Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)

2020-04-09 / 84. szám

www.ujszo.com | 2020. április 9. HASZNOSTANÁCS Tankötelesség és iskolaérettség Az iskolaérett gyermek megfelelően fogja a ceruzát, és tud rajzolni (Shutterstock-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ A hatályos vonatkozó törvény értelmében az alapiskola első osztályába be kell íratni min­den tanköteles gyermeket. Április 1. és 30. között szok­tak zajlani az alapiskolai beí­­ratások - a koronavírus miatt kialakult válsághelyzetben erre most április 15. ás 30. kö­zött kerül sor, ás sok helyen ezt is elektronikusan próbál­ják megoldani. Branislav Gröhling oktatási mi­niszter azt javasolta, ha van rá lehe­tőség, a járvány miatt idén az elsősök behatását távúton, elektronikusan kell megoldani. Ahol erre nincs le­hetőség, ott gyermekek nélkül, csak a szülők keresik majd fel az iskolát a járványügyi intézkedések szigorú betartása mellett. A szülők által be­nyújtott adatokat az oktatás újraindí­tásától számított két héten belül fog­ják ellenőrizni. Speciális nevelést igénylő gyerekek esetében legkésőbb június 15-éig kell benyújtani az is­kolai felvételhez szükséges doku­mentumokat. Az iskolaérettség és a tanköteles­ség két eltérő fogalom. Tanköteles az, aki 2020. augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét. Az iskolaérettség megállapítása már bonyolultabb do­log, és lényegében azt jelenti, hogy a gyermek a testi, lelki, kognitív, ér­zelmi és szociális fejlődés olyan fo­kát érte el, amely lehetővé teszi szá­mára az iskolai ismeretek és készsé­gek elsajátítását. A központi ideg­rendszernek olyan fejlettnek kell len­nie, hogy a gyerek ellenálló legyen a fokozott teherrel szemben, képes le­gyen odafigyelni, összpontosítani, érzelmileg is kiegyensúlyozott le­gyen. A központi idegrendszer fej­lettsége befolyásolja a lateralitást, a szenzomotorikus érettséget, valamint a hallás és a látás fejlődésének is az alapfeltétele. Az iskolaórettsógjelei A nagycsoportos óvodásokat a be­hatás előtt szokták tesztelni, ami sok helyen most elmaradt. A jelenlegi válsághelyzetben elsősorban a szülő feladata lesz eldönteni, gyermeke iskolaérett-e. A szülő ránézésre, gyermeke testfelépítéséből, alkatából is következtethet az iskolaérettségre. Ellenőrizhetjük a magasságot és a testsúlyt - egy átlagos elsős 110-120 cm magas és 19-22 kg. 6 éves korára a legtöbb gyermeknek vékonyodik a zsírrétege, viszonylag kisebb a feje, a végtagok megnyúlnak, megkezdődik a fogváltás, a mozdulatok finomab­bak, pontosabbak. Az agy is fejlődik, ami nagyon fontos a szem-kéz koor­dináció szempontjából. A legtöbb 6 éves képes megkülön­böztetni az hányt, először azt tudato­sítják, mit jelent a fent és a lent, illet­ve a jobb és a bal oldal. A nem elég érettek nem látják a különbséget a ha­sonló alakú betűk között, összekeve­rik például a p, b, d betűket. Változik a gondolkodásmód is, 6 éves korára az ember fokozatosan elemzővé válik, látja az összefüggé­seket az egyes jelenségek között. Bő­vül a szókincs, megjelenik az érdek­lődés a számok iránt. A nagycsopor­tos óvodás már érti, mit jelent a ke­vés, a sok, a kevesebb és a több foga­lom. Egy 6 éves beszéde nem zavaró és idegesítő. Fontos, hogy megfele­ld lően fogja a ceruzák tudjon rajzolni, és ha valaki balkezes, azt el kell fo­gadni! Iskolába érzelmileg viszony­lag kiegyensúlyozott gyermek való - olyan, akinél már a háttérbe szorul­nak az óvodásokra jellemző impulzív reakciók és a dühkitörések. Mindenkit be kell íratni Akár iskolaérett a gyermek, akár nem, ha tanköteles, be kell íratni