Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-04 / 53. szám
www.ujszo.com | 2020. március 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Koronavírussal megtámadott sportvilág Meg lehet rendezni a foci-Eb-t és a nyári olimpiát? J. MÉSZÁROS KÁROLY Lesz nyári olimpia júliusban Tokióban? Vagy júniusban labdarúgó- Európa-bajnokság? Éppen mostanra szórták szét a rendezést tizenkét ország városaiba. Meg lehet rendezni? Vékony jégen táncolunk. Könnyen végzetes lehet, ha nem vagyunk, leszünk óvatosak. A koronavírus kiszámíthatatlanul teljed, nem ismer határokat, csak vírushordozó embereket, akiken nem látszik ez a veszélyforrás, jelei azonban vannak. Megtámadta már a sportvilágot is. Szerencsére csak közvetve, de máris jókora érvágást okozva. Mert nem nevezhető másnak, ha a harmincezer nézőrészámító sílövő-vk-viadal nélkülük zajlik, ha éveken át előkészített világbajnokságok szervezését kell másnak átadni vagy későbbre halasztani a rendezést, ha a klubkasszába bevételt hozó első osztályú bajnokikat üres lelátók előtt játsszák, ha az egyébként több ezer embert vonzó sporteseményen csak a sportolók és a kísérőik vannak jelen. Mint az emberiségnek a vírus megállítására, úgy ezen belül a sportélet szétmarcangolására sincs egyelőre ellenszer. Úgy néz ki, mint az alma, amibe beleharaptak, s ahányszor beleharapunk, annyiszor lesz csonkább. Nincs erre felkészülve senki, mindenhol egyedi megoldásokat keresnek, és inkább óvatosak, minthogy bajba keveredjenek. Ez az állapot azért fojtogatja a sportot, mert tömegek, nézők nélkül semmit sem ér. Nem tudja magát fenntartani, elveszik az értelme, öncélú mozgássá válna a sportolók számára. Szerencsére egyelőre csak a sportvilág töredéke hajtott kényszerből fejet a koronavírusnak. Máshol fürgén zajlik az élet, mintha semmi sem történne. Csak a levegőben van valami. Amire a sportember is a maga módján reagál, odafigyelve immunrendszerére. És reménykedik, hogy 2020 nagy világeseményei - a labdarúgó- Európa-bajokság és a tokiói nyári olimpia - nem kerülnek a koronavírus szorításába, nem kérdőjelezi meg a lebonyolításukat. Realistaként kerüli a pánikot, de nem hagyja figyelmen kívül a vírustörténetet sem. És megoldásokat keres. Győztes mentalitása most a koronavírus ellen indul harcba. Ami szintén nem akármilyen kihívás. BELLA CSAO, BELLA CSAO, BELLA CSAÓ, CSAÓ, CSAÓH! Vigadva sír a (jó) magyar (Cartoon ize r) Egy vállalkozóbarát kormány? DUDÁSTAMÁS Pár héttel ezelőtt még kevesen fogadtak volna arra, hogy az ország következő miniszterelnökét Igor Matovicnak fogják hívni, de hétvégén az Igor választási hurrikán mindenkit elsöpört. Az OEaNO választási győzelme nagy változásokat ígér a politikai életben, és ezek a gazdaságpolitikát sem fogják elkerülni. Még nem tudni pontosan, kik fogják alkotni a következő kormánykoalíciót, de a lehetséges pártok listáját áttekintve leszögezhetjük, nagy eséllyel vállalkozóbarát koalíció jön létre. Ez már önmagában nagy változást jelent, ugyanis a Smer által vezetett kormányok köztudottan a szakszervezetekhez álltak közel, és a vállalkozói szférával gyakran feszült volt a kapcsolatuk. Az alakulófélben lévő kormánykoalíció legerősebb pártja nem igazán a gazdaságpolitikai témák boncolgatásáról ismert, Igor Matovic a választási kampányban mindent a korrupció elleni harcra tett fel. Ez jól megfigyelhető az OEaNO választási programjában is, ahol a teljesítőképes gazdaság című szekció a program legvégén kapott helyet. Ennek ellenére azt mondhatjuk, a párt javaslatai nagyrészt jó irányba mutatnak, és a többségük ellen a koalíciós partnereknek sem lehet kifogása. Az SaS gazdasági programja senkinek sem okozhat meglepetést, hiszen a párt megalakulása óta a gazdasági liberalizmus híve. A parlamenti újonc Za l’udí is inkább jobbközép pártnak mondható gazdaságpolitikailag, ez nem meglepő annak tükrében, hogy a párt fő gazdaságpolitikai szakembere az a Tomás Meravy, aki a múltban Ivan Miklós tanácsadójaként is tevékenykedett. Ez a három párt gazdaságpolitikai téren biztosan meg tudna egyezni, az esetleges konfliktust a negyedik koalíciós partnerként szóba jövő Sme rodina jelentheti. Boris Kollár masszív állami befektetésekkel kampányolt, állami bérlakások, vasútvonalak, autópályák építésével. Ezeket az állami vállalatok hitelfelvételből finanszíroznák, de kivonnák őket a közszférából, úgyhogy a többlethitelek nem jelennének meg az államadósságban. Ezt az ötletet azonban a lehetséges koalíciós partnerek gazdasági szakemberei már a kampány alatt élesen bírálták, és nem valószínű, hogy a választás után megváltozott az álláspontjuk. Ezen a téren nem lesz könnyű kompromisszumot találni, viszont az állami bérlakások építése Boris Kollár számára kulcsfontosságú feltétel. Semmiképp sem szabad megfeledkezni arról, hogy az új kormánykoalíció kezét erősen megkötik az előző kormány által elfogadott szociális intézkedések, bár azok