Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-16 / 88. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. április 16. | www.ujszo.com RÖVIDEN Alig ünnepeltek Észak-Koreában Phenjan. A koronavírus tévedésének megelőzése végett nagyobb tömeges ünnepi rendezvények nélkül, visszafogottan emlékeztek meg tegnap Eszak- Koreában a jelenlegi vezető, Kim Dzsong Un nagyapja, Kim ír Szén örökös elnök születésnapjának 108. évfordulójáról. Az észak-koreai kommunista államalapító születésnapja Észak-Koreában a legnagyobb ünnepnek számít, amelyet gyakran hatalmas, új fegyvereket bemutató katonai díszfelvonulásokkal, valamint különböző kulturális és sporteseményekkel ünnepelnek. Eszak-Korea állítása szerint az országban nincs járvány, a keleti-ázsiai ország viszonylag drasztikus és gyors járványellenes intézkedéseket hozott, például lezárta Kínával közös határát, valamint szigorította a karantén kritériumait. (MTI) Magas rangú ukrán kémet lepleztek le Kijev. Őrizetbe vették az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai az SZBU egyik tábornokát, Valerij Sajtanov vezérőrnagyot, akit azzal gyanúsítanak, hogy éveken át Oroszországnak kémkedett, valamint terrorcselekményekben vett részt. A tábornok leleplezését Ivan Bakanov, az SZBU főnöke jelentette be. Az SZBU felderítési részlege azzal is gyanúsítja a tábornokot, hogy részt vett az Adam Oszmajev elleni 2017-es merénylet kitervelésében. Az SZBU szerint Sajtanov információkat adott át az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) a Donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében zajló fedett műveletekről, valamint az azokban részt vevő személyekről, az ukrán titkosszolgálatok nemzetközi együttműködéseiről, az SZBU hírszerzési és a műveleti részlegeinek vezető munkatársairól, hírszerzők kiválasztásáról és kiképzéséről. (MTI) Koreai választás Covid-19 idején Szöul. Mun Dzse In dél-koreai elnök pártja és szövetségese abszolút többséget szerezhet a tegnapi parlamenti választásokon. Mun Demokrata Pártja és koalíciós partnere, a Platform Párt 155-178 helyet szerezhet a 300 fos, egykamarás parlamentben. A legnagyobb konzervatív ellenzéki párt, az Egységes Jövő és szövetségese 107-130 helyre számíthat. A polgárok maszkban és egymástól megfelelő távolságot tartva vonultak az urnákhoz. A polgárok kézfertőtlenítőt és eldobható gumikesztyűket kaptak a voksoláshoz. A karanténban lévők is szavazhattak: az enyhébb tünetekkel rendelkezőknek külön idősávot biztosítottak, a súlyosabb állapotban lévők levélben adhatták le voksaikat. Dél-Koreában 10 591-en fertőződtek meg a koronavírussal, és 225-en haltak meg. A kormány a bírálatok ellenére ragaszkodott a voksolás megtartásához. (MTI) Trump nem ad pénzt a WHO-nak New Yorkban a mentőautók megállás nélkül szállítják a betegeket (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. DonaldTrump bejelentene, leállítja az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) nyújtón amerikai pénzügyi hozzájárulást, mert szerinte a szervezet nem megfelelően reagált a koronavírus-járványra. António Guterres, az ENSZ főtitkára bírálta a WHO-nak nyújtott hozzájárulás leállítását. Az amerikai elnök a Covid-19- járvány elleni intézkedéseket összehangoló kormányzati munkacsoport sajtókonferenciáján hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak kötelessége elszámoltatni a világszervezetet a járvány ügyében tett lépései miatt. Donald Trump leszögezte: „a WHO elősegítette Kína félrevezető tájékoztatását a vírusról”. Hozzátette: az amerikai kormányzat átfogó vizsgálatot folytat arról, hogyan kezelte a WHO a világjárványt. Rosszul dolgozó szervezet Kiemelte, az USA évi 400-500 millió dollárral járul hozzá a szervezet működéséhez, míg Kína körülbelül 40 millió dollárt, vagy „még kevesebbet” fizet a WHO költségvetésébe. Szerinte ha a világszervezet rendesen végezte volna a dolgát és idejekorán egészségügyi szakembereket küldött