Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-25 / 96. szám
KOZELET www.ujszo.com | 2020. április 25. I 3 Roma telepek: hiba volt a teljes karantén A zsigrai (2ehra) roma telep még a járvány előtt. Ravasz Ábel (Híd) korábbi romaügyi kormánybiztos szerint hiba volt teljes karantén alá helyezni a roma telepeket. Ehelyett a fertőzött személyeket kellett volna elkülöníteni. (Somogyi Tibor felvétele) CZÍMER GÁBOR A kormány 3 roma telepet helyezett karanténba. Ravasz Ábel (Híd) korábbi romaügyi kormánybiztos szerint ez hiba volt. Ravaszt, aki a parlamenti választásig a Híd alelnöki tisztségét is betöltötte, a roma telepeken bevezetett járványügyi intézkedéseken kívül a párt jövőjéről is kérdeztük. Mivel foglalkozik azóta, hogy leváltotta önt az új kormány? Április 1-től nem töltöm be a romaügyi kormánybiztos tisztségét. Ahogy nem a kinevezésemkor kezdtem a roma közösségekkel kapcsolatos munkám, nem is fejeztem be azzal, hogy visszahívtak. A napokban is meglátogattam több roma közösséget, ahol olyan szervezetek és polgármesterek dolgoznak, akikkel az elmúlt időszakban együttműködünk. Próbálok nekik a továbbiakban is segíteni. Maradok a témában és az országban is. A koronavírus-járvány kapcsán kialakult helyzet miatt is fontosnak gondolom, hogy valaki folytassa azt a munkát, amit a roma közösségekben elkezdtünk. Mert ha nem vigyázunk, a járvány nyomán kialakuló gazdasági válság miatt nagyon visszacsúszhatnak ezek a közösségek. Ok lesznek az elsők, akiken csattan az ostor. Vannak-e olyan, romák lakta települések, településrészek, ahol a koronavírus a közösségi terjedés szakaszában van, esetleg ahol a karantén miatt veszélybe került a helyi lakosság ellátása? Az országban valamivel több mint 1000 roma közösség él, ennek csak egy része, nagyjából 200 a szó szoros értelemben vett roma telep. Úgy tudom, nagyjából 20 közösségben mutattak ki koronavírusfertőzést. Általában csak egy-két fertőzöttről van szó. Meggyőződésem, hogy ha bármely, nem romák lakta falut végigtesztelnénk, ott is találnánk néhány fertőzöttet. Egyedül Zsigra (Zehra) településen igazolódott be a járvány közösségi fertőzésének stádiuma. A kormány április 6-án három települést helyezett karanténba, amivel megsértette a saját rendeletét is. Egy héttel korábban ugyanis azt mondták, csak a helyi lakosság 10 százalékának fertőzöttsége esetén rendelnek el egy településen teljes körű karantént. A kérdéses roma településeken pedig 6000 emberből 30 volt fertőzött, ami csak fél százalék. A három település ellátását biztosító intézmények pedig komoly nehézségekkel küzdenek. A lezárást követő napokban a hadsereg improvizált, de ma sincsen minden rendben. Kevés a hozzáférhető élelmiszer, és az emberek nem tudnak a boltba utazni, ez pedig a helyi uzsorásnak kedvezhet, akinek van egy boltja a faluban. Amikor pedig megjött az élelmiszersegély, akkor a lakosok gyakran tömegesen próbálták azt átvenni. Ráadásul az ellátást biztosító szervezetek nem mindig értik, hogy a roma lakosság fogyasztói kosara máshogy épül fel, mint a többségé. Ennek ellenére szerencsére még nem válságos a helyzet. Vannak-e karanténban magyar romák által lakott telepek, településrészek? Szerencsére egyelőre nincsenek ilyenek. Azzal, hogy az egyik gömöri faluban eredetileg jelentettek négy pozitív esetet, de utána a másodtesztelés ezt nem igazolta. Nagymagyaron pedig a polgármester magánúton teszteltette az embereket annak érdekében, hogy ezt ne a hadsereg végezze el. Ezek a tesztek negatívak lettek. Több gömöri faluban sem voltak hajlandóak a katonákat fogadni. Azonban Nyitra megyében, Garamkovácsin (Kozárovce), de Nyitra városában és Köpösdön (Hájske) is