Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-14 / 86. szám
www.ujszo.com | 2020. április 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Oda szeretnék elutazni Jött a sonkaszeletelés, LAMPL ZSUZSANNA Különleges húsvét volt ez a mostani. A gyerekek a városban, mi falun. Köztünk áthághatatlan határ, amit egy hónappal ezelőtt önként szabtunk magunknak, hogy még véletlenül se terjedhessen közöttünk a kór. Ahhoz képest, hogy azelőtt gyakran szoktunk találkozni, egészen jól viseltem ezt a „karantént”, mert az ember racionálisan meg tudja magának magyarázni, hogy mit miért tesz. De amikor szombaton este felszeleteltem a korábbiaknál jóval kisebb húsvéti sonkát, azért belém mart a szomorúság. Pe.dig különlegesen szép volt ez a szombat. Délután felhívott egy barátnőm, akivel két éve egy kalábriai utazáson ismerkedtem meg. A filmek és a vándorlás szeretete hozott össze bennünket, legalábbis elsőre úgy tűnt, de aztán kiderült, hogy ő amikor belém mart a szomorúság nekem ritka lelki rokonom. Megkérdezte, legközelebb hova megyünk. Hát hova. A másik szobába. Ezután interneten keresztül bekapcsolódtam a feltámadási szentmisébe, amely a szomszédban levő templomban zajlott. Olyan közel, hogy láttam a homlokzati rozettán keresztül, amint felgyulladt a fény. A misét száz ember követte. Ott, a szobánk csöndjében nagyon erősen érzékeltem a közelségüket és a sötétséget legyőző Fény jelenlétét. Ezt követően jött a sonkaszeletelés, amikor belém mart a szomorúság. Vacsora után olvasni kezdtem és megismertem egy csodálatos történetet. Bizonyára sokan hallottak róla, de sokan nem, ezért röviden összefoglalom. Az újságíró Andreas Englischt felkérte egy természetvédő társaság, hogy járjon utána, ki az, aki egy természetvédelmi területen mert építkezni. Mint utóbb kiderült, az építmény egy hatalmas kolostor volt. Az újságíró (nem mellesleg vatikáni tudósító) maga is felháborodott, pláne, amikor nyilvánvalónak tűnt, hogy az egyház keze van a dologban. Nekiállt nyomozni (nyomozni, nem pedig bizonyítékok nélkül vádaskodni!). Szó szerint rögös utat járt be. A kolostor egy Isten háta mögötti területen állt, ahova szinte hegyet mászva lehetett csak eljutni. Englisch el sem tudta képzelni, hogyan lehetett odaszállítani a rengeteg építőanyagot. Hát persze, helikopterekkel! Lelki szemeivel már látta a cikket, amelyben majd felfedi, hogy az egyház még a katonaságot is bevonta ebbe az illegális építkezésbe, ami ugye, hatalmas botrány! És még sok mindent gondolt, mígnem találkozott Pietro Lavini kapucinus szerzetes atyával, mellesleg évtizedek óta remetével. Az újságíró útja rögös, de csodálatos. Nem árulom el a végét, csak annyit, hogy a kolostort Pietro atya építette. Egyedül? Hitetlenkedett az újságíró. Nem. Ketten. Az Isten és én, mondta az atya. Miután ezt elolvastam, kimentem az udvarra. Csodálatos égbolt borult rám, tele csillagokkal, ahogyan erre gyerekkoromból emlékszem. Gondolkodtam. S már tudom, hova szeretnék majd elutazni. Oda, a Sibillini Nemzeti Parkba, ahol az a kolostor van. (Kotrha) Moszkvában csak kóddal lehet autóba ülni, buszra szállni, orvoshoz menni Holnaptól csak az hagyhatja el a lakását Moszkvában és utazhat tömegközlekedési eszközön, aki ehhez kódot kap a hatóságoktól. Persze a hackerek is meglátták ebben a lehetősóget. Csak digitális