Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)

2020-04-17 / 89. szám

Finom, egészséges, mégis mellőzött: 3 variáció nyúlhúsra 14. oldal 2020. április 17., péntek, 20. évfolyam, 14. szám Böjti napló az illegalitásból N em az a helyzet, hogy nem figyel­jük a híreket. Tudtuk, hogy az ünnepi időszakban a már-már megszokotthoz képest is korlátozott lesz a mozgáslehetőség, de egészen pontosan nem értettük, mi várható. (Mentségünkre mond­va: a kormányfő, a belügyminiszter és az országos rendőrfőkapitány sem egészen értette meg egymást.) Amikorra pedig a gyakorlat is meg­mutatkozott, már késő volt. Elmesélem, mi történt, bár előre bocsátom: tanulság, csattanó nem nagyon akad. Ez most a trauma feldolgozása. Múlt kedden, délután három szupermarket parkolójába kanyarodtunk be; kettőnél sorakoz­tak, feladtuk; a harmadik boltban nagyjából beszereztük, amit a követ­kező két-három napra szükségesnek gondoltunk Aztán hazahajtottunk a dunaszerdahelyi járási kisváros­ból a következő faluba, sajnálatos módon a Komáromi járásba. Itt ébredtünk arra szerda reggel, hogy ránk zárult a 22-es csapdája. Mert hogy a mi állandó lakhelyünk továbbra is odaát, a vasúti síneken, a határon túl van, viszont fizikai­lag meg itt vagyunk, ahol ugyan életvitelszerűen élünk, ám ezt röp­tében nem nagyon tudnánk mivel bizonyítani... De bárhogy is legyen: a hűtőnk félig üres, illetékes járási rendőrkapitány viszont lenyilatkoz­­ta, hogy a bevásárlás nem indok a határádépéste, más illetékes szerint járáson belül is ellenőriznek tehát az sem feltédenül jó megoldás, ha Komárom felé törünk át, mert a DS rendszámú autónk esedeg kérdéseket verne fel, amikre nincs jó válasz akkor, amikor a hatóság abból indul ki, hogy a polgár felté­telezhetően hazudik.. Nem tudom, mi lett volna a jó döntés. Mi azt mondtuk fogjuk fel úgy, hogy az a hűtő nem félig üres, hanem félig tele van, és tekintsük ezt egy vicces kihívásnak, hogyan leszünk képesek túlélni az előttünk álló hat napot pusztán a készleteink­ből. Igazság szerint az éhhalál ve­szélye nem fenyegetett. Ez egy kicsi, kétszemélyes háztartás, de háztartás, az elemi készletek szinte mindenből megvannak. Gyorsan felmértük a hiányokat is: kevés friss zöldségünk és gyümölcsünk van (mert, igen Amikor egy reggel K. nyugtalan álmából felébredt, illegalitásban találta magát ágyában. Közérthetőbben szólva: múlt hét szerdán (valószínűleg számos sortstársunkkal együtt) arra keltünk fel, hogy a járáshatár rossz oldalán vagyunk. És erre a szituációra a bevásárlást tekintve sem készültünk fel. Lustáék paradicsomlevese, gazdagon Hozzávalók; 4 virsli, 1-2 babkonzerv, 1 nagy üveg paradicsomlé, olaj, víz, só és cukor ízlés szerint, reszelt parmezán, 1 csokor újhagyma. Elkészítés: A virsli bőrét lehúzzuk, félkarikákra vágjuk, a lábasban felmelegített kevés olajon meg­pirítjuk. Ráöntjük a babkon­­zervet (használhatunk sós lében helyesen, az utolsó bevásárlásunk alkalmával éppen ezeket a pultokat tarolták le az előttünk járók), to­jásból, tejtermékből gyakorlatilag egyszer használatos mennyiség ma­radt (szóval jól meg kell gondolni, mibe kerül), a levest mint műfejt el kell engednünk (leveszöldséget