az első osztályba. Ha sehová nem íratják be, az kihágásnak minősül, amiért 331,94 euróig teijedő bhság szabható ki. Aki nem tudja eldönteni, melyik intézménybe járjon a gyermeke, ta­nácsos az állandó lakhely szerinti körzetben levő iskolába behatni, ké­sőbb át lehet majd vinni máshová. Akkor is be kell hatni a gyermeket, ha nem vagyunk benne biztosak, hogy iskolaérett. Ilyen esetben a behatás­kor jelezhetjük az iskola vezetésé­nek, hogy feltehetően haladékot fo­gunk kérni. A halasztás intézése A halasirtást augusztus végéig írásban kell kérvényezni. A kére­lemhez csatolni kell a kezelőorvos és az iskolaérettséget megvizsgáló szakember - például pszichológus, logopédus -, valamint a gyermek ál­tal látogatott óvoda igazgatójának a véleményét. A beiskolázás elhalasz­tásáról az iskolaigazgató dönt, és jo­gában áll a kérvényt elutasítani. Ilyen esetben a gyermeknek szeptember­től el kell kezdenie iskolába járni. Amennyiben nem hagyják jóvá a ha­lasztást, viszont az első félévben ki­derül, valóban nem iskolaérett a gyermek, utólagos halasztást is jó­váhagyhatnak. Ilyenkor kiveszik az iskolából, és a következő tanévben újrakezdi az első osztályt. (sza) Ne szégyelljük, ha a tanköteles gyermekünk nem iskolaérett! A koronavírus miatt több he­lyen elektronikus úton bonyo­lítják le az alapiskolás behatá­sokat. Az óvodák hetek óta zárva, sok helyen elmaradt a nagycsoportosok pszichológi­ai tesztelése, a szülőnek kell eldöntenie, gyermeke iskolaé­rett-e. Kása Ildikó speciális pedagógust kérdeztük. Akik nem bíznak az ítélőképes­ségükben és megérzéseikben, azok távúton, online is fordulhatnak szakemberhez, távúton is lehet tesztelni az iskolaérettséget? Az elmúlt hónapban sokan keres­tek, tanácsot és szakmai segítséget kértek. Sok minden megoldható on­line, WhatsApp, Skype segítségével vagy egyéb csatornán, és a világhá­lón is rengeteg segédanyag, feladat­lap, teszt hozzáférhető. Ugyanakkor mindez csak informatív jellegű, ezek alapján nem kapunk 100%-os ered­ményt, nem lehet rájuk hivatkozva a beiskolázást elhalasztani. Azt csakis hivatalos pedagógiai-pszichológiai tanácsadók szakvéleménye alapján lehet kérni. Most a tanácsadók is be vannak zárva. Mihelyt „felszabadíta­nak” minket, elkezdődik vagy foly­tatódik a gyerekek pszichológiai­iskolaérettségi tesztelése. Egy pici gyermek életében pár hét nagy idő, ez alatt is sokat fej­lődhet. Mit ajánl a szülőknek, mi­lyen gyakorlatokat, játékokat? Hogyan segíthetjük elő otthon bi­zonyos készségek fejlődését? A neten rengeteg játékos feladat­lap, kifestő, fejlesztőlap van. Otthon lehet gyurmázni, gyöngyöt fűzni, sok mindent lehet papírból készíteni, le­het nyírni, zsírkrétázni, só-liszt gyurmázni. Ami van, azzal dolgoz­tassuk a gyereket! Olvassunk mesét, kézműveskedjünk, labdázzunk, bá­­bozzunk, társasjátékozzunk! Ren­geteget játsszunk, sokat beszéltes­sük, figyeljünk oda rá! Ha nem egyértelmű, iskolába való-e a gyermek, akkor mi a jobb: halasztást kérni, vagy inkább be­iskolázni, és majd év közben kive­szik, ha nem bírja a terhelést? Sokéves tapasztalataim alapján úgy vélem, ha mód van rá, és minden kö­rülmény adott, akkor ilyen esetben mindenképpen jobb a halasztás. Nem érdemes erőltetni, mert az éretlenség előbb-utóbb előjön. Ha maradhat még óvodában a gyerek, az ott töltött egy év nagyon sokat tesz minden terüle­ten. Menet közben már nehéz oldani a problémákat, bár nem lehetetlen, de ez attól is függ, mekkora létszámú osztályba kerül a gyerek, és a prob­lémák milyen területen jelentkeznek. Az első félévig ki lehet venni az is­kolából, vissza lehet vinni