Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-30 / 75. szám
www.ujszo.com | 2020. március 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Beteg világ Gyökeres váltás és annak felismerése kell, mi az igazán fontos MOLNÁR IVÁN Akoronavírus-járvány és az általa kiváltott gazdasági összeomlás az emberiség eddigi legnagyobb globális katasztrófájaként kerülhet be a történelemkönyvekbe. A valódi tragédia azonban az lenne, ha ebből sem tanulnánk, és a válság után ott folytatnánk az önpusztító életmódunkat, ahol előtte abbahagytuk. E sorok írójának nagyjából tíz évvel ezelőtt, egyik napról a másikra lépett be az életébe egy súlyos betegség, amelyről korábban még csak nem is hallott. Az orvosok nem is titkolták, hogy legfeljebb pár hónapom lehet hátra. Csodával határos módon azonban sikerült felépülnöm, én pedig mindent megtettem annak érdekében, hogy visszaszerezzem a régi életem, és ott folytassam, ahol abbahagytam. Nem meglepő, hogy pár éven belül jött az újabb összeomlás, amikor már hetekig élet és halál között lebegtem, közelebb ez utóbbihoz. Egy újabb csodának köszönhetően kaptam még egy esélyt. A halál valós közelsége azonban ráébresztett arra, hogy ha még szeretném látni, ahogy felnőnek a gyerekeim, gyökeres váltásra lesz szükségem, nemcsak az étrendemen, életmódomon kell változtatnom, hanem a világnézetemen, értékrendszeremen is, eldöntve, hogy mi a valóban fontos az életemben, és mi nem az. Ma ugyanezt éljük át globális méretekben, és a helyzetünket eddig senki sem fogalmazta meg olyan pontosan, mint Ferenc pápa. A római Szent Péter-bazilika lépcsőin péntek este elmondott szentbeszédének a kulcsfontossá gondolata: úgy gondoltuk, örökre egészségesek maradunk egy beteg világban. Hogyan jutottunk ide? „.. .a lehető legnagyobb sebességgel robogtunk előre, úgy éreztük, erősek és mindenre képesek vagyunk. Epekedtünk a haszon után, engedtük, hogy felemésszenek minket a tárgyak és megrészegítsen a sietősség... .nem tértünk észre a háborúkkal és a bolygószintű igazságtalanságokkal szemben, nem hallottuk meg sem a szegényeknek, sem a mi súlyosan beteg bolygónknak a kiáltását” - mondta a pápa, hozzátéve: eljött az ideje annak, hogy eldöntsük, „mi az, ami számít, és mi az, ami elmúlik, különválasztva azt, ami szükséges, attól, ami nem az”. Az emberiség már a 2008-as gazdasági világválságból tanulhatott volna, akkor azonban ezt elmulasztotta. Hatalmas anyagi erőforrásokat mozgósítottunk arra, hogy úgy élhessünk, mint korábban, így csak idő kérdése volt, mikor üt be a következő összeomlás. A mostani válság egy újabb esélyt jelenthet arra, hogy végre felismerjük: ez így nem mehet tovább. Napjaink turbókapitalizmusa, turbóglobalizációja és turbóliberalizmusa ugyanolyan pusztító létszervezési ideológiáknak bizonyultak, mint annak idején a fasizmus és a kommunizmus, és nekünk ugyanolyan határozottan kellene leszámolnunk velük, mint azt az utóbbiakkal tettük. Persze, megtehetjük, hogy ezúttal is hatalmas energiákat fektetünk eddigi életünk visszaszerzésébe, szinte biztos azonban, hogy ezt is csak pár évig élvezhetnénk, hogy aztán egy még a mostaninál is nagyobb összeomlással nézzünk szembe. A nagy kérdés már csak az, hogy ez a mostani válság rúg-e rajtunk akkorát, hogy ezt végre mind felismeijük. (Lubomlr Kotrha karikatúrája) A tünetek megszűnése után is jelen van a vírus egyes betegekben Az enyhe tünetekkel kezelt koronevírueoe betegek felénél a tünetek megezűnése után még legalább nyolc napig jelen volt az új koronavírus - figyelmeztettek kínai kutaték. A szakemberek szerint ezért az enyhe tünetekkel házi karanténban tartott betegek esetében a felépülés után még legalább két hétig meg kellene hosszabbítani a karantént, hogy ne fertőzzenek meg másokat. A kutatók a pekingi PLA Általános Kórházban január 28-a és február 9-e között kezelt 16 beteg esetét mutatták be, akiknek átlagéletkora 35,5 év volt. Több napon át vettek garatmintákat, gyógyulásuk után bocsátották haza a betegeket, amikor a második negatív vírusteszt is megerősítette felépülésüket. „A betegek felénél rejtőzködött a vírus még a tüneteik megszűnésekor is” - mondta Lokesh Shrama, a Yale Egyetem Orvostudományi Karának instruktora, a tanulmány társszerzője. Ezeknél a betegeknél az elsődleges tünetek a láz, a köhögés, a torokfájás és a nehéz légzés volt. Egy beteg kivételével öt nap volt a lappangási idő, a tünetek átlagosan nyolc napig tartottak. Egytől nyolc napig tartott az az időszak, amikor a tünetek megszűnése után még fertőzőképesek voltak. „Ha enyhe légzőszervi tünetek jelentkeznek a Covid-19-betegségnél és házi karanténban van a beteg, hogy ne fertőzzön másokat, meg kell hosszabbítani két héttel a karantént a felépülés után, biztosítandó, hogy az illető ne fertőzzön meg másokat” - idézte Hszie Ki-hszint, a pekingi kórház professzorát, a tanulmány társszerzőjét a Medicalxpress orvostudományi hírportál. A szerzők hangsúlyozzák, hogy ugyanolyan gondossággal kell kezelni a tünetmentes, éppen csak talpra állt betegeket, mint akiknek tüneteik vannak. Arra is felhívták a figyelmet, hogy még nem tudni, eredményeik igazak-e a jóval sebezhetőbb betegek, például az idősek vagy az immunhiányos betegek esetében. (MTI) Kényszerből kényelmet SZABÓ LACI a napokban felhívunk valamilyen ügyfélszolgálatot, az esetek nagy többségében a vonal végén megszólaló alkalmazott az otthonából válaszol -JL. B vw kérdéseinkre - legyen szó utazási irodáról, légitársaságról, nagy IT-cég technikai segítségnyújtásáról, sőt, valamelyik állami hivatalról. Amit most a kényszer szült, annak a jövőben a polgár kényelmét kell szolgálnia, a bürokrácia leépítésével. A koronavírus-járvány új dimenzióba helyezte az ügyintézést és a home office-t, vagyis az otthoni munkavégzést, és biztosak lehetünk benne, hogy a mostani rendkívüli állapot után is sokkal többen fognak otthonról dolgozni, mint előtte. Míg korábban sok vállalatnál hosszú hónapok, akár évekre szóló projekt volt, hogy megszervezzék az alkalmazottak otthoni munkavégzését, a vírusjárvány és a tilalmak megjelenésével szinte napok alatt megoldották a technikai hátteret - a kényszer gyors reagálást eredményezett. Hasonló a helyzet az állami hivatalokkal, megszűnt a személyes jelenlét kényszere, ma már a legtöbb ügyet el tudjuk intézni elektronikus formában, e-mailben is. Nincs szükség megannyi dokumentum kitöltésére, aláírására, nem küldöznek bennünket egyik ügyintézőtől a másikig, a koronavírus-járvány „megoldotta”, hogy már az állami hivatalokkal is elsősorban elektronikusan tudunk kommunikálni. Csökkent a bürokrácia, kevesebb a felesleg kör. Igaz, egy-egy területen már korábban is elindult ez a folyamat - gondoljunk csak az elektronikus adóbevallásra-, ám kétségtelen, hogy a mostani rendkívüli állapot tovább bővítette az online közigazgatást. Persze, messze vagyunk még az észtországi szinttől, ahol már évek óta valóság a digitális ügyintézés, nincs papír, nincs (látható) hivatalnok, a balti országban az állami szolgáltatások 99 százaléka teljes egészében digitális, vagyis elég egy laptop vagy okostelefon, és otthonról is elintézhető szinte minden. Az otthonról végzett munkának számos előnye és hátránya van, így a mai állapot semmiképpen sem nevezhető ideálisnak. Néha jó, ha az alkalmazottnak nem kell bemennie az irodába, nem véletlenül számít ez sok cégnél jutalmazásnak, ám tény, a mostani kényszerű home office egyértelműen káros - mind a vállalatok, mind pedig az munkavállalók számára. Ahogy a legtöbb esetben, itt is az arany középút lehet a járható, azaz mielőbb visszatérni az irodákba, munkahelyekre, azzal, hogy a cégek, állami intézmények az eddiginél rugalmasabban kezelik az otthoni munka intézményét. Az viszont mindenképpen jó irány, hogy - a járvány hatására - mind több cégnél és az állami hivatalnál felgyorsult a digitalizáció, és ez számunkra, ügyfelek számára azt jelenti, hogy egyre több mindent el tudunk intézni online is. Ha a koronavírusnak lehet valami hozadéka, akkor az az, hogy minden korábbinál rugalmasabb és kényelmesebb legyen az ügyintézés, csökkenjen a bürokrácia a járvány után. Kétségtelen, a mostani kényszerű online átmenet előbb utóbb az életünk részé vált volna, ahogy az is, hogy a digitalizáció nemcsak a magánszférában, de az állami szektorban is elkerülhetetlen. Most már tudjuk, hogy felesleges körök, személyes jelenlét nélkül is el lehet intézni számos hivatali ügyet. Ezt a járvány és a veszélyhelyzet mutatta meg, de velünk maradhatna békeidőkben is. FIGYELŐ Mobilos ellenőrzés Csehországban Intelligens karanténnak nevezik és az állampolgár beleegyezése szükséges hozzá. Csehországban ma elkezdik a rendszer tesztelését, húsvétra országos szinten bevezetik - írta a Lidové noviny. A rendszer lényege, hogy a megfertőzött személynél minél gyorsabban kinyomozzák, kikkel találkozott az utóbbi öt napban, hogy őket is leteszteljék. Ezt az érintett beleegyezése után mobiltelefonjának és bankkártyájának elektronikus nyomai alapján fogják megállapítani. „Ha az érintett nem egyezik bele az elektronikus nyomok felhasználásába, akkor a szokásos módon, csak egy beszélgetés alapján fogják megállapítani a fertőzött mozgását és kontaktjait az utolsó napokból” - mondta Gabriela Stépanyová, az egészségügyi tárca szóvivője. Az elektronikus nyom felhasználása szakértők szerint nagyon sokat segíthet az emlékezet felfrissítésében. Hogy a hatóságok esetleg ne élhessenek vissza az adatokkal, az elektronikus nyom felhasználása mindig az érintett beleegyezéséhez van kötve. A mobilszolgáltatók, miután átadják az adatokat az egészségügynek, kötelesek azokat törölni, a személyi adatok így biztonságban vannak - közölte Stépanyová, és alaptalannak nevezte, hogy az állam visszaélhet az adatokkal. Prágában, ahol már próbálgatták a rendszert, csak egészen kivételesen utasították el az emberek. Minden személy, akivel a fertőzött legalább negyedóráig kapcsolatban volt, köteles lesz alávetni magát a tesztelésnek. A rendszert, amelyet a cseh számítógépes cégek által létrehozott COVID 19CZ szakértői csoport fejlesztett ki, először Dél- Morvaországban próbálják ki, ahol átlagos a fertőzések száma. Az intelligens karantén alkalmazását a cseh hadsereg orvosaiból, szakértőiből felállított csoportok fogják segíteni, jelenleg a hadsereg mintegy ezer katonája küzd a koronavírussal. A rendszerből Bluetooth-applikáció készül, amelyet az emberek telepítenek a mobiljaikra, s azon keresztül a fertőzött személy és az egészségügyi szakemberek kommunikálni tudnak egymással. (MTI)
