Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-16 / 88. szám
www.ujszo.com | 2020. április 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Felkészül: Afrika Beláthatatlan folyamatokat indíthat el a vírus a fekete kontinensen FELEDY BOTOND Pontosabban felkészül-e Európa. Afrika miatt eddig azért aggódtunk, hogy az emberkereskedő hálózatok ezrével hozzák északi partjaira a menekülni vágyó szubszaharai lakosokat. A járvány az egész afrikai geopolitikai kihívást felgyorsítja, és kérdés, hogy a maguk problémáival küszködő euroatlanti országok készek-e ezzel megküzdeni. Az afrikai kontinensen egy hónapos csúszással hozták meg az óvintézkedéseket, és sem az állami költségvetések, sem a lakosság nincs olyan helyzetben, mint mifelénk. Az első számok érkeznek a napokban az afrikai országokból, ám a széles körű tesztelés hiánya és a gyér egészségügyi infrastruktúra miatt csak tippelhetünk, milyenek lehetnek a valós adatok. Egyes közép-afrikai országokban még élénken él az ebolajárvány emléke, hiszen alig pár éve, hogy megállították (Kongóban azóta volt újabb hulláma, amiről a világsajtó nagy része lemaradt...). Egyes régiókban így még állnak a szeparációs házak, amelyeket újra használni tudnak, ám a legtöbb helyen nincs meg a városi kultúrája annak, hogy mit kezdjen a lakosság a járvánnyal. Az afrikai korfa jóval kedvezőbb az európainál: míg nálunk a lakosság 43 százaléka 50 év fölötti, ott csupán 19 százaléka. Tehát a legveszélyeztetettebb idős korosztály arányaiban jóval kisebb. Ugyanakkor nem ismerjük még a vírus összes tulajdonságát, és azt sem szeretnénk, hogy sok millió újabb lehetősége legyen a mutálódásra minden egyes fertőzöttnél, ezért az afrikai országok is beálltak a karanténnal és a határok, légi folyosók lezárásával járó intézkedések mögé. Ám ahogy a világgazdaság visszaváltott, azt azonnal megérezték a még gazdagabbnak számító afrikai országok is. Hiszen olajból élnek (Nigéria, Kamerun, Gabon vagy Angola), vagy ásványi nyersanyagokból (Zambia, Kongó). Zuhan a kereslet, az ipari termelés leáll, és nemcsak az európai és kínai karantén idejére. Valószínűleg lassan kúszik majd újra felfelé a kereslet, ez pedig egyenlő lehet egyes afrikai országok nemzeti tragédiájával, hiszen nincsenek a közel-keleti országokhoz mérhető tartalékaik. E bevételekből fizetik - az uralkodó elit szinte mindenhol elképesztő korrupciója mellett - sok esetben az élelmiszerimportot, az egészségügyi eszközök beszerzését, az energiaimportot. Akár afrikai nagyvárosokban is ellátási problémák jöhetnek, és ez beláthatatlan folyamatokat indíthat el: vándorlást, a helyi természeti erőforrások felélését, külföldiek elleni fellépést, fosztogatást, külföldi társaságok kisajátítását és radikális rezsimváltásokat. Becslések szerint Afrika egyes helyein akár a munkaképes lakosság 80 százaléka a szürke gazdaságban dolgozik, napi, feketén kapott jövedelemért. Ez azt jelenti, hogy ha bármi miatt leállnak a vállalatok, akkor az ily módon foglalkoztatott tömegek villámgyorsan nagyvárosi nincstelenekké válnak. Ha folytatnánk a gondolatmenetet, a bűnbakkereséstől a politikai radikalizáción át az összeomló államokig nagyon széles a spektruma a kedvezőtlen forgatókönyveknek. A kérdés tehát az, hogy miközben a fejlett világ a maga halottjaira figyel, tud-e annyit előre tervezni, hogy a saját érdekében mégis befektet Afrikába ezekben a vészterhes hónapokban. A stabilitás megőrzése geopolitikai érdek. Az pedig európai érdek, hogy az uniós tagállamok lépjenek fel stabilizáló erőként, ne pedig olyan államok, melyekkel amúgy is vetélytársak vagyunk a nemzetközi politikában. Ha nincs szájmaszk, a búvármaszk is jó. Bevásárlás Santiago de Chile egyik piacán. (TASR/AP-felvétel) Két év távolságtartás? Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra - állítja a Science folyóiratban megjelent tanulmányában az amerikai Harvard Egyetem tudóscsoportja. A járványügyi szakemberekből, biológusokból, orvosokból álló csoport kutatási eredményei szerint szakaszosan és különböző intenzitással, de továbbra is szükség lesz a társadalmi távolságtartásra, hogy ne törjön ki újabb járványhullám. A tudósok abból a feltételezésből indultak ki, hogy a mostani járvány is idényjellegű, mint a koronavírus többi fajtája által okozott, vagy akár az egyszerű influenza. Csakhogy a szimulációs kísérleteknél kiderült, hogy a SARSCov-2-nek több ismeretlen jellemzője van. Nem sikerült még megállapítani például, hogy az egyszer már felgyógyult betegnél kialakul-e immunitás, és ha igen, mennyi ideig tart. „A társadalmi távolságtartás időnkénti bevezetése valószínűleg nem lesz elég ahhoz, hogy a vírus az Egyesült Államokban megmaradjon a kórházak intenzív osztályain belül” - mondta Stephen Kissler biokémikusmatematikus. Gyógyszer hiányában „kétségtelenül szükség lesz” a társadalmi távolságtartásra. A kutatócsoport szerint a távolságtartást csakis akkor lehet mellőzni, amikor felfedezték a hatékony kezelést vagy a védőoltást, addig változó helyeken, változó időtartammal, de muszáj lesz fenntartani. Marc Lipsitch járványügyi szakember arról beszélt, hogy a távolságtartás felfüggesztése közötti időszakokban a járvány nemcsak fellángol, hanem minden alkalommal hevesebb és pusztítóbb lesz, és a vírus egyre szélesebb körben, a fiatalok között is szed áldozatokat. Ez azonban lehetővé teheti a népesség csoportimmunitásának vagy a kollektív immunitásnak a kialakulását is. (MTI) Karanténba Matoviöcsal! HEGEDŰS NORBERT Kormányfőnket hallgatva egyre többször merül fel bennem: talán jót tenne neki, ha elzárnák őt néhány napra az egyik karanténközpontban. A dolog természetesen kivitelezhetetlen, pedig számos pozitív hozadéka lenne, tehát játsszunk el a gondolattal. Egyrészt végre kipihenhetné magát: az elmúlt hetekben rengeteget dolgozott, ülések, meetingek, sajtótájékoztatók, ráfér egy-két szabadnap. Mindannyian tapasztaljuk, hogy minél több koronavírussal kapcsolatos hírt, elemzést olvasunk, annál jobban elfog a pánik, maga alá temet a kilátástalanság és a reménytelenség érzése. Ennek kivédése érdekében sokan egyszerűen felhagytak a hírfogyasztással: csak minimális mértékben tájékozódnak, mert egyszerűen elegük van a stresszből. Gondoljunk bele, mit érezhet Igor Matovic. Kormányfőként ezt egyszerűen nem teheti meg, folyamatosan öntik rá az új információkat és statisztikákat, neki pedig döntéseket kell hoznia, ezeken a döntéseken pedig életek múlnak. Azt el kell ismernünk, hogy az óriási nyomás ellenére Matovic (és Szlovákia) eddig elég jól teljesít. De ezt nem lehet sokáig bírni. Amikor Matovié beköltözik a karanténközpontba, egy időre a telefonját is elvenném tőle. Persze csakis az ő érdekében, ahogy ő is csak a mi érdekünkben tartja továbbra is lefagyasztva az országot. Ha ugyanis nincs nála a telefonja, nem kezdeményezhet zéró bizonyíték alapján nyilvános lincselést a közösségi hálón. „Önök szerint milyen büntetés lenne igazságos egy olyan ember számára, aki időseket gondoz egy otthonban, és eltitkolja, hogy például Olaszországban töltötte a szabadságát?” - kérdezte követőit Matovic. A bazini idősotthon esete sajnálatos és ki kell vizsgálni, de az biztos, hogy a büntetés mértékét nem egy facebookos szavazáson kell eldönteni. Szeretném azt hinni, hogy a miniszterelnök csak pillanatnyi felindultságában posztolt, de a bejegyzés még