Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-25 / 96. szám
2 I KOZELET 2020. április 25.1 www.ujszo.com A váltnál kevesebb fertőzött lehet Martin Smatana szerint a járvány még hónapokig elhúzódhat (TASR) Járásonként is változhatnak a szabályok Pozsony. Újabb elemmel bővülhet a koronavírus-járvány elleni harc Szlovákiában: míg az eddig bejelentett intézkedések az ország egész területére érvényesek voltak, a jövőben régiókra szabott intézkedéseket hozhatnak - legalábbis erre tettek javaslatot a gazdasági válságtanács pénteki ülésének a résztvevői. „Ha egy adott régióban a helyzet tovább romlana, akkor ott például visszafoghatnánk az üzletek megnyitását, míg a jobban teljesítő régiókban akár gyorsabb ütemben is megvalósíthatnánk a gazdaság fokozatos beindítását. Ezzel elkerülhetnénk, hogy egyegy régió miatt az egész ország szenvedjen” - nyilatkozta Igor Matovic kormányfő. Szerinte akár járásonként is más-más szabályokat hozhatnának, Matovic azonban hozzátette, hogy ezzel kapcsolatban még kikérik a járványügyi szakemberek véleményét. „Mi, mint gazdasági szakemberek, támogatjuk az ötletet” - mondta el Ján Tóth, a jegybank korábbi alelnöke. A jegybank jelenlegi alelnöke, Odor Lajos azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben jobban oda kell figyelni az eddig meghozott intézkedések hatékonyságára, akár heti szinten is felülbírálva azokat, és ha kiderül, hogy ezek nem a leghatékonyabbak, akkor módosítani kell rajtuk, hogy feleslegesen ne pazaroljuk az állami forrásokat. (mi, TASR) SZALAY HAJNALKA Pozsony. A becslések szerint a vártnál jóval kevesebb lehet az országban a koronavírussal diagnosztizáltak szánta. Ennek viszont alapfeltétele, hogy betartsuk a kormány intézkedéseit. A járvány tetőzáse attól függ, hogyan védjük a legkiszolgáltatottabbakat, tehát az időseket ás a marginalizált közösségben élőket. Az elemzők szerint a koronavírus az országban bevezetett intézkedéseknek köszönhetően terjed lassan. A szakértők három újabb forgatókönyvet dolgoztak ki, hogy szemléltessék, miként alakul majd a vírus teijedése az országban. A jelenlegi helyzetre leginkább illő lehetőség szerint egy fertőzött átlagosan kevesebb mint egy embert fog megfertőzni, az idősotthonokban, illetve a marginalizált közösségekben azonban ez a szám magasabb lehet egynél. A járvány tetőzésekor összesen 5400 beteg lenne az országban, közülük több mint 200 szorulna kórházi ellátásra. Ebben az esetben körülbelül 70 lélegeztetőgépre lenne szükség. Ha minden a mostani mederben folyik tovább, a fertőzés kicsúcsosodása az év második felében éri el az országot, ennek következtében pedig a következő évig is elhúzódhat a járvány. Ahhoz, hogy ez a forgatókönyv váljon valóra, mindenképpen az idősotthonok és a marginalizált közösségek célirányos tesztelése szükséges. Segítene az izoláció? A friss tanulmány legrosszabb forgatókönyve szerint a járvány tetőzésekor több mint 30 ezer fertőzött lenne az országban, és egy beteg átlagosan 1,1 embert fertőzne meg. Ez a lehetőség a roma közösségekben történő gyorsabb terjedéssel számol, viszont a kórházaink megbirkóznának a feladattal. A legoptimistább forgatókönyv akkor valósulhatna meg, ha a marginalizált közösségekbe nem jutna be a vírus. Ebben az esetben a járvány tetőzésekor körülbelül 2000 ember lenne beteg. A szakértők azt is tanulmányozták, mit jelentene, ha az időseket és a marginalizált roma közösségeket teljesen izolálnák. A 70 évnél idősebbek esetében a fertőzöttek száma ugyan alig lenne alacsonyabb, viszont a vírus jóval kevesebb halálos áldozatot követelne. Ha pedig a marginalizált közösségeket izolálnák, és a mozgás például a bevásárlás idejére lenne engedélyezett, lassabban terjedhetne