Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-27 / 97. szám
8 I KULTÚRA 2020. április 27. | www.ujszo.com Süllyedés a morális mocsárba A Mellékhatás című magyar sorozat fontos problémát feszeget, jó színészekkel, nívós kivitelezésben JUHÁSZ KATALIN Tenki Réka és Nagy Zsolt Az RTL Klub több sorozatát őszre csúsztatta a járvány miatt. Jól jártunk, hogy a tízrészes Mellékhatásnak nem ez lett a sorsa. A fő üzenet már az elején világos volt: a pénz nem boldogít. Hiába milliomos az ember, saját gyereket nem vásárolhat magának. Vagy mégis? „Az élet legjobb üzlet” hangzik az alcím. Adott egy olajszőkítésből meggazdagodott vállalkozó (Nagy Zsolt), akinek eddig minden sikerült az életben. Kiderül, hogy feleségét (Tenki Réka) egy orvos félrekezelte, ezért nem lehet gyereke. Az egyébként sem finom módszereiről híres hősünk ettől még gátlástalanabbá válik, megfenyegeti a fiatal nőgyógyászt (Adorjáni Bálint). A doki, aki épp átvenni készül apósától a magánklinikát, azt a feladatot kapja, hogy szerezzen egy béranyát, különben megjárja. Az ő feleségét Borbély Alexandra játssza, akinél jelentkezik rég nem látott unokahúga (Sztarenki Dóra), és jogi segítséget kér tőle. A fiatal nő pénzért bármit megtenne, hogy visszaperelhesse gyerekét. A néző ezen a ponton vélhetően legyint, mondván, hogy evidens, mi következik: a szegény rokon fogja kihordani a babát. Sokáig úgy tűnik, tényleg ezt tervezték a forgatókönyvírók, a szombaton sugárzott ötödik rész végén azonban váratlan fordulatot vesz a történet. Az előző epizódokat vissza lehet nézni az RTL Klub honlapján, és megéri bekapcsolódni, mert a Mellékhatás egyszerre orvosi thriller és családi dráma. Azt boncolgatja, hogy kinek mit jelent az életében a gyermekvállalás. Több szálon fiit a cselekmény, dokiéknál lassan kiteregetik a családi szennyest is, legutóbb azt kezdték pedzegetni, miért szakadt meg a kapcsolat a rokonok között, mi történt a feleség húgával és édesanyjával. A karakterek tehát fejlődnek, ami meglehetősen szokatlanjelenség ezen a csatornán. (Képarchívum) Az RTL Klubnak nem ez az első saját gyártású sorozata. Akinek tetszett az Alvilág, annak a Mellékhatás is tetszeni fog, mert hasonlóan fordulatos sztorit kínál, üresjáratok nélkül, jó színészekkel, pazar kivitelezésben. A rendező Kovács Dániel Richárd, aki a csatorna két másik nívós sorozatán is dolgozott már (A Tanár, Válótársak), vezető for-Komáromi Lehár-gála virtuális térben 150 éve, 1870. április 30-án Komáromban született Lehár Ferenc, a magyar operett egyik legnépszerűbb zeneszerzője, akinek olyan híres operettek fűződnek a nevéhez, mint A víg özvegy, a Luxemburg grófja vagy a Cigányszerelem. A világhírű zeneszerző másfél évszázados jubileumát a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központ nagyszabású élő, közönség előtt megrendezett operettgálával szerette volna megünnepelni, melyen a jeles énekesek, Becse Szabó Ilona, Bordás Barbara, Danes Annamária, Kis-Lukács Bernadett, Derzsi György, Klein Otokár, Rétyi Zsombor mellett a Kolozsvári Magyar Opera Szimfonikus Zenekara is fellépett volna. A koronavírus-járvány miatt azonban az áprilisi élő gálát a komáromi kulturális intézmény vezetősége elhalasztotta, és - a lehetőségektől függően - októberben Lehár halálának évfordulója (a magyar operett napja) környékén szeretné megvalósítani. Az élő műsor helyett most egy virtuális térben látható gálával emlékeznek meg a 150 évvel ezelőtt született zeneszerzőről. A virtuális térben látható Lehár Ferenc emlékesten fellépő művészek: Becse Szabó Ilona operaénekes, a Beliczay trió - azaz Lakatos Róbert, Rácz Csaba, Jozef Horváth -, Gál Tamás Jászai Maridíjas színművész, valamint Nagy István. Az est háziasszonya Rák Viktória színművész. Az operettgála premieije április 30-án 18 órakor lesz a komáromi Tiszti Pavilon dísztermében - ennek felvételét az Egressy Béni Városi Művelődési Központ Facebook-oldalán, valamint az intézmény YouTube-csatomáján láthatják az érdeklődők. Az évforduló tiszteletére a komáromi művelődési házban egy weboldalt is készítettek, ahol a Lehárral kapcsolatos eseményekről, rendezvényekről szerezhetnek információt az operettkedvelők, (tb) A fecskepártól a szilvás TALLÓSI BÉLA Sztevanovity Dusán, az egykori Metró együttes tagja, dalszövegíró, Zorán és Presser Gábor szerzőtársa hetvenöt éves. A műhelyéből évek során kikerült dalok zöme azért tudott slágerré válni, mert szövegei hozzánk és rólunk szóló, el nem évülő tartalmakat hordoznak erős, de nem eltúlzott érzelmi töltettel. Sztevanovity Dusán dalszövegei zene nélkül, szövegüzenetként is megállják a helyüket: ezért is