nem A vágyálmok meggytortája Hozzávalók (20 cm átmérőjű tortalapokhoz): • másfél bögre kristálycukor, • háromnegyed bögre puha vaj, kis só, fél tk vaníliakivonat, a háromnegyed bögre tejszín, • 1 egész tojás, • 4 tojásfehérje, két és fél bögre • tortaliszt, 4 tk sütőpor, • negyed bögre tej, fél bögre • meggylé (a befőtt leve), • háromnegyed bögre apróra s vágott, kimagozott meggy • (befőtt). Elkészítés: Melegítsük elő a sütőt 180 fok­ra. Három tortalapot sütünk, ideális esetben ehhez 3 darab 20 cm átmérőjű tortaformát kibélelünk sütőpapírral (az oldalait is). Egy nagyobb keve­rőtálban 4-5 perc alatt, közepes fokozaton habosra keverjük a vajat a cukorral. Hozzáke­verjük a vaníliát és a tejszínt, egy pici sót, ezzel is alaposan eldolgozzuk. Hozzáadjuk az egész tojást, majd egyenként kaptunk, az egyéb számba vehető alapanyagok pedig megosztják a kétfős hazai közvéleményt). Felme­rült, hogy portyázhatnánk egyet a helyi kisboltban, de a 15 éves fiatal­ember, akivel egy háztartásban élek (lásd még: gyermek, fejlődésben lévő szervezet, a ház ura - kontextus a fehérjéket, és fokozatosan, adagonként homogén masszává keverjük az egészet. Egy másik tálba szitáljuk bele a lisztet a sütőporral. Készítsük elő a tejet, a darabokra vágott meggyet és a meggylevet. A vajas keverék­hez elkezdjük hozzáadagolni a száraz hozzávalókat: előbb az egyharmadát és a tej, meggylé felét, majd a másik harmadát, a tej és meggylé másik felét, végül a liszt utolsó részét. Az adagolás közben dolgozzuk el a masszát, eltett, paradicsomos vagy csilis babot is), átforgatjuk, majd felöntjük a paradicsomiével. Attól függően, mennyire sűrű és intenzív az íze, kis vízzel, sóval, cukorral beállítjuk a gusztusunk szerinti ízvilágot. Felforraljuk. Tálaláskor tányérokba merjük a levest, a tetejére parmezánt reszelünk és megszórjuk kari­kákra vágott újhagymával. függvényében) ezt megvétózta, mondván: akkor mi marad a fo­gadalmunkból? Azt a kiegészítést viszont keresztülvitte, hogy ha a minimális elégedettségindexet biztosító készleteink (kóla, mogyi) is megcsappannak, azokat pótolhat­juk, de csakis észszerű kockázattál­de ne keverjük túl. A végén for­gassuk bele az apróra darabolt meggyet is. A tésztát osszuk szét egyenlően a három előkészített sütőformában, toljuk be a sü­tőbe, és kb. 25 perc alatt süssük készre. (Tűpróba.) Ha kész, rácson hagyjuk kihűlni.A betöltéshez, díszítéshez használhatunk meggylével ízesített vajkrémet vagy mascarponekrémet. Kan­­dírozott meggy mindenképpen kerüljön a tetejére. ~ Öreg lebbencs kolbásszal Hozzávalók: 15 dkg lebbencstészta, 2-3 szem krumpli, 1 kis fej vöröshagyma, 10-15 dkg füstölt kolbász, 10 dkg füstölt szalonna, 1 tk fűszerpaprika, 1 zöldpaprika, 1-2 paradicsom, só, bors, köménymag, víz. Elkészítés: A szalonnát és a hagymát kis kockákra vágjuk. A krumplit megpucoljuk, felkockázzuk. A kolbászt felszeleteljük. A paprikát, paradicsomot ízlés szerinti darabokra vágjuk. Nagyobb lábasban zsírjára pirítjuk a szalonnát, a pörcöket lyukas lapáttal kiszedjük. A visszamaradt zsírban óvato­san, több adagban, zsemleszí­nűre pirítjuk a lebbencstésztát — aztán ezt is kiszedjük egy tányérra. Ne