vannak pozitív esetek. Feltételezhető, hogy Nyugat-Szlovákiában a viszonylag integrált, tehetősebb oláh cigány közösségben lehetnek további fertőzöttek a déli régiókban is. A járvány ugyanis nem csak a legszegényebb közösségeket érinti. Sőt, minél elszigeteltebb egy közösség, annál nagyobb az esélye, hogy elkerüli a járvány. Az igazi veszélyt azokjelentik, akik külföldre járnak, vagy az országon belül sokat utaznak. Mondjuk az oláh cigány közösségben sok olyan ember van, akinek kiterjedt kapcsolathálója van a környező országokban. Mi a véleménye a kormány által a roma telepeken bevezetett járványügyi intézkedésekről? Abban bíztam, hogy ebben a krízishelyzetben lesz valamilyen hajlandóság arra, hogy mindannyian, az új kormány, a régi kabinet megmaradt elemei, a civil szervezetek és maguk a roma közösségek, hozzátegyük azt, amit ennek helyzetnek a megoldásához fel tudunk kínálni. Ehelyett egy teljesen centralizált rendszer van, amelyet a volt romaügyi kormánybiztos, Peter Pollák (OEaNO) irányít. Ő egy személyben dönt mindenről; csak a hozzá közel álló emberekre hallgat, és teljesen figyelmen kívül hagyja a szakértők véleményét. Emiatt az egy hónappal ezelőtti javaslatainkra még mindig nem került sor. így a roma közösségekkel dolgozó 3000 terepmunkásnak nincsen védőfelszerelése. Ezt az államnak már régen biztosítania kellett volna. Az, hogy megfelelő előkészítés nélkül teljes romák lakta településeket helyeznek karanténba, nem működik. Á vírus pont az egyik olyan faluban terjed a leggyorsabban, amely karantén alatt van. Nagyon kritikus vagyok azzal kapcsolatban is, ahogy a roma közösségekről kommunikált a kormányfő, Igor Matovié (OEaNO). Húsvét környékén olyan kifejezésekkel írta le a járványhelyzetet, mint például, hogy „felrobbantak a roma telepek”, de azt is mondta, hogy egyes telepek pozitívak. A valóságban azonban nincsen olyan, hogy „koronapozitív roma telep”, hiszen a legtöbb esetben néhány fertőzött személy él a Ravasz Ábel (Somogyi Tibor felvétele) kérdéses településeken. Ráadásul Matovic a húsvét környéki szigorú korlátozásokat is a roma telepekkel indokolta. Ezzel mintha a járvány miatt a romákat hibáztatná. A telepeken a tesztelést pedig a hadsereg orvosai végezték, amit megértek, hiszen nekik van erre kapacitásuk. De az, hogy helikopterekkel, gépfegyverekkel és a sajtó előtt ezerszer a hadsereget ragozva csinálják mindezt, az csak a nyilvánosságnak szóló kommunikáció, csak PR. Ami pedig veszélyezteti azokat a pozitív viszonyokat, amelyeket a romák és nem romák között igyekeztünk kialakítani. Amit az előbb a nyilvánosságnak szóló kommunikációnak nevezett, abban ön szerint tetten érhető valamiféle rasszizmus? Erre a kérdésre azt kell mondanom, hogy igen. Sokan azt gondolják, hogy csak az a rasszizmus, amikor valakire azt mondják, hogy „cigány”. A rasszizmus valójában azonban az, amikor egy csoportot csak azért kezelnek máshogy, részesítenek hátrányban, mert a tagjai valamiben eltérnek a többiektől. Ez ; a kormány a roma közösségek esetében olyan intézkedéseket hoz, amelyeket semmilyen másik csoporttal szemben nem enged meg magának. Képzeljük csak el, hogy Bazinban afelett az idősek otthona felett, ahol sok fertőzöttet találtak, katonai helikopter körözne! Ezen j túl, ha a kormány a romákkal indokolja az egész országban bevezetett szigorúbb korlátozásokat, akkor annak is van egy rasszista vonala. Mit mondana azoknak, akik azt gondolhatják, hogy a hatóságok és a hadsereg erődemonstrációjának köszönhetően lehet ellenőrzés alatt tartani a roma telepeken a járványhelyzetet? Folyamatosan kapcsolatban va: gyök azokkal, akik helyben a karanténok térségében