Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-04 / 53. szám
121 KULTÚRA 2020. március4. | www.ujszo.com Gál Tamást javasolják igazgatónak Komárom. A Nyitra megye önkormányzata által összeállított szakbizottság Gál Tamást javasolja a Komáromi Jókai Színház igazgatójának - számolt be róla Facebook-oldalán Gál Tamás. „Drága barátaim, ismerőseim, mindenki, aki szurkolt nekem! Sokan hívtatok és hívtok, hogy mi lett az eredménye a Jókai Színház igazgatói posztjára kiírt pályázatnak. Egyelőre annyit tudok, amit megkaptam levélben: a bizottság engem javasolt erre a pozícióra” - írta üzenetében Gál Tamás. Az igazgatói székért Fabó Mária, a színház marketingigazgatója és Gál Tamás színművész indult. Az eredmény előreláthatólag március végén, a következő önkormányzati ülésen születik meg. (k) Magyar lemez a világzenei toplistán Budapest. Az 5. helyre került a Muzsikás és az Amadinda közös lemeze a World Music Charts Europe (WMCE) legfrissebb, márciusi listáján. A tavaly év végén megjelent, Párhuzamok és kontrasztok című koncertalbumot a Fonó Budai Zeneház jelentette meg. Az Amadinda és a Muzsikás együttes zenei együttműködése akkor kezdődött, amikor az ütőegyüttes meghívta 30. születésnapi koncertjére a folk világhírű hazai képviselőjét, a Muzsikást. A közös estet további közös hangversenyek követték, a Párhuzamok és kontrasztok című anyagot a Muzsikás karácsonyi koncertjén, 2017. december 28- án rögzítették a Müpában. A Muzsikás a nyolcvanas évektől kezdve a világ legnevesebb koncerttermeiben lépett fel, köztük a Royal Albert Hallban vagy a Carnegie Hallban, főműsoridőben zenélt a legnagyobb fesztiválokon. Az Európában a legrégebben változatlan felállásban működő ütőegyüttes, az Amadinda 1984- ben alakult, legfontosabb munkái közé tartozik az a hat lemez, amelyen John Cage zeneszerző életművét rögzítették Kocsis Zoltán zongoraművésszel közösen. A márciusi világzenei toplistát a portugál fado duó, Lina és Ráül Reifee vezeti cím nélküli lemezével, második az iráni énekesdalszerző, multiinstrumentalista Nelia Safaie Songs from Lands of Silence című albumával, a harmadik az olasz énekesnő, Maria Mazzotta Amoreamaro című anyagával, a negyedik pedig az iráni-brit folkdzsessz fúziós trió, a Yorkston/Thome/Khan a Navarasa: Niné Emotionsszel. (MTI) Korkép és kórkép a vásznon A Zárójelentés képzeletbeli magyar falujából ismerősek az emberek és a helyek is FÜLVIDEK VÖLGYI VERA Nem fogom felállítani a diagnózist, elemezni a dramaturgiát, a színészvezetést, a kameramozgást, nem írok kritikát, mert egyetlen szóban elmondhatom, hogy mit gondolok Szabó István új filmjóról, a Zárójelentésről. Szeretem. És nem kicsit. Klaus Maria Brandauerés Eperjes Károly Matiné volt a moziban, külön vetítés, gyerekeknek. Szabó István, a maga csendes módján megkérte a srácokat, ha lehet, ne jelezzék hangosan, ha felfedezik magukat a vásznon, mert akad egy-két kívülálló néző is, aki odafigyelne a filmre. A kiskamaszok, a Laudate Gyermekkar tagjai, fontos szereplői a filmnek. De nemcsak ezért nézték, szinte lélegzet-visszafojtva, hanem azért is, mert lekötötte őket. Ahogyan a, .kívülállókat” is. Akik közül azok, akik történetesen Sörgyári capriccio-rajongók, garantáltan meghatódnak, amikor a kardiológus professzor, aki még magához sem tér a nyugdíjaztatás okozta sokkból, moziba megy a feleségével. (A kórházukat átszervezés miatt bezárták. Ismerős?) A film, amelyet