igazolvánnyal lehet tömegközlekedési eszközt vagy saját autót használni, munkába és orvoshoz menni, bármi egyéb célból utazni az orosz fővárosban, és ezt bárhol bármikor ellenőrizheti a rendőrség és a hadsereg. A taxisok sem vehetnek fel olyan utast, aki nem kapott kódot. A hatóságok a kiadásnál azt is ellenőrzik, valós oka van-e a kód lekérésének. Az orvos felkeresésére vagy magáncélra kiadott kód egy napig érvényes, a munkába járók havi kódot kapnak. Magáncélra csak heti kétszer adnak ki kódot, vidékről is csak kóddal lehet bemenni a fővárosba. Kód nélkül csak a legközelebbi üzletig lehet elmenni, 100 méteres körzetben saját kutyát sétáltatni, valamint a szemetet levinni. A digitális kódokat tegnaptól lehet kikérni, ám a hackerek és csalók azonnal lecsaptak. A regisztráláshoz használandó, amúgy is erősen terhelt önkormányzati weboldalt folyamatos hackertámadások érik, és a csalók adathalász oldalakat hoznak létre, alternatív bejegyzési lehetőségeket kínálva. A bűnözők hamis sms-ekkel próbálják félrevezetni az embereket, azt állítva, hogy megsértették a karantén előírásait, ezért utalják át a bírság összegét. Konsztantyin Koszacsov, a parlament külügyi bizottságának elnöke szerint az európai uniós országokban dezinformáció teljed az oroszországi járványhelyzetről. Valótlannak nevezte, hogy a Kreml torzítja a járványra vonatkozó adatokat, és a helyzet súlyosabb az olaszországinál vagy a spanyolországinál. Azt is megalapozatlannak nevezte, hogy Oroszország terjeszt álhíreket a járvánnyal kapcsolatban, mert „Moszkva erős EU-ban érdekelt”. (MTI) I 7 Járási karantén MÁRIUS KOPCSAY Oszd meg és uralkodj - ez volt a Római Birodalom kormányzó elve. Matovicnak és a jelenlegi kormánynak nehéz időben, járvány idején kell „uralkodnia”, és a jelenlegi helyzet óhatatlanul a közvélemény megosztottságához vezet. Ez a jelenség a húsvéti ünnepek kapcsán mutatkozott meg eddig a legerősebben, Miután a kormányfő bedobta a köztudatba az ország lekapcsolása, a blackout lehetőségét (amivel talán megállítható lenne a járvány terjedése), úgy gondolta, hogy kicsiben ki is lehetne próbálni ezt az ünnepek alatt, ezért radiálisabb korlátozásokat vezetett be húsvétra. Hozzá kell tenni, hogy szakértőkkel is megvitatta ezt a lehetőséget, akik felsorakoztak mögéje, és Zuzana Caputová államfő is kiállt mellette. így aztán húsvétra afféle, járási karanténba” került mindenki, és elmagyarázták az embereknek, hogy ne menjenek locsolkodni, a minimumra csökkentsék az egymással való találkozások számát. És mi történt? Aki azt tervezte, már a szigorítás bejelentése előtt elutazott oda, ahova akart. Akinek pedig dolgoznia kellett, az a járás határán várakozott a hosszú kocsisorban, és hirtelen már az sem volt világos, milyen utasítást kaptak a rendőrök. Minden autót meg kell állítani, vagy csak szúrópróbaszerű ellenőrzésről van szó? A kommunista időkben ilyen „bizonytalankodás” aztán nem fordulhatott elő, és akiknek vannak azokból az időkből immár történelmi “keserű tapasztalatai, talán most könnyebben tudják elfogadni a tiltásokat és a jelenlegi helyzetet. Nekik az is ismerős, hogy sorakozni kell a posta vagy az üzlet előtt, ahol esetleg éppen üresek a polcok, egyes árucikkekből hiány van, a határok zárva, korlátozva vannak a jogaink - mindez előbújik az egyéni vagy a kollektív