Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-04 / 53. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. március 4.1 www.ujszo.com Uniós támogatásra szorul a görög határvédelem Menekülő szíriai apa a gyerekeivel a szigorúan őrzött görög határnál (Tasr/ap) RÖVIDEN Erdogan lépése az EU elleni támadás Bécs. Recep Tayyip Erdogan török elnök viselkedése támadás az EU és Görögország ellen - je­lentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár. A kancellár szerint a török hatóságok az emberek egy részét hamis ígéretekkel autóbu­szokon szállították a török-görög határhoz, hogy ily módon zsa­rolják az EU-t. Úgy vélekedett: Törökország felelős a szíriai Id­­líbben kialakult drámai helyzet miatt, a görög határnál kialakult helyzet miatt, mivel „szándéko­san visszaéltek emberek helyze­tével”, 13 ezer embert ösztönöz­tek arra, hogy keljenek útra az EU irányába. Hangsúlyozta: „ha engedünk a török nyomásnak, ha Erdogan kerül ki győztesen a helyzetből - aki arról dönt, hogy tízezrek özönlenek-e az Európai Unióba - akkor százezrek köve­tik őket, és a belső határok nél­küli Európa hamarosan már csak történelem lesz”. Törökország múlt pénteken jelentette be, töb­­' bé nem állja útját az Európába igyekvő migránsoknak. (MTI) Határozott támogatást vár az Európai Uniótól a görög kor­mány az egyre súlyosbodó menekültválságban. A török hadsereg lelőtte a szíriai kor­mányerők egyik vadászgépét. Athén/Ankafa. Kiriákosz Mico­­tákisz miniszterelnök a Törökor­szággal határos Evrosz megye szék­helyén, Alekszandrupoliszban fo­gadta Ursula von der Leyent, az Eu­rópai Bizottság elnökét, Charles Mi­diéit, az Európai Tanács elnökét, va­lamint David Sassolit, az Európai Parlament elnökét. „Senki nem juthat át a határon. A hatóságok morálja ki­váló, végzik a feladatukat. Görögor­szágot nem lehet zsarolni. Az ország határai Európa határai” - jelentette ki a görög kormányfő. Athén a helyzet­re tekintettel akár 700 millió eurónyi uniós támogatásban is részesülhet. A török-görög határ török oldalán több mint tízezer ember gyűlt össze annak hatására, hogy Törökország bejelen­tette: már nem akadályozza tovább­­vonulásukat az Európai Unió felé. Közülük több százan próbáltak átjut­ni hétfőn a kasztanieszi átkelőnél, de a görög hatóságok könnygáz, gumi­lövedékek és vízágyúk bevetésével megakadályozták ezt. A görög ható­ságok egyúttal felfüggesztették a me­nedékkérelmeket elbíráló eljáráso­kat, hogy ezzel is akadályozzák a migránsok bejutását az országba. A török hadsereg lelőtt egy szíriai harci repülőgépet Szíria északnyuga­ti részén. A tárca szerint az L-39-és típusú vadászgépet Idlíb tartomány fölött lőtték le. A szíriai hadsereggel történt összecsapások során egy tö­rök katona meghalt, egy pedig meg­sebesült. Törökország a múlt héten indított offenzívát Szíria északnyu­gati részén, hogy visszaszorítsa az orosz légierő által támogatott szír kormányerőket. A térség a Damasz­kusz ellen lázadó dzsihádista és a mérsékelt, törökbarát fegyveres cso­portok utolsó fellegvára. A szír had­sereg tavaly áprilisban indított offen­zívát az északnyugati országrész el­len orosz támogatással. Időközben a szíriai kormányerők közvetlenül a török hadsereggel is összecsaptak, a harcokban 55 török katona halt meg. Egyre sanyarúbb a szíriai civilek sorsa a kormány ostroma alatt álló te­rületeken Idlíb és Aleppó tartomány­ban - hívta fel a figyelmet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által kinevezett független vizsgálóbizottság. A bi­zottság aláhúzta: a szíriai katonaság légicsapásai és támadásai rengeteg civil életét oltották ki, és jelentős ká­rokat okoztak a polgári infrastruktú­rában, a piacokban, menekülttábo­rokban és kórházakban. A