megszüntetését a lehetséges kormánypártok nem tervezik. Ez valahol érthető, viszont csak a 13. nyugdíj bevezetésére körülbelül 350 millió euróra lesz szükség, és az állami költségvetés tartalékai már rég kimerültek. Igor Matovic mantrája ezen a téren az, hogy ha lecsökkentjük a közpénzek szétlopását és az adócsalást, akkor nőni fognak a költségvetési bevételek és lesz pénz mindegyik prioritásra. Ez jól hangzik, a valóságban azonban ez a küzdelem nehéz lesz, és nem hoz azonnali eredményeket. Ha az új koalíció nem akarja tovább növelni a költségvetési hiányt, akkor a költségvetési kiadásokat valamely területeken mindenképpen meg kell nyirbálni. Minden kihívás ellenére jó esély van arra, hogy az új kormány gazdaságpolitikája jó irányba mozdul el. A lehetséges koalíciós pártok vezetői mindannyian a vállalkozói szférából érkeztek, ezért át tudják érezni annak jelenlegi gondjait. Várható tehát, hogy az elkövetkező években a vállalkozói környezet javítása lesz a középpontban, de a szükséges oktatási reformok elkezdésére is vannak a pártok soraiban jó szakemberek. Tehát óvatos bizakodással várhatjuk az új kormány felállását, de persze azért ne feledjük, hogy a múltban a kezdeti optimizmus többször is gyorsan csalódásba csapott át. FIGYELŐ Feltárulhatnak a Vatikán második világháborús titkai Megnyitotta a XII. Piusz pápa korára vonatkozó leváltári gyűjteményét a Vatikán. A mintegy 2 millió irat kulcsfontosságú bizonyítékot adhat a Vatikán szerepéről a második világháborúban és a hoiokausztban. Máris több mint kétszáz történész jelentkezett be kutatásra, de az anyag feldolgozása így is évekig tarthat. Az iratokból újabb részletek derülnek ki az egyház holokauszthoz való hozzáállásáról. A kérdés nagyon vitatott, XII. Piuszt 1939 és 1958 között volt pápa, és többen azzal vádolták, hogy közömbös volt a zsidók mészárlásával szemben, Hitler ellen pedig nem emelte fel a szavát. Az első történészek egyike, aki beléphetett, Hubert Wolf német egyháztörténész. „Őszintén megmondom, sejtelmem sincs, hogy a pápa mikor, miről tudott. Ki számolt be neki Auschwitzról? Mikor értesült a zsidókérdés úgynevezett végső megoldásáról? Reméljük, hogy a forrásokból választ kapunk a tevékenységét övező fo kérdésekre” - mondta. „XII. Piusz pápa sosem emelte fel hangját a nácik ellen, és kétlem, hogy a dokumentumokban valami mást találnánk” — jegyezte meg Ana Foa olasz történész, rámutatva, hogy az egyházfő magatartása a németekkel szemben „nagyon diplomatikus és hagyományos volt”. „Úgy gondolta, feladata az életek mentése, nem ideológiák elítélése” - tette hozzá. „XII. Piusz nem volt különösebben zsidóellenes, de nem tagadta meg az egyház zsidóellenes történelmét”. Gallagher érsek szerint viszont az iratokból kiderülnek azok az erőfeszítések, amelyekkel XII. Piusz az üldözöttek megsegítésére törekedett, és kiderül, hogy a nácik mennyire gyűlölték őt és a katolikus egyházat. A pápa védelmezői szerint ugyanis Piusz a színfalak mögött üldözötteket mentett, rendházakat, kolostorokat nyitott meg előttük. Azt állítják, a pápa vezetésével a katolikus egyház egymillió zsidót mentett meg, többet, mint minden más nemzetközi szervezet. „Az egyház nem fél a történelemtől” - mondta egy éve Ferenc pápa, amikor a vitatott levéltári anyag megnyitásáról döntött. (mti, nsz) Matoviőot mintha kicserélték volna Igor Matovic viselkedése a választás után, tanácskozása Zuzana Őaputová államfővel, továbbá a lehetséges koalíciós partnerektől érkező visszajelzések is azt mutatják, mintha egy teljesen sima átmenet következne egy új politikai realitásba. Matovic médiaszereplései során kedvező benyomást keltett, úgy viselkedik, amit nem is olyan rég el sem tudtunk volna képzelni. Diplomatikusan nyilatkozik, és mintha eltűnt volna a mindenre képes izgága botrányhős - írja a Sme kommentálja. Persze nagyon az elején vagyunk a tárgyalásoknak, és az igazán nehéz pillanatok a kormányzás során jönnek majd el, emellett nem minden a magatartás megváltozása, a lényeg, hogy milyen célokat és programot tud felmutatni és abból mit valósít majd meg, mutat rá a lap. (úsz) Napi fólmilliárd lenne a londoni zárlat Londoni elemzők szerint napi félmilliárd font kárt okozna a brit gazdaságnak, ha a koronavírus miatt zárlat alá vonnák a brit fővárost. A CEBR gazdasági elemzőműhely tanulmánya hangsúlyozza: valószínűtlen, hogy Londont teljes karantén alá kellene helyezni, de nem teljesen indokolatlan egy ilyen drasztikus intézkedés modellezése. Becslések szerint csak az elmúlt két hétben legalább 15 ezer londoni tért haza fertőzött térségekből, és ha csak kis töredékükről bebizonyosodik, hogy betegek, munkaadóik elrendelhetik a munkahelyek bezárását. Egy egész Londonra kiterjedő zárlat napi 495 millió font gazdasági kiesést okozna. Más londoni házak is jósolják, hogy a gazdaság megszenvedi a koronavírust, de ennyire drasztikus forgatókönyvet egyik sem vázolt fel. (MTI)
