Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-24 / 95. szám
www.ujszo.com | 2020. április 24. KÖZÉLET 3 Koldusbotra juthatnak az önkormányzatok SZALAY HAJNALKA Pozsony. A települési önkormányzatok sokmilliós bevételkieséssel számolnak, a koronavírus-járvány okozta válság miatt ugyanis drasztikus mértékben csökkentek az adókból származó bevételeik. Javulásra egyelőre semmi esély, épp ellenkezőleg, az önkormányzatok a helyzet további romlására számítanak. Április negyedikétől a munkaadó, beleértve az önkormányzatokat is, az alkalmazottak átlagkeresetének a 80%-ára csökkentheti a béreket, ha nem tudja biztosítani, hogy otthonról dolgozhassanak. Szélsőséges esetben, ha a munkaadónak komoly üzemeltetési gondjai vannak, és nem tud munkát adni az alkalmazottainak, a bérpótlék az átlagkereset 60%a lehet. Erről azonban írásban kell megegyeznie a két félnek. Elzárták a pénzcsapokat Michal Kalinák, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) a szóvivője szerint a települések most a koronavírus terjedésének a megelőzésére koncentrálnak. „Az önkormányzatok az adózással kapcsolatos hivatalos előrejelzésekre várnak, a ZMOS azonban már a múlt héten tájékoztatta őket, hogy az adókból származó bevétel 12,5 millió euróval lesz kevesebb, mint a 2019 áprilisában utalt összeg” - mondta Kalinák, hozzátéve, hogy a következő hónapokban szintén jelentős bevételkieséssel kell számolniuk, és erre reagálniuk kell. Ennek egyik módja az uniós támogatásokkal összefüggő változtatások, amelyeket összekötnek a gazdaság újraindításával és a munkahelyek megtartásával a konkrét ágazatokban. Kalinák szerint a szervezet tárgyalni fog a miniszterekkel, mert mint mondja, sok őket érintő döntést nélkülük hoznak meg. „Ami a kormányt illeti, természetesen konkrét pénzügyi kompenzációt várunk, amely pótolja a kiesést. Ezt legjobban a regionális iskolahálózat problémái illusztrálják-mondtaKalinák. - A ZMOS évek óta kéri a politikusokat, hogy az önkormányzatokra ne hárítsanak további kompetenciákat, hiszen a gazdaság egy pillanatban gyengülni kezd, a pénz is kevesebb lesz, de a feladatok a városokat és falvakat terhelik majd.” Csökkennek a fizetések Az állam által kínált intézkedések egy részét a polgármesterek már igénybe vették. Agócs Attila (Híd), Fülek polgármestere lapunknak elmondta, hogy a megszorításokkal két hónapig számolnak. „Három hónap esetén már komolyabbra fordul a helyzet, három hónapnál több pedig elképzelhetetlen” - tette hozzá a füleki polgármester. Mint mondja, nem csupán a magánszemélyek adójából származó bevétel csökkent, hiányozni fog a vár jegybevételéből befolyt összeg, és a helyi adók befizetésének a határidejét is kitolták. Ezen kívül más kiesésekkel is számolni kell. „Egy egyszerű példa: egy iskolai ebéd elkészítésére 20 centet kérünk el a szülőktől. Minimális összeg. De amikor ezt kiszorzom napi kétezer étkezővel, az már napi négyszáz euró, amikor ezt felszorzom havi 20 munkanappal az már 8 ezer euró, ezt kiszorzom három hónapra, ami már 24 ezer euró. És egy látszólag filléres tételnek a be nem fizetéséről beszélünk” - magyarázza Agócs. Hangsúlyozta, nincs miből pótolni a veszteséget, ezért bérmegszorításokkal kell számolniuk a város hatáskörébe tartozó vármúzeum és a művelődési központ alkalmazottainak is. „A költségvetés nem minden tétele csökkenthető” — zárta a polgármester, a szemétszállítás díjára, valamint a közvilágítás költségeire gondolva. Már nincs min spórolni Hasonló tapasztalatokról számolt be Őry Péter (MKP), Csallóközcsütörtök polgármestere is. Mint mondja, egységesen, az alkalmazottak