megnéznek, alkalmas arra, hogy slukkoljanak egy kis életörömöt. Mariska és Pepin mászik felfelé a sörgyár kéményére, mert onnan nézve annyira szép a világ. Szabó István filmjében is az, amikor a drón magasságából látjuk, totálban. Aztán leszállunk a földre. Mondják, a kölcsönvett snitt egyfajta tisztelgő gesztus Szabó Istvántól a barátnak és játszótársnak, a cseh film mesterének, Jirí Menzelnek. A hrabali történet megidézése azonban több lett mint főhajtás. A tisztaságot, az elfogadást és a magunkon is tudunk nevetni képességét hozta be a képzeletbeli magyar faluba, ahol a tisztaság arra használtatik, hogy bekenjék sárral. Azok közé tartozom, akik a multiplex mozikban erősen vágynak egy füldugóra. Csendes diadal volt most látni, hogy nem kell digitális szemfényvesztés, hatásvadász játék, erőszakos hanghatás ahhoz, hogy megszülessen „A” film. Csak tiszta és akár némaságában is lebilincselő színészi játék kell, jól megírt történet, nemcsak szép, de tempót is diktáló látvány. Amiben ezúttal nem annyira meghatározó Koltai Lajos egyik márkajele, a mézbama félhomály, ami visszavitte a nézőt az időben, például a Szabó István rendezte A napfény ízében. Talán azért, mert a Zárójelentés nem a múltban játszódik, hanem a mában. A jelenről nem sokan bátorkodnak filmet készíteni. A Zárójelentés az összes érzékszervünkre hat, íze van, illata van, hangja van, fénye és hangulata van. Ismerjük ezeket az embereket a filmből. Volt, vagy jobb esetben van elhivatott orvos az életünkben. S ha nem is vagyunk templomba járók, ismerhetünk karakán papot, aki még nem felejtette el, milyen srác volt azelőtt, hogy felvette a reverendát. És megvan az az anyatípus is, aki szisztematikus lelkiismeret-furdalás generálással kisajátítaná a fiát, mert neki JÁR a törődés. És a hatalmával bármikor élő és visszaélő polgármester is megvolt már szinte mindenkinek, legfeljebb egy tanár, vagy igazgató, vagy ilyen-olyan főnök személyesítette meg. Vagy olyan mellékszereplő, mint a mi gyerekkorunkban Budapest bolondja, a füttyös Gyuri, aki a lányokat terrorizálta a városligeti jégpályán. De békésen odébbállt, ha kapott egy forintot. Azóta nagyobb tétekben megy a meccs. Ismeijük a helyeket is. Mind jártunk azokon a kórházi folyosókon. Rohantunk szélsebesen száguldó autóval, mert valakivel baj volt. Jártunk falvakban, ahol az udvarokon rend volt, de a lelkekben zűrzavar, félelem, megfélemlítettség és gonoszság. De ez nem a Zorba, a görög című klasszikus mozi vaíjúfekete öregasszonyainak kegyetlensége. Az ugyanis kiszámítható, mert nem pusztán az emberi természet, hanem évszázadok óta ismert tradíciók mozgatják. A Zárójelentés falujában a gonoszság sunnyog, nem szemtől szembe támad, csak azoknak kiszámítható, akik maguk is a sumákolók vagy a manipulálok közé tartoznak. Az orvost, aki „csak” gyógyítani akar, de azt jól, és ezért ellenvéleményre is „vetemedik” a polgármesterrel szemben, a papot, aki a szószékről épp megtörtént, de el nem ismert bűnöket mer emlegetni, ellehetetleníti a falu. A néző, ha mégiscsak reménykedik egy jó befejezésben, nem csalódik. A jó persze itt nem győz mint (Novák Emil felvétele) holmi terminátor, de amikor bekopogtat a szívroham, aki nagyon fent volt, egyszerre szánalmasan lenn lesz. Kell az orvos, aki még emlékszik a hippokratészi esküjére. Teszi a dolgát, mert nem mérlegelhet, a jó embert menti-e meg vagy a rosszat. Amikor helyzet van, csak ember