volna Kínába, akkor a koronavírus-járvány féken tartható lett volna már a járvány kirobbanásának helyszínén. Mindazonáltal leszögezte, az USA továbbra is elkötelezi magát a WHO mellett. António Guterres, az ENSZ főtitkára bírálta a WHO-nak nyújtott hozzájárulás leállítását, közleményében úgy fogalmazott: „nem most van itt az ideje” a WHO anyagi erőforrásai megkurtításának. Az Egészségügyi Világszervezettel kapcsolatos döntést az Amerikai Orvosok Szövetsége is bírálta. Patrice Harris, a szervezet elnöke , jössz irányba tett veszélyes lépésnek” minősítette, és kérte, hogy Trump gondolja át a döntést. Már kellett egy bűnbak A WHO-t egyébként korábban is folyamatosan kritizálták amiatt, mert lassan reagált, és csak január 30-án hirdette ki a világjárvány-helyzetet, a szervezet elnöke pedig sokáig nem vette komolyan a betegség illetve a járvány súlyosságát. A leghatározottabb kritikák az Egyesült Államokból érkeztek, nem véletlenül, ajárvány itt bontakozott ki legsúlyosabban: már több mint 620 000 fertőzöttet tartanak nyilván, és 26 ezer fölé emelkedett a halottak száma. A Trumpkormányzatnak két nyomós oka van arra, hogy a világ többi országának ellenszenvét is kockáztatva ilyen kritikus helyzetben is nekimenjen a WHO-nak. Mindkét ok alapvetően belpolitikai indíttatású. Az egyik, hogy a járványt sokáig nem kezelő, sőt azt „demokrata/baloldali hazugságnak” beállító Trump-kabinet a novemberi elnökválasztás előtt súlyos népszerűség- és bizalomvesztésnek van kitéve a fertőzöttek és halálos áldozatok számának növekedésével. Ezért kell egy bűnbak, hogy a felelősséget (vagy egy részét) átháríthassák, és legalább a saját táboruk előtt megőrizhessék a hitelüket. Kína erős befolyása A másik ok ennél megalapozottabbnak tűnik: a WHO határozataiban és viselkedésében, diplomáciai lavírozásában eléggé tetten érhető a Kínai Népköztársaság befolyása. Január elején tajvani orvosok értesültek először arról, hogy a vírus minden bizonnyal emberről emberre is teijedhet. A Kínai Köztársaság (ahogy Tajvant hivatalosan hívják) azonnal korlátozta a beutazást Vuhanból, és a kommunista Kína helyett január 16-án értesítették a WHO-t arról, hogy új, emberről emberre teijedő járvány van kibontakozóban. A WHO azonban nemhogy köszönetét nem mondott a szigetországnak, de el is zárja azt számos információtól, ugyanis engedve a pekingi nyomásnak, nem ismeri el önálló országnak a Kínai Köztársaságot. Mi több, nem engedi belépni a WHO-ba sem. Január végén Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főtitkára Pekingbe utazott, ahol találkozott Hszi Csinping kínai pártfötitkárral. A WHO vezetője kiemelte, „nagyra értékeli a komolyságot és a „transzparenciáf’, ami a kínai járványkezelést jellemezi. A WHO csak februárra ismerte el, hogy a vírus emberről emberre is terjedhet, és csak március közepén hirdette ki a világjárványt. A világszervezet elnöke a mai napig rendszeresen dicséri Kínát a „nyíltságáért”, és példaértékűnek nevezi a kommunista ország válságkezelését - miközben Tajvanról, amely tényleg adott hiteles és gyors tájékoztatásokat, a mai napig nem vesz tudomást. A jelenlegi WHO-főtitkár sok szálon kötődik a kommunista Kínához, még Etiópia egészségügyi minisztereként alakított ki jó kapcsolatokat Kínával. Gyakori politikai nyomás Noha Gebrejeszusz etióp miniszterként feltételezhetően több járványt is eltussolt az országában, éppen Peking erős lobbimunkájának köszönhetően került a világszervezet élére. Kína egy hozzá lojális afrikai politikust akart, így megakadályozta a brit David Nabarro győzelmét. WHO- fötitkárként egyik első intézkedése az etióp politikusnak az volt, hogy az országát romba döntő Robert Mugabe zimbabwei diktátort a WHO jószolgálati követének nevezte ki... A WHO hét évtizedes történetében volt néhány siker, például a himlő teljes és a járványos gyermekbénulás szinte teljes legyőzése, azonban komoly kudarc is. Viszont amerikai nyomás hatásának