folyama­tos bombázások elől civilek százezrei menekültek el. Az ENSZ-bizottság szerint az idlíbi válság humanitárius katasztrófával fenyeget. (MTI) Új szlovén jobbközép kormány Ljubljana. Bizalmat szavazott a szlovén parlament a Janez Jansa vezette új szlovén - négypárti - jobbközép kormánynak, miután Maijan Sarec kormányfő január végén lemondott tisztségéről. A kabinetet a 90 tagú szlovén tör­vényhozás jelen lévő tagjai kö­zül 52-en támogatták, és 31-en ellene szavaztak. (MTI) Kim Dzsong Un a hadgyakorlaton Phanjan. Kim Dzsong Un észak­koreai vezető személyesen kí­sérte figyelemmel a március 2-án tartott nagy hatótávolságú tüzér­ségi hadgyakorlatot-jelentette a KCNA észak-koreai hírügynök­ség. „A nagy hatótávolságú tü­zérségi eszközök gyakorlatán részt vevő kezelőszemélyzetek büszkén mutatták be pontos cél­lövő képességüket, amelyet si­került továbbfejleszteniük a gyakorlaton” - közölte a KCNA. A hírügynökség szerint Kim egy rakéták sorozatos kilövésére ké­pes rendszer szemrevételezése­kor elégedettségét fejezte ki. (MTI) Csapatkivonás Afganisztánból Washington. AzUSAmegkezdi a részleges csapatkivonást Afga­nisztánból -jelentette be Mark Esper amerikai védelmi minisz­ter. Közölte: már kiadta az utasí­tást az Afganisztánban állomá­sozó amerikai katonák főpa­rancsnokának a részleges csa­patkivonás megkezdésére. Ennek az amerikai-tálib megállapodás múlt heti aláírását követő tíz na­pon belül okvetlenül meg kell kezdődnie. A csapatkivonással a jelenlegi 13 ezerről 8600-ra csökkentik az Afganisztánban lévő amerikai katonák létszámát. Figyelmeztetett arra is, az erő­szak megszűnéséig még„hosszú, szeles és rögös út” vezet. (MTI) Szuperkedd volt Amerikában Tegnap egyszerre 14 tagállamban választottak elnökjelöltet az Egyesült Államokban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Egyszerre 14 tag­államban ás az egyik tenge­rentúli területen. Amerikai Szamoán tartottak tegnap előválasztást az USA-ban az ún. szuperkedden. Idén Alaba­­mában, Arkansasban, Coiora­­dóban, Észak-Karolinában, Kaliforniában, Maine-ben, Massachusettsben, Minne­­sotában, Oklahomában, Ten­­nessee-ben, Texasban, Utak­ban, Vermontban, Virginiában ás Amerikai Szamoán járultak az urnákhoz az amerikaiak. Ugyancsak tegnap kezdtek vok­solni a külföldön élő demokraták, de ez a szavazás március 10-ig tart. Az ún. szuperkedd. választási eredmé­nyeit mindkét pártban különösen fontosnak tartják, hiszen ezen a na­pon szavaznak olyan nagy lélekszá­mú tagállamokban - például a 40 milliós lakosságú, nagyon liberális Kaliforniában és a 30 millió lelket számláló, többnyire konzervatív Te­xasban - is, amelyek sok delegátust küldenek a két párt nyári elnökjelölt­állító konvenciójára. A demokraták 1357 kötött megbízatású delegátus­ról döntenek, a republikánusok 844 küldöttről voksolnak. A figyelem idén főleg a demokrata előválasztá­sokra irányul, hiszen Donald Trump­­nak lényegében nincs vetélytársa. A szuperkedden választó államok eredményei azért is befolyásolják döntően, hogy ki lehet az elnökje­lölt, mert sok delegátus és szuper­delegátus sorsa dől el: a demokrata táborban 1357 kötött megbízatású küldött, a republikánusoknál pedig 844 delegátus személyéről szavaz­nak. A demokraták elnökjelöltségé­nek elnyeréséhez 1991 delegátus voksa szükséges. A szuperkedd egyébként mindig is nagy esemény volt az amerikai elnökválasztáso­; kon. Maga a kifejezés az 1976-os el­­nökválasztás idejére nyúlik vissza. Abban az évben júniusban tartották az utolsó nagy előválasztásokat - Kaliforniában, New Jerseyben és Ohióban -, de sem a demokrata, sem a republikánus elnökjelölt nem tu­­: dott átütő eredményt elérni. Akkor i használták először a szuperkedd ki­fejezést. 