Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-24 / 70. szám

www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2020. MÁRCIUS 24. EREDIVISIE 11 talatlan szakemberként vette át a csapatot. Az ő elképzelése egészen más volt, a „kick and rush” helyett egyértelműen a labdabirtoklásra épülő játékot részesítette előnyben. Azt vallotta, a siker kulcsa a labda­tartásban rejlik, a WM-rendszer elkötelezett híveként nagyszerű csa­patot rakott össze, amely megnyer­te a bajnokságot. A sikert erős visszaesés követte. A klub ugyan visszacsábította 1964-ben Buckingham«, de csak egyetlen jó húzása volt, betette a csapatba a mindössze 17 éves, tel­jesen ismereden Johan Cruyffot. Az Ajax azonban majdnem kiesett a bajnokságból, Buckingham 1965 januárjában lemondott, helyére pe­dig a klub egykori játékosa, Rinus Michels ült le a kispadra. Michels bátran változtatott az edzésmódszereken. Minden gya­korlatot labdával végeztetett, még Reynoldsnál is nagyobb hang­súlyt fektetett erre. Az új edzés­rendszernek köszönhetően elérte, hogy játékosai magasabb szintre lépjenek technikailag, ami kulcs­szerepet játszott az Ajax későbbi sikereiben. „Döntő jelentőségű lépéseket tett a csapat menedzsmentjének szintjén is. Második teljes szezonjának vé­gére elérte, hogy minden játékosa teljes profi státuszba kerüljön, és így minden energiáját az új típusú edzésekre fordíthassa. Taktikailag az első fontos lépése a WM-rendszer elhagyása és a 4—2—4-es formáció­ra való áttérés volt, amelyben Piet Keizer, Johan Cruyff, Sjaak Swart és Henk Groot voltak a csatárok, a középpályán pedig az ütközőember Bennie Muller mellett a techniká­­sabb Klaas Nuninga szerepelt” - írta Jonathan Wilson. Kovács megkoronázta a totális futballt Michels nevéhez fűződik a totális futball: a területszűkítés, a letáma­dás, a támadásból védekezésbe való visszarendeződés olyan fegyverré fejlődött általa, amelyre senki sem tudott felkészülni. Szakított a 4-2-4-es hadrenddel, inkább a 4-3-3 és a 3-4-3-as rendszer hibridjét játszatta, amely­ben a játékosok a folyamatos és gyakori helycserékkel teljesen kiszá­­míthatadanná tették az Ajax játé­kát. A szakember négy bajnoki cím, Az Ajax BL-történeti mérkőzésen mosta le a pályáról a Real Madridot Madridban a 2019/2020-as szezonban Cruyff bársonyos forradalma Taktikailag azonban Louis van Gaal 1991- es kinevezése hozott meg­újulást, a fegyelmet és vasszigort megkövetelő szakember a 3 4 3-as játékrendszerben hitt, azzal nyert 1992- ben UEFA-kupát, 1994—95- ben pedig veredenül Bajnokok Li­gáját, és jutott be 1996-97-ben a BL-döntőbe. Johan Cruyff szerezte a válogatott második gólját az 1974-es vb elő­döntőjében Brazília ellen (2-0) három kupagyőzelem és az 1969-es BEK-döntő után 1971-ben ért fel a csúcsra, amikor az Ajax a legran­gosabb európai kupasorozat döntő­jében 2-0-ra verte Puskás Ferenc Panatninaikoszát. Michels távozott, utódja pedig egy temesvári születésű magyar, Kovács István lett, akiről még a mai napig Az Ajax-címer története Az AFC Ajax (Amsterdamsche Football Club Ajax) a holland labdarúgás leghíresebb és legnépszerűbb egyesülete. A klubot 1900. március 18-án alapították. A holland labdarúgóklubok közül az Ajax nyerte el eddig a legtöbb bajnoki címet, és a nemzetközi porondon is ők a legsikeresebbek. A századfordulón - amikor Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére felújították az olimpiai játékok hagyományát - szerte a világon fellendült a sportélet, sportegyesületek alakultak, és szinte magától értetődő volt ezeket a klubokat a görög mitológia egyes szereplőiről elnevezni. így történt ez az amszterdami klub esetében is, amely az Ajax nevet Homérosz Iliászának főhőséről, „nagy Aiasz"-ról kapta. 