jelenhetett meg 2007-ben Csak szöveg címmel könyv formájában válogatás az ismert slágeriből. Zenei pályáját testvérével, Zoránnal együtt a Metró együttesben kezdte, mely az Illés és az Omega mellett a magyar beatzenekarok nagy hármasának egyike volt. A Metró együttes legnagyobb slágereinek Dusán írta a szövegét: ezek közül a legismertebbek: Mária volt, Régi kép, szobrok, Kócos ördögök, Ülök egy rózsaszínű kádban. A Metró megszűnése után Dusán pályafutásában Zorán első szólóalbumának megjelenésével, 1977-ben kezdődött új, a mai napig tartó sikeres fejezet. A legtöbb dalt zömmel Presser Gábor szerzőtársaként Zoránnak irta. A legnagyobb slágerek közülük: Amikor elmentél tőlem, Apám hitte, Romantika, Az ünnep, A szerelemnek múlnia kell. 1978-tól az LGT albumaira is több tucat szöveget írt: Nem adom fel, Boksz, Primadonna, Embertelen dal, Éjszakai vonatozás stb. Dusán sok korabeli szövegét éne-Sztevanovity Dusán (Képarchívum) kelte Kovács Kati, később Katona Klári, Gerendás Péter és Kern András is. Sztevanovity Dusán lírai dalait filozofikus hangvétel, mély gondolatiság, ugyanakkor könnyedség jellemzi - áll egy róla szóló értékelésben. Ezekkel a szerzői adottságokkal felvértezve fejlődhetett Dusán pályaíve évtizedeken keresztül szinte töretlenül: a korabeli táncdaloktól a megrázó, igaz emberi történeteket bölcsességgel és humorral elmesélő musicaldalokig. Korai dalszövegeinek egyik legszebbike - mely Schöck Ottó zenéjére született - hozható fel példaként arra, hogy Sztevanovity Dusán milyen narratív készséggel és beleéléssel tud komoly életvalóságot közvetíteni a könnyűzene dallamaira támaszkodva. A festő és a fecskék című régi-régi szerzeményről van szó, mely egy szomorú történetet töredezett drámai-balladisztikus hangvétellel jelenít meg: ez a dal Kovács Kagatókönyvírója Gasztonyi Kálmán a a Válótársak stábjából, akinek négyen dolgoztak a keze alá. A vezető operatőr Gosztola Schenker Abris, ő videóklipekkel kezdte és a Kincsem című filmig jutott. A Mellékhatás nemcsak saját gyártású sorozat, hanem saját fejlesztésű is, azaz nem egy külföldi projekt jogait vásárolták meg és alakították a magyar viszonyokhoz. A főszereplők is dicséretet érdemelnek. Nagy Zsolt mindig kiváló volt keményfiú-szerepekben, most is meggyőzően alakítja a gátlástalan oligarchát, aki nem szokott hozzá, hogy nemet mondjanak neki. Adorján Bálint jelenetről jelenetre lejjebb süllyed a morális mocsárba, egyre kétségbeesettebben kapálózik. Borbély Alexandra remekül hozza a szeretetre vágyó, családjába kapaszkodó feleséget, aki sejti, hogy valami nincs rendben. Tenki Réka robbanni készülő bomba, csak úgy árad belőle az elfojtott feszültség, Sztarenki Dóra nyers és kiszámíthatatlan vadóc, aki szinte gyerekként lett anya, és nem volt ideje belenőni az anyaszerepbe. Ha a járvány előtti időkben lennénk, azt mondanám, kevés fontosabb társadalmi probléma van annál, mint amivel ez a sorozat foglalkozik. A meddőséggel való küzdelem párok százezreinek életét keseríti meg. Az alkotók azt mutatják be, hová vezethet a reménytelenség. gombócig ti utánozhatatlan előadóstílusának egyik gyöngyszeme - sajnos nagyon ritkán hallani (nagy örömömre az énekesnő Szólj rám, ha hangosan énekelek című, 90-ben megjelent válogatáscédéjére rákerült). A dal stílusában, előadásában megelőzte a korát, túlnőtt az akkortájt született, felemelkedettséget vagy csalódottságot közvetítő, leginkább sekélyes táncdalokon. Arról szól, hogy „hosszú nappalokon s éjszakákon át feküdt betegen egy szőke hajú kislány. A kislányhoz egyszer egy látogató jött, aki egy festményt hozott magával a karján...” A strófákon szaggatottságában is nagy ívű történés húzódik végig, mely a fecskéről festett és szóban-dalban kibontott képpel fergeteges erővel jeleníti meg a reményt. A könnyedség is ott van azokban a Dusán-dalszövegekben, amelyek Kovács Kati előadásában csendültek fel. Bohókásak, játékosak ezek, tele derűvel: C a zongorahúr, Csúzlis Tom a barátom, A liftben, Menjünk világgá, Bolond pár, Rézmozsár, Van jó minden rosszban - közülük kettő a Kovács Kati 1977-ig megjelent kislemezeiről válogató cédén is hallható. Kovács Kati repertoárjában vannak olyan dalok is, amelyek hangulatban, üzenetben a Zorándalokhoz közelítenek. Ilyenek az Át a nagy folyón, Ennyi kell, neked is jár, Szelíden. Végül egy felemelő mesés sztori, amit talán minden zenehallgató ember ismer: A padlás című, nagy sikerű musical, melyet Dusán Presser Gáborral írt. 1988-ban mutatta be a Vígszínház, és óriási előadás-szériát élt meg. A padlást a Komáromi Jókai Színház is bemutatta, és óriási sikerrel játszotta a társulat.