1984-ben, amikor a de­­: mokrata párti Walter Mondale földcsuszamlásszerű vereséget szenvedett a republikánus Ronald : Reagantól, akkor a Demokrata Párt vezetői, és elsősorban is a déli tag­­; államok pártvezetői úgy okoskod­tak, hogy ha államaikban nem júni­usban, hanem egy jóval korábbi idő­pontban és egyszerre tartják az elő­­; választásokat, ezzel megnövelhetik egy, a térségből származó elnökje­­; lölt esélyét, és azt is, hogy legyen idő a további előválasztásokon népszerűsíteni az adott jelöltet. 13 déli állam akkor megállapodást írt alá erről, majd csatlakozott hozzá­juk még 7 további állam és Ameri­kai Szamoa is. S ekkor született meg az a szuperkedd, amely nagyjában­­egészében ma is ismeretes. Igaz, nem minden évben ugyanazok az álla­mok választanak a szuperkedden. A demokratáknál általánosságban Biden-Sanders párharcra számíta­nak az elemzők, mintha a többi je­löltet, Amy Klobuchar minnesotai szenátort (tegnap ki is szállt a meg­mérettetésből) és Elizabeth Warren massachusettsi szenátort, és a milli­árdos Mike Bloomberg volt New York-i polgármestert leírták volna, mint esélyes elnökjelölteket. Több elemző is azt vélelmezi, hogy a De­mokrata Párt elitje a háttérben arról egyeztet, hogy megakadályozza a magát demokratikus szocialistának valló Sanders elnökjelöltségét, s maga Joe Biden is azt nyilatkozta a minap, hogy még ha a vermonti sze­nátor szerzi is a legtöbb küldöttet, az elnökjelölt-állító konvención harcba száll vele. Nem enyhült a belpolitikai patthelyzet Izraelben Izrael két politikai táborra szakadását tükrözik a hétfői választás részeredményei. A Benjámin Netanjahu minisz­terelnök Likud pártja nyerésre áll, de előnye minimális. Jeruzsálem. A hétfőn, egy éven belül harmadszor megtartott parla­menti választáson egyre kisebb az esély arra, hogy a Benjámin Netan­jahu miniszterelnök Likud pártja által vezetett jobboldali tömb többséget szerez a 120 tagú kneszetben. A vég­eredmény közeli adatok szerint a kor­mányzó Likud vezet 36 mandátum­mal, a második helyen, 32 képvise­lővel a Béni Ganz vezette centrista, ellenzéki Kék-Fehér párt áll. A harmadik erő a 15 mandátumot Netanjahu máris ünnepel (tasr/ap) szerző, arab pártokból alakult Közös Lista, amely az ország lakosságának mintegy ötödét kitevő arab kisebbség tömeges választási kedvét és az izra­eli politikában számarányuknak minden eddiginél jobban megfelelő megjelenését jelzi. Az arab kisebb­séget egyebek között Netanjahu ellen hangolta, hogy a kormányfő a szep­temberi választás előtt az arab vá­lasztóhelyiségek bekamerázását szorgalmazta, az állítólagos ottani csalásokra hivatkozva. Haragjukat növelte Donald Trump béketerve, amely azt jelentheti egy részüknek, hogy megfosztják őket izraeli állam­­polgárságuktól, noha 1948 óta részei az országnak. A Közös Lista sikerét jelzi a magas választási részvétel az arabok lakta településeken, és hogy az ottani szavazók több mint 90%-a rá­juk adta voksát. Az egy éven belül harmadszor megrendezett választá­son mért 71%-os részvételi arány 2015 óta a legmagasabb. A tévé szak­értői szerint ez azt jelzi, hogy az izra­eliek végre döntést szeretnének. A részleges adatok szerint a jobboldali-vallásos tömb 59 képvi­selőjével szemben 56 baloldali, cent­rista és arab képviselő áll majd, és to­vábbra is Avigdor Liberman nacio­nalista jobboldali pártja lehet a mér­leg nyelve hat honatyával. Mindez a belpolitikai patthelyzet folytatódását jelentheti. Liberman azt mondta, csak a végleges választási eredmények közzététele után jelenti be álláspont­ját. A kampányban azt ígérte, ha tőle függ, nem lesz újabb választás, és nem lép be olyan kabinetbe, amelyet BenjáminNetanjahuvezet. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents