerikai Egészségügyi Szervezet (OPS) szerint eközben a térség csaknem 50 millió lakosának több mint fele szegénységben él, ráadásul a különféle bűnbandák és kábítószercsempészek garázdálkodása miatt szenvednek, és most a járvány is súlyosbítja nyomorúságos helyzetüket. Az egészségügyi rendszer hiányosságai ezekben az államokban még tovább nehezíti a járvány leküzdését. Az intézményrendszer gyengesége táptalaja a korrupciónak, amely minden évben megcsappantja a gyér állami vagyont. A panamai ügyészség ezúttal a szó szoros értelmében állami panamázás miatt kezdett vizsgálatot, a kormányszervek ugyanis szédítően magas áron rendeltek száz hordozható lélegeztetőgépet: darabját 48 950 dollárért, miközben 6000 és 10 000 dollárt közötti áron volt kapható. A kormány persze arra hivatkozik, hogy az emberek egészsége az első, a pénz nem számít. Guatemalában két egészségügyi államtitkárnak is távoznia kellett, egyikükről kiderült, hogy saját cégén keresztül maga is szállított, jó” áron az államnak. Kiderült az is, hogy az egészségügyi minisztériumon belül korrupciós hálózat alakult ki a közpénzek elsikkasztására. Hondurasban is a közbeszerzések terén tapasztalt bűnös összejátszások miatt indított vizsgálatokat az ügyészség. (MTI) I 7 Tetszhalott EU MOLNÁR IVÁN A kezdeti sokkot követően az uniós tagországok felismerték, hogy a koronavírus-járvány által gerjesztett gazdasági összeomlás hosszabb távon nagyobb kihívást jelent számukra, mint ajárvány okozta egészségügyi válság. Továbbra is kevés szó esik azonban egy, a gazdaságinál is veszélyesebb válságról, a lakosság elvesztett bizalmáról, amelyet jóval nehezebb lesz visszaszerezni. Sok-sok évvel ezelőtt néhány nem túl barátságos képű alak egy kisebb szóváltást követően késekkel támadt rám. Súlyosabb belső sérüléseket ugyan nem okoztak, a bőröm azonban alaposan átszabták. A támadás azon a vonaton ért, amelyen évek óta naponta utaztam, és amelyről azt gondoltam, hogy a világ egyik legbiztonságosabb helye, ahol csak akkor van miért aggódnom, ha elfelejtek jegyet venni. A vágásnyomok viszonylag gyorsan begyógyultak és ugyanúgy vonatoztam tovább, mint a támadás előtt, a korábbi biztonságérzetem azonban már soha nem tért vissza, és az is mély nyomot hagyott bennem, hogy a támadás pillanatában csak magamra számíthattam. Valami hasonlót élnek át most uniós polgárok milliói, akiknek az életét fenekestül felforgatta a koronavírus-járvány. Az elmúlt években folyamatosan zúdították ránk: leomlottak a határok, bármely uniós polgár bátran vállalhat munkát vagy letelepedhet bármely másik uniós tagországban, a schengeni övezeten belül határellenőrzések nélkül utazhatunk. És az emberek hittek ebben, elhitték, hogy ezen elvek alapján felépíthetik az életüket. Pozsonyból a magyarországi Rajkára költözhetnek úgy, hogy továbbra is Pozsonyban dolgoznak, Magyarországon, Ausztriában vagy Csehországban vállalhatnak munkát úgy, hogy naponta ingáznak, és közben nem kell lerágniuk a körmüket, hogy a határőr átengedi-e őket. A koronavírus-járvány bebizonyította, hogy - Európai Uniónak álmodva - egy kártyavárat építettünk, amelyet az első szélvész elfúj. Az uniós tagországok ajárvány miatt teljesen bezárkóztak, és úgy kezdtek el viselkedni, mintha az Európai Unió nem is létezne, amihez ráadásul a válsághelyzetekben rendre impotens módon reagáló Európai