történelmi tudatból. De kibírjuk, mert ki kell bírnunk. Ugyanakkor ehhez nem adnak segítséget a felesleges politikai konfliktusok, amikor egyesek úgy kritizálják Matovicot, mintha máris elfelejtették volna a Fico-kormányzás több mint egy évtizedét, vagy épp ellenkezőleg, még a legjózanabb visszafogott bírálatot is egyenesen Smer-pártiságnak és majdhogynem hazaárulásnak tekintik. És persze mindenki szidja - az újságírókat. Talán könnyebb lenne elviselni a karantént és a korlátozásokat, a locsolásmentes húsvétot, ha legalább már halvány reménysugarat látnánk az alagút végén, ha legalább sejthetnénk, meddig tart ez, a kormány tagjai vázolnák, mikor jöhetnek a könnyítések, milyen ütemben, mint megtette ezt a cseh, a német, az osztrák, de még az igazán rendkívüli helyzetben levő spanyol kormány is. Már túl régóta várunk a posta előtt a sorban, anélkül, hogy fogalmunk lenne róla, milyen messze van még az ajtó, mikorra juthatunk be. Járna már egy ilyen kis jutalom és remény a fegyelmezettségért, rászolgáltunk, például ezzel a húsvéttal is. A szerző a TASR munkatársa FIGYELŐ 700 halottat szedtek össze a lakásokból Az ecuadori rendőrség több mint 700 holttestet gyűjtött össze lakásokból az ország legnagyobb városában, Guayaquilben, ahol a korona vírus-járvány miatt a kórházak és a temetkezési szolgáltatók is túlterheltek. A latin-amerikai országban Guayaquilben a legrosszabb a járványhelyzet. Már április elején jelentette a média, hogy a tengerparti városban a hatóságok kénytelenek tengeren odaszállított hűtőkonténerekben elhelyezni a holttesteket. A közösségi médiában pedig az utcán hagyott holttestekről jelentek meg felvételek. A rendőrök és a katonák három hete kezdték a holttestek összeszedését, azt nem közölték, hogy hányán haltak meg a koronavírus miatt. A holttestek közül mintegy 600-at az azonosítás után már eltemettek a város két temetőjében. A hivatalos adatok szerint Écuadorban 7500 az igazolt fertőzöttek száma, és ebből 333-an haltak meg a betegségben azóta, hogy a vírus február 29-én megjelent az országban. Guayas tartományban jegyezték fel a fertőzések 72 százalékát, ezen belül Guayaquil városban mintegy 4000 a fertőzöttek száma. (MTI) Rendőrszerenád járvány idején Éneklő rendőrök próbálják tartani a lelket az otthonukba zárt emberekben Panamavárosban. Egyenruhás, maszkot és gumikesztyűt viselő rendőrök adtak elő egy 20 perces műsort a panamai főváros egyik negyedében az egyik toronyház tetején, hogy felvidítsák az embereket. Az éneklő zsaruk a legendás brit rockzenekar, a Queen, Rubén Blades panamai salsasztár és Diego Torres argentin popsztár dalaiból adtak válogatást. A városlakók közül sokan az erkélyükön táncoltak a zenére, mások panamai zászlócskát lengettek. Felipe Cruz rendőrfőnök azt mondta, hogy a rendőrség hétvégenként mindaddig hasonló koncerttel szórakoztatja a panamavárosiakat, amíg tart a járvány. A cél az, hogy „boldogságot, örömöt, reményt, hitet adjanak az embereknek” - tette hozzá. A közép-amerikai országban különösen hétvégén van érvényben szigorú karantén, vasárnap senki sem hagyhatja el a lakását. Hétközben egyik nap csak a férfiak, másik nap csak nők mehetnek ki az utcára két órára. Panamában mintegy 3400 embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést, legalább 87 a halottak száma. (MTI)