a vírus, vagy egyszerűen be sem jutna a közösségbe. Négy pillér Martin Smatana, a Egészségpolitikai Intézet vezetője szerint négy alappillére van annak, hogy a vírus terjedését továbbra is a jelenlegi szinten tudjuk tartani. Az első szerint fontos meghatározni, hogy milyen ütemben szeretnének csökkenteni a szigorításokon és azt, hogy mindezek milyen óvintézkedések mellett valósulhatnának meg. Ezeket mindig szakembereknek kellene megítélniük. Szintén fontos, hogy járások és kórházak szintjén dolgozzanak ki lehetséges terveket, amelyek alapján szükség esetén eljárhatnak. Harmadik pillérként az igazgató a digitális megfigyelést emelte ki, tehát, hogy a fertőzöttek mozgását a mobiljuk által tárolt adatok alapján kövessék vissza. Ez segítheti a lehetséges fertőzöttek felkutatását. Utolsóként pedig a tesztelés rendszerének további fejlesztését emelte ki. Rajtunk múlik Smatana maga is tart attól, hogy a jelenlegi forgatókönyvek ismertetése utána az emberek elkezdenek felelőtlenebből viselkedni, ezért hangsúlyozza, rajtunk múlik, melyik forgatókönyv valósul meg. Kiemeli, hogy az eddig óvintézkedések betartásának köszönhetjük a jelenlegi helyzetet, ezért a továbbiakban is arra kér mindenkit, hordjunk maszkot és tartsuk a kétméteres távolságot. Arra is figyelmeztet, hogy a helyzet akár egyik napról a másikra megváltozhat. Idén eddig több volt a családon belüli erőszak SZALAY HAJNALKA A tavalyi év első hónapjaihoz képest idén nőtt a családon belüli erőszakkal összefüggő rendőrségi bejelentések száma. A növekedésnek nem feltétlenül a kényszerű bezárt' ség lehet az oka, a statisztika szerint ugyanis épp márciusban érkezett a legkevesebb zaklatásról szóló bejelentés. Pozsony. A büntető törvénykönyv önmagában nem ismeri a családon belüli erőszakot mint bűncselekményt. Az esetek többségében az elkövetőt zaklatás vagy fenyegetés miatt vonják felelősségre, valamint testi sértés vádjával. „A családon belüli erőszak áldozatainak identifikálásakor fontos tényező, hogy a személy közös háztartásban él, vagy élt az elkövetővel” - áll a rendőrségi közleményben. Már korábban is megírtuk, hogy a március közepe óta tartó kényszerű összezártság hatványozottan növelheti a konfliktusok számát, valamint a családon belüli erőszak eseteit. Ezt tovább súlyosbítja, hogy az áldozatoknak ebben az időben kevesebb lehetőségük van segítséget kérni, hiszen egész nap a bántalmazó partnerrel vannak. Jól állunk? „A februári és a márciusi adatokat összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy az állam részéről bevezetett intézkedések nem vezettek ahhoz, hogy több családon belüli erőszakkal összefüggő bűncselekményekről kapjuk bejelentést” - tájékoztatta lapunkat Denisa Bárdyová, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. A közeli személy által történő zaklatásról például márciusban 50 esetben szerzett tudomást a rendőrség. Februárban ez a szám 63, januárban pedig 54 volt. Összehasonlítva mindezt 2019 ugyanezen időszakával elmondható, hogy idén az első három hónapban 45-tel több zaklatást regisztrált a rendőrség, mint ta-Nincs egyértelmű összefüggés a koronavírus miatti intézkedések és a zaklatásos esetek között. Denisa Bárdyová, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője valy márciusig. „Ez azonban nem jelent egyértelmű összefüggést a koronavírus miatt hozott intézkedésekkel, hiszen a zaklatásos esetekből márciusban azonosítottuk a legkevesebbet” - mondja Bárdyová. Ambivalens adatok A rendőrség is elismeri, hogy rejtett bűncselekményekről lévén szó, csak azokkal az esetekkel tudnak foglalkozni, amelyekről tudomást szereznek. Ezért továbbra is arra kémek mindenkit, akinek a birtokában vannak olyan információk, amelyek