mindig ott virít az oldalán, így ennek elég kicsi az esélye. Nem más ez, mint meghívó boszorkányüldözésre. Szlovákia lakossága nagyon sokrétű, így a járvány okozta helyzet is sokféle választ szült. Volt, aki a legjobb arcát mutatta: a szolidaritásnak és az önkéntes segítségnek számos szép példáját láttuk az elmúlt napokban. De a stresszhelyzet egyesekből a kevésbé vonzó tulajdonságokat hozta elő: bizalmatlanságot, önzést, vádaskodást is látunk eleget. Vészhelyzetben ezek is természetes reakciók, ezért nagyon nem mindegy, hogy az ország vezetője melyik reakcióra játszik rá. Mert ha ő farkast kiált, nagyon sokan gondolkodás nélkül követni fogják. Úgyhogy ráfér a pihenés. Mivel a bősi központban vadidegeneket zárnak össze egymással, lenne lehetősége szocializálódni, ismerkedni. Lehet, hogy koalíciós barátját, Richard Sulíkot is bezárhatnánk vele, mivel a múlt héten kiderült, hogy neki is gondjai vannak a közösségi háló felelős használatával. Bősön nem kéne Facebookon üzennie Matoviénak: megbeszélhetnék a szobában. Ráadásul pár napra egyszerű, hétköznapi emberekké válnának, megtudhatnák, hogyan éljük meg mi a világjárványt. Umberto Eco egyik írásában (Hogyan kezdi ki a demokrácia a demokráciát?) levezeti, hogy a mai vezetők szinte semmit nem tudnak a saját választóik életéről, mivel a hatalom birtokosaiként szükségszerűen egy burokban élnek. „Minél nagyobb felelősséggel viseltetik valaki a világ iránt, annál valószínűbb, hogy semmit nem tud róla” — írja az olasz professzor. Pár nap karantén ezt a paradox helyzetet nem oldja fel, de rést üthet a pajzson - és ez is több a semminél. Áz ország lakosságának nagy része lassan egy hónapja él bezárva, ha a kormányfő is kipróbálná a dolgot pár napra, talán jobban megértené őket. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy oldjuk fel az összes korlátozást - nem, ezt döntsék el a szakértők. De pár nap karantén után, talán az Egyszerű Ember is jobban meggondolná a jövőben, hogy mit beszél és mit posztói, így a már létező problémák mellé nem kreálna újakat. FIGYELŐ Menekült orvosok segítsenek Az Európa Tanács és az ENSZ arra szólította fel az EU-tagállamokat, tegyék lehetővé, hogy a menekültek között lévő egészségügyi szakemberek részt vegyenek a koronavírus-járvány leküzdésében. A nyilatkozat szerint sok európai ország továbbra is nehezen küzd meg a koronavírus okozta válsággal. Ezért arra hívták fel a figyelmet, hogy az Európában tartózkodó menekültek és menedékkérők között egészségügyi végzettséggel, megfelelő képesítéssel és tapasztalatokkal rendelkezők is vannak, akik bekapcsolódnának a járvány elleni küzdelembe. Az egészségügyi szakma szigorú szabályozásait figyelemebe véve a nyilatkozattevők arra kérték az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy járuljanak hozzá a munkavégzéshez szükséges engedélyek megadásához. (MTI) Bírálat a kínai kommunistáknak Több mint száz politikai szereplő, tudós és aktivista szerte a világból nyílt levélben bírálta a Kínai Kommunista Pártot (KKP) a koronavírus-járvány kezelésének módja miatt. Az európai, amerikai és ausztráliai akadémikusok, jogászok, elemzők mindenekelőtt a „félelem kultúráját” vetik a KKP szemére. Azt, hogy elhallgatott a világ elől a járvány elleni küzdelem szempontjából létfontosságú információkat. „A KKP miatt az Egészségügyi Világszervezet kezdetben alábecsülte a vírus veszélyességét”- áll a levélben. Peking számos orvost, tudóst, újságírót hallgattatott el, akik a párt közléseitől eltérő véleményt hangoztattak. , .Mindenkit veszélybe sodort Kína autokrata rendszere, amely mindent, még az emberek egészségétpolitikai szempontból mérlegel” - olvasható a levélben. (MTI)