égjen oda, de nem baj, ha a széle bámulni kezd. A maradék zsiradékba szórjuk a hagymát (ha kevésnek tűnik a zsír, mértékkel pótoljuk), amikor üveges, hozzáadjuk a kolbászt, a paradicsomot, a - paprikát, néhány percig puhít­juk. Hozzáadjuk a krumplit, felöntjük annyi vízzel, hogy jól ellepje, meghintjük a pap­rikával és a köménymaggal, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk Néhány percig főzzük, majd hozzáadjuk a pirított lebbencs­tésztát. Kb. 20-25 percig főz­zük (lehetőleg lefedve). Közben a lábast néha megrázogatjuk, nehogy a tészta az oldalára ragadjon. Ha gyorsan elfőné a levét, és a tészta még nem len­ne puha, óvatosan önthetünk alá még egy kis vizet. (A leb­bencsnek bővebb lére eresztett, leveses változata is van, de itt most egytálétel a cél.) Amikor a tészta és a zöldségek megpu­hultak, a tészta jól felszívta a vizet és a krumplihoz tapad, lehúzzuk a tűzről. Belekeverjük a pirított szalonnadarabokat. Lefedve kicsit még pihentetjük, aztán melegen tálaljuk. Masszív étel, valamilyen savanyúságért kiált, de most hiába — nem találtunk semmi ide passzolót. lalás keretében (mondjuk, a szomszéd felu töltőállomásán). És így is len. Mondjuk ki őszintén: a reggeli idejét átaludtuk Ami persze azt is jelenti, hogy általában az ebéd elkészítésére szánt időnek is lőttek - másrészt viszont két főre leheteden főzni, maradék szinte mindig van, így ez sem tragédia. Múlt szerdán délre megettük az előző napi pa­radicsomleves maradékát (recept), délután meg felhasználtuk az egy ideje már kerülgetett, saját készí­tésű tésztát egy jó öreglebbencshez (tecept). Ebből csütörtökre is jutott, aztán estére előkaptuk azt a három csirkemellen:, ami - gazdaságosan megfelezve - részben pörköltté, részben pácolt, grillezett szeletté változott. Nem is tudom, hegy csináltuk, de az utolsó részlete szombaton fogyott el. Vasárnap már a mélyhűtő került sorra, mázli, hogy nemrégiben lefagyasztottunk pár steaket - tökéletesek lettek, még akkor is, ha az utolsó szem krump­likat fájó szívvel áldoztuk be mellé. Húsvéhétfön, minimális kedvvel megpároltunk egy zacskó fagyasz­tott wokzöldséget, kifőztünk hozzá egy adag tésztát, hadd szóljon. Süti nem volt (csak mogyi), ekkor már hosszasan azon vizionáltam, hogy ha egyszer lesz elég vajam, meg­sütöm azt a meggytortát, amit a virágzó meggyfánk látványa indított el bennem (recept). És nagyon-na­­gyon vártuk a keddet. Egyébként az emberkísérletünk tapasztalata azt mondatja velem: a mentális tartalékainknak gyorsabban a végére értünk, mint a kamrai készleteknek Fáradtabbak vagyunk Nyűgöseb­bek Ingerlékenyebbek Bár felme­rültek nem várt következmények is. Mikor végre beszabadultunk egy boltba, a gyermek igényelt egy cserepes bazsalikomot, bedobott a kosárba egy kiló lisztet, rámutatott egy pizzasütő lapra, és közölte, hogy márpedig ő sütni fog. Óvatosan megpendítettem, hogy oké, de a pizzatésztát... Leintett, ne törődjek vele, tudja, mit csinál. És tényleg: estére kicsapott az asztalra két vállal­ható, emberi fogyasztásra alkalmas Margheritát. Azt hiszem, a hat nap alatt kicsit sok volt a kajás, főzőcskézős videóból. Lakatos Krisztina

Next

/
Thumbnails
Contents