családon belüli erőszakkal függenek össze, értesítsék a rendőrséget. Egy úgynevezett harmadik személy jelenléte különösen fontos, ugyanis az áldozatoknak gyakran nincs lehetőségük arra, hogy felhívják a rendőrséget. Bárdyová tájékoztatása szerint fenyegetésről márciusban 149 alkalommal szereztek tudomást, februárban pedig 183 esetet regisztráltak. Ami pedig az üldözések számát illeti, minimális az eltérés a két hónap adatai között: februárban 11, márciusban pedig 12 ilyen esetről szerzett tudomást a rendőrség. Idén több a bejelentés „Az elérhető statisztikai adatokból kitűnik, hogy a nyomon követett bűncselekmények közül az első három hónapban 399 esetben volt rokon az elkövető. Ez 41 -gyei több, mint 2019 ugyanezen időszakában. A legtöbb rokon által elkövetett bűncselekményről Kassa megyében szereztek tudomást a rendőrök, a legkevesebbről Pozsony megyében. Denisa Bárdyová tájékoztatása szerint a három, családon belüli erőszakkal leggyakrabban összefüggő bűncselekményekről több bejelentés érkezett az idei első három hónapban, mint 2019 első negyedévében. Elbonthatják a D4/R7 egyik szakaszát CZÍMER GÁBOR Pozsony. A közlekedési miniszter, Andrej Dolezal (Sme rodina-jelölt) szerint elképzelhető, hogy el kell bontani az újonnan épült D4-es autópálya egy szakaszát Horvátj árfalunál (Járó vce). A tárcavezető tegnapi sajtótájékoztatóján arról beszélt, az autópálya alapjába a kivitelező konzorcium hulladékot épített be. Mindezt az a 60 próbafúrás igazolja, amit az új autópálya töltésén végeztek. „Ki kell mondani, itt arról van, szó, hogy a pozsonyi Slnecnice lakótelepnél lévő hulladéklerakót egyszerűen áthelyezték a D4-es autópálya alá” - mondta a miniszter. Hozzátette: nem tudja elképzelni, hogy a Speciális Építésügyi Hivatal máshogy járna el, minthogy elrendelje az építmény mihamarabbi eltávolítását. Dolezal szerint szinte biztos, hogy a szóban forgó 1,3 kilométeres szakasz alatt veszélyes hulladék is van, ezért az esetleges bontásnak speciális körülmények között kell majd zajlania. Kiemelte, mindennek a költsége a kivitelezőt, a Zero Bypass Limited nevű konzorciumot terheli. A tárcavezető szerint fennáll a gyanú, hogy a szóban forgó szakaszon kívül további helyeken is hulladékot építhettek be az útalapba, ezért további vizsgálatokat indítanak. Hozzátette, a minisztériumon belül és a helyileg illetékes környezetvédelmi osztályokon is ellenőrzést kezdeményez. „Vizsgálják meg, miért nem tettek két éven keresztül semmit” - mondta Dolezal, aki szerint, ha az építési hivatal nem rendeli el a bontást, akkor azt megteheti a környezetvédelmi hatóság. Újságírói kérdésre pedig azt is elmondta, az észak-csallóközi R7- es gyorsforgalmi út még távol áll attól, hogy át lehessen adni. „Az R7-es még nincs kész” - jelentette ki, és hozzátette, nincs rá ok, hogy a közeljövőben ideiglenesen megnyissák. A miniszter nem tudta megbecsülni, hogy mennyit késik majd a D4/R7 átadása, szerinte az is elképzelhető, hogy az egész ügy nemzetközi döntőbíróság elé keiül. Érsek Árpád (Híd) előző közlekedési miniszter szerint a D4-es szóban forgó szakaszának bontása a kivitelezőnek több tízmillió eurójába kerülhet. Érsek arra emlékeztetett, hogy a Speciális Építési Hivatal még januárban állította le a szakaszon az építkezést, hiszen már akkor kiderült, hogy hulladék is lehet az útalapban. A kivitelezőnek 90 napja volt arra, hogy előálljon egy megoldással, erre most további 30 napos haladékot kaptak. Ahogy a hivatalban lévő tárcavezető, úgy Érsek is arról beszélt, hogy az út alapjába beépített anyagokat a rendőrség is vizsgálja. „Ha ezt szemétdombnak fogják nyilvánítani, akkor azt természetesen el kell onnan hordani” - mondta a korábbi miniszter.