az óvodá­ba, de ez sem igazán jó megoldás. Vannak halasztáspárti szülők, akik szívesen meghosszabbítják csemetéjük gyermekkorát, és van­nak, akik szégyellik beismerni, hogy gyermeküknek problémája lehet, s mindenképpen beiskoláz­zák. Mit gondol róluk? Egyik sem jó hozzáállás. Fontos tudatosítani: sohasem a szülő dönt, az esetleges halasztást mindig szakvé­leménnyel kell alátámasztani. Egyébként pedig az a gyerek, aki is­kolaérett, az óvodában már unatkoz­hat, zavarhatja a többieket, tehát is­mét csak bizonyos problémák jelent­kezhetnek. Azt mondom, ha érett a gyerek, menjen iskolába! A másik csoportba tartozókkal, akik nem akarják felvállalni, hogy gyermekük­nek problémái lehetnek, sőt azt ku­darcként élik meg, napi szinten talál­kozom. Kár, hogy ez a szemlélet lé­tezik, és hogy ezek a szülők főleg azt tartják szem előtt, hogy mások mit gondolnak róluk, és szégyellik, hogy gyermeküknek valamilyen lemara­dása van. A problémás gyerekek szü­leinek a fele ezt rosszul viseli. Akár beismerik, akár nem, a probléma előbb-utóbb előjön, és mindenkép­pen szembe kell vele nézniük. Előtte azonban több fázison esnek át: elő­ször úgy tesznek, mintha nem lenne semmilyen probléma, aztán, amikor halmozódik a dolog, és nem lehet nem észrevenni, jön az önvádaskodás, a gyerek és a pedagógus hibáztatása. A következő fázisban már belátják, hogy erről senki sem tehet. Végül el­jut a szülő oda, hogy tisztán látja a problémák és tudatosítja, hogy ten­ni kell valamit, mert a mai világban már minden megoldható, minden fej­leszthető. Akkor is, ha mentális sé­rülésről van szó, ami szerencsére elég ritka, de manapság már sokszor hal­lani autizmusról, különböző fejlődési rendellenességről, és itt vannak az ADHD-s gyerekek is. A statisztikák szerint minden hatodik gyermek figyelemzavaros, ami nem mindig kiszűrhető egy iskolaérettségi teszt­tel. Fontos, hogy ismeijük az óvónők és a szakemberek véleményét. Aki a halasztás mellett dönt, mert a gyermeke problémákkal küszkö­dik, azonnal forduljon szakember­hez, vagy ezek a problémák ma­guktól is megszűnhetnek? Ha úgy tűnik, gyermekünkkel va­lami nincs rendben, ne féljünk szak­emberhez fordulni! Nem érdemes ar­ra várni, hogy majd elmúlik, bár van­nak problémák, amelyek megoldód­nak maguktól. Néha a természet el­intézi a dolgot, és a gyerek szépen las­san megérik, mint egy gyümölcs. De ha észlelünk valamilyen lemaradást, azzal biztosan nem rontunk el sem­mit, ha egy kicsit segítjük a termé­szetet, és kikeljük egy szakember vé­leményét. O majd megmondja, szükséges-e terápiát alkalmazni, vagy elég csak pár fejlesztő gyakorlatot beiktatni az otthoni napirendbe. Most picivel több idő van meg­fontolni, milyen iskolába írassuk gyermekünket. Milyen szempon­tokat tanácsos figyelembe venni? Magyar pedagógusként minden­képpen a magyar iskolát javaslom - még akkor is, ha kétnyelvű családról van szó, főleg ha a magyar a gyermek domináns nyelve. Ha a másik nyelv a domináns, akkor tanácsos megnézni, hogy az alternatívaként szóba jövő másik iskola mit kínál, például mek­kora létszámú osztályokat nyit. Ma már olyan sok problémás gyerek van, hogy nem mindegy, hogy huszonva­­lahány gyerekből álló vagy jóval ki­sebb csoportot alakítanak ki. Mérv­adó lehet, hogy az adott intézmény­ben milyen módszereket alkalmaz­nak, van-e szakemberük, logopédu­suk, pszichológusuk, speciális peda­gógusuk, illetve gond esetén tudnak­­e asszisztenst alkalmazni. (sza) JÖVŐ HETI TÉMA: 2%-0S ADÓFELAJÁNLÁS ■ HOGYAN TÁMOGATHATJUK ADÓNK 2%-ÁVAL A CIVIL SZERVEZETEKET ■ ÜGYINTÉZÉS, HATÁRIDŐK

Next

/
Thumbnails
Contents