volt köszönhető, hogy a WHO az 1980-as években kifejezetten lassan minősítette járványnak az AIDS-t. A 2010-es évek ebolaj árványai idején az afrikai országok tudták elérni, hogy a WHO sokáig ne hirdessen nemzetközi vészhelyzetet, mivel az azzal járó határ- és egyéb lezárások gazdaságilag kedvezőtlenek lettek volna számukra. A WHO olyan rosszul kezelte az ebolaj árványt, hogy részben ennek hatására választottak 2017-ben új főigazgatót a világszervezetben. Xki nem más, mint a Kína kegyeit kereső Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz... (MTI, azonnali, 444.hu) New York rosszabb Lombardiánál 3700 halottat adtak hozzá kedden New Yorkban a koronavírus halálozási statisztikáihoz. Olyan esetekről van szó, ahol az áldozatokon nem végeztek tesztet, de minden jel szerint a járvány okozta a halálukat. Ezzel csak New Yorkban 10 ezer feletti halálos áldozata van a koronavírusnak, amivel az 1000 főre jutó halálesetek száma még az olaszországit is meghaladja. Ráadásul a vírus nem csak közvetlenül gyilkol, ugyanis megugrott a fertőzéstől független halálozások száma is, aminek az egészségügyi ellátórendszer túlterheltsége lehet az oka. Az adatok alapján március 11. és április 13. között 3000-rel többen haltak meg a városban, mint egy átlagos évben várható lenne. „Ez a covid egy újabb hatása" - mondta Oxiris Barbot,a NewYork-i közegészségügy biztosa. (444, ú) Világháborús időket is meghaladó brit visszaesés Franciaországban 16 ezerre emelkedett a vírus halálos áldozatainak a száma, emellett 135 ezer fertőzöttet tartanak nyilván. Tíz százalékot meghaladó visszaesés lehet az idén a brit gazdaságban. Périzs/London. Kedden a halálozások napi száma elérte a 770-et, és még soha nem volt ilyen magas a francia minisztérium összesítése szerint ajárvány kezdete óta. A korábbi halálozási rekordot április 6-án regisztrálták, 605 elhunyt beteggel. Az idősotthonokban 5600 áldozatot szedett eddig a Covid-19-betegség. Az első 6 ezer halotti bizonyítvány alapján megállapítható, hogy a járványban elhunytak átlagéletkora 81 év, 68 százalékuknál pedig több halálok is szerepel, egyebek mellett szívelégtelenség, súlyos magas vérnyomás, neurológiai betegségek, cukorbetegség vagy rákbetegség - hívta fel a figyelmet Jérome Salomon, a francia egészségügyi tárca járványügyi igazgatója. Emmanuel Macron francia elnök május 11-ig meghosszabbította a járvány megfékezése érdekében március 17-én életbe lépett kijárási korlátozásokat. Februárhoz képest Franciaországban 24%-kal zuhant a kiskereskedelmi forgalom márciusban, miután a koronavírus kapcsán hozott intézkedések miatt a boltok egy része bezárt. A mintegy 99 ezer fertőzöttet és közel 13 ezer halottat számon tartó Egyesült Királyságban 10%-nál nagyobb mértékben zuhanhat idén a hazai össztermék (GDP) a koronavírus okozta járvány gazdasági sokkja miatt. A brit kormány számára költségvetési és makrogazdasági előrejelzéseket készítő, de független elemzőintézetként működő szervezet, az Office for Budget Responsibility (OBR) 23 oldalas tanulmányában közölte: modellszámításai szerint a brit GDP-érték a második negyedévben 35%-kal zuhan az első 3 hónap teljesítményével összevetve, a munkanélküliségi ráta pedig a jelenlegi 3,9 százalékról 10 százalékra növekszik. Az OBR ezt a forgatókönyvet arra a feltételezésre alapozta, hogy a Covid-19-járvány megfékezését célzó brit korlátozások 3 hónapig maradnak érvényben. Az elemzőintézet hangsúlyozza, ilyen mértékű éves visszaesést a múlt század két világháborújának idején sem mértek a brit gazdaságban. Egy másik nagy londoni elemzőközpont, a Capital Economics pedig azt valószínűsíti, hogy a koronavírusválság sebeit a brit gazdaság még évek múlva is viselni fogja. A cég azzal is számol, hogy hozzávetőleg 110 ezer brit üzleti vállalkozás kerül csődbe az idén. (MTI) Szinte teljesen kihalt Párizs. A lakosság negyede vidékre menekült, a boltok többsége pedig bezárt. (TASR/AP)