feladatainak csökkentésével a béreket 80%-ra csökkentették a település hatáskörébe tartozó intézményekben, köztük az óvodában és az alapiskolában. „Előre jeleztem, hogy az önkormányzat nem fog tudni olyan mértékben hozzájárulni a működéshez, mint azt megszokhattuk. Ha azonban lehetőség lesz rá, pótolni fogjuk az elmaradásokat” - mondta Őry. Ezzel együtt törölték a falunapot, a nyugdíjasnapot és mindent, amit csak lehetett. Csak a legszükségesebbre koncentrálnak. A polgármester egyelőre 20% körülire teszi az éves kiesést, hozzátéve, hogy ezt nincs miből pótolni. „Vagyoneladásból származó bevételeket nem lehet bérekre költeni, csak beruházásokra, ugyanez érvényes az előző évből megmaradt többletre” - magyarázza a polgármester. Hozzátette, sok függ attól, mikor indul be újra a gazdaság, de mint fogalmaz, lassú „visszaevickélésre” számít. A miniszter tárgyalna Eduard Heger (OEaNO) pénzügyminiszter már jelezte, hogy találkozna a ZMOS képviselőivel. „Fontos intézkedésnek számít, amit a könyvelések esetében véghezvittünk, hogy módosítottunk a szabályokon, aminek következtében a falvak és városok hozzányúlhatnak a harmadik és negyedik negyedévre biztosított pénzhez, illetve a tőkekiadásokhoz, ezzel biztosítva, hogy jelenleg is legyen tőkéjük” - mondta a tárcavezető, azt azonban maga is elismerte, hogy ezek a források sent kimeríthetetlenek. „Természetesen, meg kell találnunk a forrásokat, amelyekből pótolhatjuk azt, ami feltétlenül szükséges, valamint újra kell gondolni a pénzügyi eszközök elosztását. A következő hetekben erről fogunk tárgyalni” - tájékoztatott Heger. Az iskolák is megérzik Az oktatásügyi tárca sajtóosztálya lapunkat arról tájékoztatta, hogy az iskolákat több forrásból finanszírozzák: egyrészt községi, másrészt állami forrásból, ugyanis az alapiskoláknak és óvodáknak a települések a fenntartói. „Például, ha egy község hozzájárul egy kisiskola finanszírozásához, amelynek a fenntartása nem hatékony, ennek ellenére a község úgy dönt, hogy nem szünteti meg, az az ő dolga” - közölte a minisztérium. A válság miatt azonban nem biztos, hogy az önkormányzatok továbbra is képesek lesznek pótolni a fenntartáshoz szükséges forrásokat. Újabb mentőövet kapnak a vállalkozók Még mindig a szlovák benzin a legdrágább ÖSSZEFOGLALÓ A parlament által e héten elfogadott, május 12-ón életbe lépő jogszabály szerint a vállalkozók átmeneti védelmet kérhetnek a lejárt tartozásaik növekedése vagy a bevételeik olyan mértékű csökkenése esetén, ami már veszélyezteti a vállalkozásuk működését. Pozsony. Az intézkedés csak azokat a vállalkozókat érinti, akik a koronavírus-járvány miatt kerültek nehéz helyzetbe, azokat nem, akiknek már a járvány előtt is komoly problémáik voltak. A módosítás elsősorban a csődeljárásokkal szemben jelent védelmet, bizonyos esetekben felfüggesztik a végrehajtásokat, az érintett vállalkozások ideiglenes védelmet élveznek a zálogjog bejegyzése esetén is. Az ideiglenes védelem azt is jelenti, hogy a másik fél nem állhat el a szerződéstől, ha a vállalkozó 2020. március 12. után késik a szerződésben foglaltak teljesítésével. Az intézkedés 2020. október 1-jéig érvényes, ám a kormány szükség esetén 2020 végéig kitolhatja ezt az időpontot. Ä munkáltatóknak, illetve a kötelező betegbiztosítással vagy nyugdíjbiztosítással rendelkező, önálló kereső tevékenységet végző személyeknek emellett áprilisban sem kell járulékot fizetniük. A kedvezménnyel azok élhetnek, akiknek az év negyedik hónapjában legalább 15 napig szüneteltetniük kellett a munkát az állam által elrendelt óvintézkedések miatt. A kényszerleállást