dolgoznak. Közülük bárki tanúsítani tudja, : hogy amit a kormány elrendelt, az csak rontott a helyzeten. Mi a tere; pen dolgozó szakértőinkkel együtt : már az elejétől kezdve mást java; Soltunk: szerintünk a pozitív vírusteszttel rendelkező személyeket kell a közösségből elkülöníteni és helyi ; karanténokat kell kialakítani, hi; szén sok iskola- és óvodaépület, ; közösségi központ áll most szabadon. Ha így lenne, az emberek nem próbálnák meg letagadni, hogy érintettek lehetnek. Illetve nem is ; keverednének az egészségesek és a pozitívan teszteltek. Jelen pillanatban ugyanis a karanténokon belül nincsenek elválasztva a fertőzöttek : a negatívan tesztelt személyektől. Amerre járok az országban, azt látom, hogy a romák is hordanak szájmaszkot, sokkal többet vannak otthon és figyelnek arra, hogy ne érintkezzenek annyit, mint korábban. Ellenben pontosan a karanténba zárt közösségekben a legnehezebb betartatni ezeket az intézkedéseket. így a karantén inkább kontraproduktiv. Ha ezeken a településeken megugrik a betegek száma, az azért lesz, mert keveredtek egymással a fertőzött és az egészséges emberek. A mostani intézkedések fényében mit kellene tennie a kormánynak, hogy megakadályozza a koronavírus-járvány terjedését a roma közösségekben? A kormánynak folytatnia kell a tesztelést. Minél több terepmunkást kell bevetniük. A pozitívan tesztelt személyeket pedig el kell különíteni a közösségtől, nem pedig a közösséget kell izolálni. Térjünk most át a szlovákiai magyar pártpolitikára. Mi történik most a Hídban? A választási eredmény mindenkinek az elvárásait alulmúlta, még az ellenfeleinkét is. Szerintem helyes döntés volt, hogy ez után a teljes pártvezetés lemondott. Ez még sikerült, de mire a tisztújításra került volna a sor, addigra a koronavírus-járvány miatt ezt nem lehetett megtenni. Most keressük a megoldást arra, hogyan tudjuk a lehető leghamarabb összehívni a pártszerveket, hiszen új, dinamikus pártvezetőséget kell választani. Hol látja a saját szerepét ebben a pártvezetésben, esetleg pályázik-e az elnöki tisztségre? A Hídban nem tegnap kezdtem dolgozni, és remélem, hogy nem holnap fogom befejezni. Az én véleményem az, hogy minden olyan ember, aki perspektivikusan szeretne ezzel a párttal foglalkozni, megtalálhatja a közös hangot és együtt viheti előre a Hidat. En hallottam neveket azzal kapcsolatban, hogy ki szeretne indulni az elnöki tisztségért, ezeket a sajtó is közölte már, és tudok is közülük választani úgy, hogy nekem ne kelljen elindulnom az elnöki székért. Sólymos László korábbi környezetvédelmi miniszter az egyik, aki bejelentette, hogy bizonyos körülmények mellett elindul az elnöki székért. Támogatná, hogy ő legyen a pártvezető? Sólymos Lacival hosszú ideje dolgozunk együtt, személyes vonalon is szoros viszony van köztünk. Én megörültem neki, amikor azt a döntést hozta, hogy ebbe az irányba szeretne továbbmenni. Én azt gondolom, alkalmas lenne az elnöki szerepre. De a pártelnökválasztáson támogatná őt a szavazatával? Támogatni majd a kongresszuson kell. Én azt gondolom, abszolút alkalmas az elnöki szerepre. Sólymos a párton belüli személyi változásokhoz kötötte, hogy elindul-e a Híd elnöki székéért. Önt ezek a változások hogyan érintenék, Sólymos számol-e önnel az új elnökségben? Ezt Sólymostól kell megkérdezni. Az én részemről azt tudom mondani, ha letesz az asztalra egy jó tervet a párt működtetésére és számol velem, akkor ebben szívesen részt veszek. Mikor valósulhat meg a tisztújítás? Ezt most nehéz megmondani, de én azt gondolom, hogy jó lenne még ebben a fél évben megvalósítani. Persze ez attól is függ, hogy mit tesznek majd lehetővé a járványügyi előírások.
