Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-24 / 95. szám
4 I RÉGIÓ 2020. április 24. | www.ujszo.com Szájmaszkok és védőruhák varrására tértek át MAROSI BIANKA Munkaruhák helyett szájmaszkokat és fertőtlenítőoverallokat varrnak a helyi varrodában. A kezdeti óriási érdeklődés után már tudnak raktározni is, és minden megrendelő igényének megfelelni. IHTH-hHU Az 1996 óta működő OCT AN plus vállalat a koronavírus miatt hozott intézkedéseknek megfelelően szájmaszkok varrásába kezdett. Az eredetileg munkaruhákat készítő céghez rengeteg kérés érkezett a karanténidőszak kezdetén. Igényekhez igazodva „Az egészségügyi segédeszközöket forgalmazó szakemberekkel konzultáltunk, milyen lenne a megfelelő szájmaszk. Az ajánlások alapján végül a mosható, százszázalékos pamutból készült egyrétegű maszkok mellett döntöttünk. Természetesen példáid az egészségügyi dolgozóknak, vagy azoknak, akik nagyobb veszélynek vannak kitéve, speciális szájmaszk kell, nekik ez nem felel A ka ra ntén elején 2-3 ezer száj maszk készü It na ponta (A szerző felvétele) meg, de a mindennapos használatra, sportoláshoz, fizikai munkát végzőknek igen. A többrétegűt azért nem ajánlották, mert az nehezíti a légzést. Akinek egész nap viselnie kell például a munkája során, vagy majd nyáron, ha nagyon meleg lesz, a többrétegű szájmaszk kényelmetlen lehet, akár fejfájást is okozhat” - mondta el Kőrös Ambrus értékesítési képviselő. Egyedi kérések „Eleinte hatalmas volt az igény, a megrendelők nem jöttek speciális igényekkel, abból varrtunk, amit be tudtunk szerezni, hiszen hirtelen kellett nagyon sok szájmaszkot legyártani, anyagot is nehéz volt rendelni. Szinte óráról órára változott az anyagok ára, illetve az, hogy lehet-e rendelni. Eljutottunk egy olyan pontra, amikor csak az tudott varrni, akinek volt valamilyen alapanyaga raktáron” - vette át a szót Csimma Zsolt értékesítési képviselő. Elmondta, hogy azóta rendeződtek a dolgok, lassan minden megrendelésnek eleget tettek és most már kémek például céges lógókkal ellátott szájmaszkokat is, de az anyag színét is ki tudják választani. Az ország egész területére szállítanak. Igény lenne rá, azonban az előírásnak megfelelően most a külföldi megrendeléseket le kell mondaniuk. „Főleg cégek, viszonteladók számára készítjük a maszkokat, de önkormányzatok, iskolák, gyógyszertárak és különféle intézmények is rendeltek tőlünk szájmaszkot” - tette hozzá Csimma Zsolt. A szájmaszkon kívül fertőtlenítőoverallok is készülnek a felsőszeli varrodában. „A fertőtlenítést végző személyeknek van szükségük ilyen speciális ruházatra. A településeken a közterületeken, például a buszmegállók közelében kell fertőtleníteni, de a tűzoltóságnak is készítettünk ilyeneket, illetve azoknak a cégeknek, ahol rendszeresen fertőtlenítést kell végezni. Vannak egyszer használatos és mosható overalllok is, igény szerint” - egészítette ki Bartos Anikó, a vállalat ügyintézője. Mindenki maszkot varrt Kifejtette, az első napokban akár háromezer szájmaszk is készült és a cég minden alkalmazottja kivette a részét a munkából, függetlenül attól, hogy egyébként milyen munkát végez, hiszen a lehető legrövidebb időn belül kellett eleget tenni a megrendeléseknek. „Nagyon fegyelmezettek voltak az alkalmazottak, maximálisan betartották az óvintézkedéseket, így el tudtuk kerülni a