a munkáltatóknak becsületbeli nyilatkozattal kell igazolniuk, amelyet legkésőbb május 11-ig kell benyújtaniuk a Szociális Biztosítónak. Áz elengedett, vagyis be nem fizetett járulék nem lesz hatással a betegbiztosítási ellátásra, illetve nyugellátásra való jogosultságra. A munkaügyi tárca előzetes becslése szerint a törvénymódosítás 21 600 önálló kereső tevékenységet végző személyt érint. Az elengedett társadalombiztosítási járulék összege átlagosan 181,80 euró. (mi, TASR) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kőolaj világpiaci ára ugyan történelmi mélyponton, ez azonban nem minden országban érezteti azonos módon a hatását. A szlovákiai töltőállomások már a koronavírus-járvány megjelenése előtt is a legdrágábbnak számítottak a visegrádi országok között, és ezen a koronavírusjárvány sem változtatott. Régiónk országainak az üzemanyagárait legfrissebb elemzésében a növekedés.hu gazdasági szakportál hasonlította össze. Eszerint a legnagyobb V4-es államban, Lengyelországban a februári 1,13 euróról 0,90 euróra csökkent a benzinár, vagyis 20 százalékkal olcsóbb (a helyi valutában, zlotyban ennél több, miután az pár százalékkal leértékelődött az euróhoz képest). A dízel esetében kicsit nagyobb a csökkenés: 1,18-ról 0,93 euróra, ami 21 százalékos esés. Csehországban ugyancsak 20 százalék a benzin árcsökkenése (1,26-ról 1,01 euróra), a dízel ára viszont kisebb mértékben csökkent. Szlovákiában csak 15 százalékkal esett vissza a benzin ára februárhoz képest, 1,29-ről 1,11 euróra, a dízelé pedig mindössze 10 százalékkal, 1,18-ról 1,06 euróra. Magyarországon a 380-ról 295 forintra csökkenő benzinár euróbán 1,13-ról 0,84-re történő csökkenést jelent, ami 26 százalék, ezzel az áresés mértéke a V4- ek közül Magyarországon a legnagyobb, és egyúttal az ár is a legalacsonyabb. A dízel esetében valamivel kisebb, 22-23 százalékos a csökkenés. Összességében az látszik, hogy a meredeken zuhanó kőolajár a visegrádi országokban nagyjából 10—26 százalékos üzemanyagárcsökkenést okozott, Szlovákiában azonban ezúttal is a legkisebb mértékben csökkentek az árak, és a benzint még mindig itt tankolhatjuk a legdrágábban, míg a V4- ek közül a magyar kutak a legolcsóbbak. Szlovákia azonban Ausztriát is lekörözi, nyugati szomszédunknál ugyanis a 95-ös benzin literenkénti átlagára 1,09 euró. (mi, növekedés.hu) Tovább tart nyitva a posta Pozsony. A koronavírusjárvány megfékezésére hozott megszorító intézkedések egy részén már a Szlovák Posta is megpróbál enyhíteni. A postahivatalok csütörtöktől a járvány megjelenése előtti standard nyitvatartási időben váiják az ügyfeleiket. Iveta Dorcáková, a Szlovák Posta szóvivője szerint azonban a postahivatalokban továbbra is érvényben maradnak a szigorú járványellenes intézkedések, és az ügyfeleknek azzal is számolniuk kell, hogy a postahivatalokat rendszeresen fertőtlenítik, amire 30-60 perces szüneteket iktatnak be. „Nem árt tudni, hogy a járvány előtti helyzethez képest jelenleg 1400 alkalmazottal kevesebbel dolgozunk, az egyes postahivatalok nyitvatartása így attól is függ, hogy épp van-e elegendő alkalmazottjuk” - figyelmeztet Dorcáková, aki szerint a hétvégéken továbbra sem nyitnak ki a postahivatalok. Hogy az adott településen mikor tart nyitva a posta, arról a Szlovák Posta honlapján (www.posta.sk ); okostelefonos alkalmazásán vagy közvetlenül a postahivatalokban tájékozódhatunk. (mi) A válság miatt nem biztos, hogy az önkormányzatok továbbra is képesek lesznek pótolni az óvodák és iskolák fenntartásához szükséges forrásokat (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)