1. Az egyesületnek már az alapítás évében, 1900-ban lett címere, amely Amszterdam színei miatt fekete, piros és fehér lett, és 1911-ig maradt használatban. 2.1911-ben a címert meg kellett újítani, hiszen a csapat meze megváltozott, és ezt a klubcímerben is meg kellett jeleníteni. 1928-ig maradt használatban. 3. „Ajax" 1928-ban jelent meg a címeren, és ott is maradt egé­szen 1990-ig. Megjelenésében egy porcelánfestményre emlékez­tet, melyet a klub tiszteletére készült porcelántálról másoltak. is azt tartják, jókor volt jó helyen, és beleült a készbe. Tény, hogy 1971 és 1973 között mindent megnyert: két bajnoki cím, egy kupagyőze­lem, európai Szuperkupa és Inter­kontinentális-kupa mellett 1972- ben és 1973-ban is BEK-sikerhez segítette a klubot. Arccal az akadémia felé De Kovács elkövetett egy hibát: hitt néhány játékosának, és 1973- ban Cruyff helyett Piet Keizert tet­te meg csapatkapitánynak. Cruyff dühös lett, és hatmillió guldenért a Barcelonához igazolt. A csapat szép lassan szétszéledt, há­rom sikertelen év után Tomiszlav Ivies vezetésével sikerült rendezni a sorokat, a jugoszláv szakember a maga 4-5-1-es vagy 5—4-1-es felállásával 1976-77-ben aranyér­met nyert az amszterdamiakkal. A nemzetközi sikerek azonban várat­tak magukra. Közben a stratégiai is átalakult, 1980-tól a klub a saját akadémiája segítségével kezdett el építkezni. A 21-23 év ádagéletko­­rú csapatban olyan nevek bukkan­tak fel évről évre, mint Wim Kieft, Frank Rijkaard, Gerald Vanenburg, Sonny Silooy, John van ’t Schip, Marco van Basten, Aron Winter és Dennis Bergkamp. 1985-ben Cruijff visszatért, és ugyan csak két Holland Kupát szerzett otthon, a Kupagyőztesek Európa-kupájának megnyerésével (a fináléban a Lokomotív Leipzig« győzte le 1-0-ra Van Basten góljá­val) visszatette az európai térképre is a klubot. Johan Cruyff senki máshoz nem fogható, maradandó nyomot ha­gyott a futball arculatán - életrajzi könyve magyarul is elérhető A Bosman-szabály azonban teljesen szétszedte Európa akkori legjobb klubját, az 1995-ös BL-győztesből két és fél év alatt szinte minden­ki távozott. Ezt nagyon nehezen vészelte át a csapat, 1997 és 2010 között mindössze három aranyér­met sikerült nyernie. A mélypontot 2010. szeptember 15-i, Real Mad­rid elleni idegenbeli 2-0-s vereség (Fotók: TASR/AP, képarchívum) jelentette, ami után Cruyff azt írta a De Telegraafnak: „Minden idők leggyengébb Ajaxánál még a Rinus Michels megérkezése előtti 1965-ös csapat is jobb volt.” A szakember meghirdette a bárso­nyos forradalmat, amelynek célja az volt, hogy az Ajax nyerje vissza identitását, ismét legyen értékelhe­tő utánpótlása, olyan, amely képes kiszolgálni mindig és mindenkor a nagycsapat érdekeit. Megrefor­málta a szakmai munka mellett az intézményi hátteret is, kihirdette, hogy