megbetegedéseket, teljes létszámban működünk. Az első két hét volt megterhelő, nagyon sok volt a túlóra, az emberek fáradtak voltak, de sikerült túljutni a nehéz időszakon” - tette hozzá Kőrös Ambrus. Mindhárom alkalmazott egyetértett abban, hogy mindig családias légkör uralkodik a varrodában, amely egyúttal úgynevezett védett műhelyként is működik. A húsz állandó munkaerő mellett fogyatékkal élő kollégák is dolgoznak, akik sokat segítenek a különböző munkafázisok elvégzésében. Owvadászok pusztíthatják a ragadozókat A róka és a ragadozó madarak is állandó veszélynek vannak kitéve (Somogyi Tiborfelvételei) SOMOGYI KATALIN A közelmúltban negyven mérgezett tojást találtak aktivisták a dunaszerdahelyi járásbeli Nyárasd község kataszterében. Vizsgálat indult az ügyben. I7Í71TÍÍ?IEH A rendőrség szerint mintegy negyven, láthatóan beinjekciózott tojást találtak a Ragadozók Védelme Szlovákiában elnevezésű szervezet aktivistái a magasfeszültségű villanyoszlopok tövében Nyárasd község kataszterében. A tojásokat kifúrták és valószínűleg mérgező folyadékot fecskendeztek beléjük azzal a céllal, hogy minden élőlény, amely megtalálja, keserves kínok közt pusztuljon el. „Közel húsz éve foglalkozunk a ragadozó madarak elleni bűnözés feltárásával. Az egyre súlyosbodó helyzet hatására indítottuk el a Pannonian Eagle (Pannon Sas) nemzetközi madárvédelmi projektet, amelyhez több európai ország csatlakozott, többek közt Magyarország, Csehország, Ausztria, sőt Szerbia is, mert a különböző madárfajok elleni bűnözés riasztó méreteket öltött Közép-Európa-szerte” - kezdi a beszélgetést Jozef Chavko, a Ragadozók Védelme Szlovákiában nevű szervezet elnöke. A Pannon Sas projekt keretében Szlovákiában is rendszeresen megfigyelnek bizonyos területeket, speciálisan méreggel fertőzött csalik keresésére idomított kutyákkal. A nyárasdi mérgezett tojásokat is így fedezték fel. Steril természet A szervezet aktivistái rendszeresen pásztázzák főleg az alföldi csallóközi tájat, mert sajnos éppen itt a leggyakoribb a madárfajok elleni bűnözés és tiltott orvvadászat. Minden rendellenességre azonnal reagálnak. A nyárasdi esetnél is ez történt. Történetesen éppen Jozef Chavko figyelte meg azt, hogy a területről teljesen eltűnt a különlegesen védett vándorsólyom, a határban sehol nem látni egyetlenegy varjút vagy szarkát sem, közben ezek a madarak mindenhol megtalálhatók. „Annyira természetellenesen steril volt a környezet, hogy azonnal gyanút fogtam” - magyarázza Chavko. Barbár módon gyilkolnak A rendőrség méreg kiszimatolására idomított kutyával szállt ki. Sajnos a gyanú beigazolódott, hiszen mintegy 50 tojást szedtek össze, ebből közel 40 még sértetlen volt, de a többinek már csak az üres héját találták meg. Ami egyúttal azt jelenti, hogy már hosszabb ideje rakhatták ki a mérgezett csalikat, és valószínűleg több kis állat illetve madár is halálos adaghoz juthatott. Chavko szerint •nevén kell nevezni a történteket, hiszen ez nem más, mint barbár módon elkövetett orvgyilkosság. Különösen ebben a tavaszi időszakban, amikor a madarak költenek, az állatoknak megszületnek az utódaik, amelyek éhen pusztulnak, vagy egyszerűen kihűlnek, mert anyjuk nem óvja őket. Ártalmas ragadozó nincs , A- legveszélyesebbnek azt tartom, hogy az ilyen tetteket nem a lakosok követik el, hanem orvvadászok azzal a vadászterminológiából