van. De amikor az életmentéssel végez, beszélni kezd, és gyönyörű erkölcsi fölényt arat a rossz felett. Legalább ennyi jár nekünk, kortársaknak. A film mesterfokon zongorázik az érzelmeinken. A gondolatok akkor indulnak el mint egy tüntető menet, amikor lefut a stáblista. Oscar-díjas stáblista, hisz a Mephisto alkotói közül nemcsak a rendező, Szabó István és az operatőr, Koltai Lajos jegyzi a Zárójelentést. A főszereplő Klaus Maria Brandauer, és még megadta a sors Andorai Péternek, hogy játszhatott ebben a Szabó István-filmben is. Eperjes Károly, Bálint András, Kovács Éajos, Kerekes Éva pályarajzában is ott vannak az ismert Szabó István-filmek. Udvaros Dorottya is forgatott már a rendezővel, ahogy Stohl Andás is, de most az egyik főszerepet kapta tőle. Ebből a „nem filmkritikából” kimaradt a diagnózis. De megnézhetik a Zárójelentésben. Jól bevált ötletből egyedi megszólalás Az Acoustic című lemez két népszerű zenész felszabadult játéka, örömzenéje. A sok hangszeren játszó Kontor Tamás énekest a közönség elsősorban a Megasztár harmadik sorozatából ismerheti. Zenész- ' társa, Horváth Mihály több mint harminc éve szájharmonikázik. Stílusát egyedire formálta, játéka dallamos, technikás, ami többféle zenei közegben is pompásan érvényesül. Horváth Mihály így emlékszik vissza a Kontor Tamással való találkozásra: „Jártam a budapesti éjszakát, mivel érdekelt más zenészek produkciója is. Elmentem egy helyre, ahol Tamás olyan energikusan és magas szinten énekelt és gitározott, hogy teljesen lenyűgözött. Csodáltam a zenei nyitottságát, magabiztosságát, sokszínűségét. Azt éreztem, hogy ő az a zenész, akit keresek, mivel hasonló a zenei gondolkodásunk. Megbeszéltük, hogy hangszeremmel eljövök egy koncertjére, és beugrók hozzá néhány dalba. Akkoriban én is sokat koncerteztem, szinte mindennap, ezért erre nem került sor. Tamást is más irányba sodorta az élet. Aztán 2018 elején megjelent egy koncertemen, gitárral a vállán. Nem kellett sokat várni, hogy egymás mellett ülhessünk és zenéljünk. Mostanra mindketten úgy éreztük, eljött az idő, hogy ennyi év után befejezzük azt, amit korábban szerettünk volna: együtt muzsikálni.” Az elképzelés - hogy a több hangszeren játszó énekes és a szájharmonikás összeáll - természetesen nem új (jó néhány példát tudunk erre említeni főleg a hatvanas évek második feléből), mégis formabontó, sablonokat felrúgó, lenyűgöző megoldásokkal teli, letisztult, lebilincselő anyag született. A sokszínűség, ami az albumot jellemzi, a két zenész ingergazdag zenei múltjának egyenes következménye. A lemez bluesban, countryban, funkyban és szvingben gyökerező pop-rockszámok gyűjteménye - kilenc angol, három magyar nyelvű és két instrumentális szerzemény hallható rajta. Kontor Tamás éneke olykor Axl Rose stílusára hajaz, gitárjátéka színekkel teli, Horváth Mihály sajátos szájharmonika-játéka pedig egyedi köntöst ad a daloknak. Kontor ezenkívül basszusgitározik, dobol, zongorázik és még néhány ütős, billentyűs hangszeren játszik. A duó színpadi műsora a looper segítségével komplett zenekari hangzást kap. A Valami jó dal című felvételben - amelyet nyugodt szívvel kikiálthatunk 2019 legjobb magyar nyelvű zeneszámának, kár, hogy nem népszerűsítik jobban - Kontor Heincz Gábor Bigával énekel. Kontor Tamás és Horváth Mihály Acoustic című CD-je unikum, zenei csemege. Puha József Kontor-Horváth: Acoustic Tom-Tom Records, 2019 Értékelés: 10/10