a scoutíng-rendszernek és az utánpódásnak olyan összehangol­tan és profin kell működnie, hogy az első csapat keretének legalább felét saját nevelésű fiataloknak kell alkotnia. Miután az igazgatótanács megpróbálta őt megkerülve Louis van Gaalt kinevezni főigazgatónak, Cruyff 2012. április 10-én távo­zott. Ugyanakkor az általa kitalált rendszerhez senki sem nyúlt - ez hozta meg, hogy a csapat 2017-ben Európa-liga-döntőt, tavaly BL- elődöntőt vívhatott. Ten Haggal vagy nélküle Ugyan a 2019-2020-as idény nem a legjobban alakult, a csapat már a csoportkörből sem jutott tovább a BL-ben, majd az EL-ben egyből kipottyant a spanyol Getafe ellen. A koronavírus-járvány a lehető leg­rosszabbkor jött, hiszen a holland bajnokság is teljesen nyitott még: 25 forduló után az Ajax csak jobb gólkülönbséggel előzi meg a szintén 56 pontos AZ Alkmaart. Az újabb aranyérem 120 év alatt a 35. bajnoki cím lenne, és a komoly Magyarok a klubtörténetben Egész sok magyar vonatkozást lehet találni az Ajax történeté­ben, igaz, az elsőben bizonyta­lanok vagyunk. 1940-41-ben bizonyos Halpern Vilmos lett az edző, akiről több helyen is azt írták, a hétszeres magyar válogatott jobbszélső volt, de ennek még az Arcanumban sincs nyoma (egy Willy Halpern nevű osztrák kapusnak igen, de róla 1918-as újságban találtunk említést, így nem lehet ugyanaz az ember, akiről az Ajax törté­nelmében 1910-es születésű­ként írnak). Kovács Istvánról írtunk bővebben, a temesvári születésű szakember 1971 és 1973 között mindent megnyert, amit csak lehetett. Az első magyar játékos Varga Zoltán volt, aki 1973-1974-ben 12 mérkőzésen lépett pályára és két gólt szerzett. Ugyan a szakmai stáb és a játékosok is nagyon elégedettek voltak vele, végül nem maradt. 1989-ben a ferencvárosi Fischer Pál jutott óriási lehetőséghez: a megsé­rült Stefan Petterson helyére őt választotta a klub. A csatár élt is az eséllyel, 15 mérkőzésen 7 gólt szerzett és 7 gólpasszt adott, azonban a svéd támadó felépülését követően nem vállalta a harcot, és visszatért a Fradiba. Kár volt... Az Ajaxban dolgozott hosz­­szú évekig Jámbor László, aki erőnléti edzőként kulcsszerepet vállalt a 90-es évek nagy amsz­terdami sikereiből. Ami az Ajax nemzetközi kupa­meccseit illeti, Amszterdam­ban hosszú évekig megret­tentek, ha magyar csapattal kerültek szembe. Az 1957-58- as BEK-ben a Vasas (2-2, 0-4J, az 1961-62-es KEK-ben az Újpesti Dózsa (2-1, 1-3), az 1962-63-as Intertotó­­kupában a Tatabányai Bányász (1-2, 1-2), majd az 1978-79- es UEFA-kupában a Budapesti Honvéd leckéztette meg (1-4, 2-0). Egyetlen sikeres párhar­cát az 1995-96-os Bajnokok Ligája-csoportkörben aratta, amikor az Üllői úton 5-1-re, Amszterdamban pedig 4-0-ra győzött a Ferencváros ellen. alapokra lehetne tovább építkezni. Kérdés, hogy Erik ten Haggal vagy nélküle: a jelenlegi edző szinte biz­tos, hogy komoly ajánlatokat kap majd a nyáron. Tavaly a Bayern Münchennel hozták kapcsolatba, legfrissebb hírek szerint a Dort­mund is őt szeremé Lucien Favre helyére. Pincési László Az Ajax stadionja, az UEFA által ötcsillagosra értékelt Johan Cruyff Arena 54 990 néző foglalhat helyet a létesítményben, amelynek teteje nyitható Hollandia legnagyobb stadionja - és zárható

Next

/
Thumbnails
Contents