ismert kifejezéssel védekezve, hogy az ártalmas vadat irtják. Ok ellenségként tekintenek a ragadozókra. Például a rókára, mely állításuk szerint tizedeli a fácánokat. De a róka okos állat, csak akkor fanyalodik fácánhúsra, amikor nem jut elegendő mezei egérhez, ami a fő tápláléka. Ha megmérgezik a rókát, elszaporodnak a mezei egerek. Akármelyik élőlényt kivonjuk a láncból, felborul az ökoszisztéma. Ez ilyen egyszerű” - magyarázza Jozef Chavko. A ragadozók, akár madarak, akár négylábúak, a természet karbantartóiként szolgálnak. A sasokat kifejezetten a természet takarítóiként tartjuk számon, mert minden elhullott állati tetem táplálékként szolgál számukra, de ha azt az elhullott állatot megmérgezték, a sas sorsa is megpecsételődött. Piroska 6s a farkas „Az utolsó ragadozó farkasról éppen ebben a mesében hallhattunk, mert a farkasok a legfélénkebb ragadozók közé tartoznak és messziről kerülik az embert. Azzal, hogy irtjuk őket, segítjük a sertéspestis terjedését és a vaddisznóállomány növekedését” - mondja a farkasok védelmében az aktivista. Paradox módon, éppen a ragadozóknak van nagy szükségük a védelemre. Magyarországon rosszabb Hála az aktivisták éveken át tartó erőfeszítéseinek a rendőrség is nagyon együttműködő és segítőkész. Minden megyében létezik a rendőrség keretében egy környezetvédelmi osztály, amely szorosan együttműködik a vadvédőkkel, felelősségre vonja a vadorzókat és kemény büntetésekkel sújtja az elkövetőket. A legközelebbi ilyen tárgyalás május elején lesz F. Zoltán vadász ügyében Galántán, aki az egész EU területén tiltott vascsapdákat állított fel Negyed és Szimő községek között és MMS-en közvetítette többek közt egy kis borz haláltusáját az általa felállított kelepcében. „Ehhez nem is kell további kommentár, ez magában kimeríti a szadizmus tényét. Ráadásul ez a Vág menti terület egyben a rétisasok migrációs útvonala is, ahol szintén mérgezett nyershús-csalik voltak szétszórva, amivel legalább 12 egyedet öltek meg a fokozottan védett madárfajból, amelyből mindössze 35 pár él Szlovákia területén” - mondja Jozef Chavko. Sokkal rosszabb a helyzet Magyarországon, ahol a parlagi sas és a vándorsólyom jelentős populációja él és fészkel, amelyeket sajnos tízesével irtanak és mérgeznek. A vadászok hallgatnak A mérgezések kapcsán a helyi vadászszervezetet is megkerestük, de nem kívántak nyilatkozni. Márik Viktor, a vadászszervezet elnöke átküldte a szervezet írásbeli hivatalos álláspontját, amely szerint „a helyi vadászszervezet a mérgezett tojások megtalálása után haladéktalanul értesítette a rendőrséget orvvadászat gyanújával. Abban az esetben, ha beigazolódik a gyanú és a tojások valóban mérgezettek voltak, a vadászszervezet arra gyanakszik, hogy az ismeretlen elkövető szándékosan okozott jelentős kárt az állatállományban, azzal hogy megpróbálta megölni, illetve nem engedélyezett módon ölte meg az élőlényeket. A nyárasdi vadászszervezet minden lehetséges módon segíteni fogja a bűnüldöző hatóság munkáját, ha beigazolódik a bűncselekmény ténye.” Végezetül Jozef Chavko természetvédő arra kéri a nyilvánosságot, hogy ne ítéljék el a természetvédőket. „Tudósok vagyunk, a tudomány minden tevékenységünk kiindulópontja. Csak arra kérek mindenkit, hogy tartsuk be a törvényeket és ne barbár módon próbáljuk megoldani vélt vagy valós sérelmeinket.”