Bizottság is asszisztált. Mára így odajutottunk, hogy a szabályok, amelyekre sokan az életüket építették, semmivé lettek, a határokat átlépőkre pedig már-már úgy tekintenek, mint akik veszélyt jelentenek a társadalomra. Persze, sokan erre azzal válaszolnak, hogy ez csak átmeneti helyzet, amivel ajárvány teijedését szeretnék megakadályozni. Semmi sem garantálja azonban, hogy ajárvány nem tér vissza, vagy, hogy nem jön egy még ennél is súlyosabb katasztrófa. Lehet, hogy a mostani járvány gyors lecsengését követően még sikerül elhitetni az emberekkel, hogy az Európai Unió egy létező entitás, és az életük megszervezésénél bízhatnak az ezzel kapcsolatos szabályokban. Ha azonban az uniós tagországok minden válságra a mostanihoz hasonló módon reagálnak, a lakosság elveszíti bizalmát az Európai Unióban, tudatosítva, hogy ha beüt egy katasztrófa, a határaikat rendre hermetikusan lezáró nemzetállamaik fogolyként kezelik majd őket. FIGYELŐ Trump olyat mondott, hogy elhallgatott Bámulatos dolog történt szombaton: Donald Trump nem nyilatkozott a sajtónak. Az Egyesült Államok elnöke nagy sikerű csütörtöki sajtótájékoztatóján azt vetette fel, hogy a napsugár megöli a vírust, és valahogy be kéne juttatni a napfényt az emberek testébe; továbbá ha a fertőtlenítőszerek megölik a vírust, akkor talán azzal kéne beinjekciözni a fertőzötteket. Tanácsadói ezután lebeszélték róla, hogy sajtótájékoztatót tartson, mert az szerintük inkább csak árt újraválasztási kampányának. Trump persze nem maradt teljesen néma, kedvenc kommunikációs felületén, a Twitteren azt írta, a napi sajtótájékoztatók „nem érik meg a fáradságot”. „Mi értelme, ha a média csak ellenséges kérdéseket tesz fel, aztán nem hajlandó pontosan tudósítani az igazságról” - írta az elnök, aki a statisztikák szerint idén április 3-ig elnöksége 1170 napja alatt már 18 ezer hamis vagy félrevezető kijelentést tett, tehát naponta átlag 15-ször hazudik nyilvánosan. Trump hagyományosan iszonyatosan hosszú sajtótájékoztatókat tart, ahol rengeteg kérdésre válaszol, illetve mond gyakran felfoghatatlanul zagyva dolgokat. Pénteken azonban nagy meglepetésre egyetlen kérdést sem fogadott, és 22 perc után távozott a tájékoztatójáról, szombaton egyáltalán nem tartott sajtótájékoztatót. Pénteken már azt próbálta elhitetni, hogy csak szarkazmus volt a kijelentése a fertőtlenítővel injekciózásról. Értesülések szerint kampánytanácsadói javasolták, hogy inkább hagyja a sajtótájékoztatókat. Ennek oka lehet, hogy a felmérések szerint Joe Biden, a demokrata jelölt több, az elnökválasztást eldönteni képes ingaállamban is biztosan vezet vele szemben. (Guardian, 444.hu) Földalatti fodrászszalonok Két illegális fodrászszalonon ütött rajta a német rendőrség két kisvárosban, Elsenfeldben és Mömlingenben. A tökéletesen felszerelt fodrászatokat családi házak pincehelyiségeiben működtették, a rajtaütéskor is javában csattogtak az ollók, zúgtak a hajszárítók, és várakozó vendégek is voltak. A fodrászok ellen a korlátozó intézkedések megszegése, a vendégek ellen a karantén megsértése miatt indítottak eljárást - az otthon elhagyásáért nem életbevágóan fontos ügyben 150 eurós bírságot szabnak ki, így meglehetősen drága lett a félbemaradt frizuraigazítás. Németországban március végén bezárták a fodrászatokat is, de a tervek szerint május 4-én kinyithatnak. (TASR)
