Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-24 / 70. szám
6 I RÉGIÓ 2020. március 24.1 www.ujszo.com Vérhiánytól tartanak a hazai kórházak Országszerte nagy szükség van az önkéntes véradókra (Képarchívum) VATAŐŐIN PÉTER MAROSI BIANKA A koronavírus miatt a véradás körülményei és feltételei számos téren szigorodtak. Az önkéntesek száma csökken, vérhiány fenyegeti a kórházakat. A napokban országszerte több kórház jelezte, hogy a koronavírus okozta különleges helyzet miatt jelentősen csökkent az önkéntes véradók száma, ami vérhiányt okozhat az egészségügyi intézményekben. „Átlag 30%-kal csökkent a számuk, ezért már a komáromi kórháznak fel kellett függesztenie a kihelyezett véradóalkalmakat. Az önkéntes adományozók ugyanakkor eljárnak a kórházba is, ahol hétfőtől péntekig 7-től 10 óráig van alkalmuk véradásra. Együttműködünk a Szlovák Vöröskereszttel és a helyi szervezetekkel, amelyek a véradókat a kórházunkba irányítják” - tájékoztatta az Új Szót Martina Pavliková, a komáromi intézményt is működtető AGEL SK Rt. szóvivője. Elmondása szerint jelenleg megfelelő mennyiségű tartaléka van a kórháznak.„Mivel 42 nap a vörös vérsejtek koncentrációjának élettartama, előfordulhat, hogy nem lesz elég vér. Ezért szüntelenül újabb véradókra van szükségünk” - magyarázza Pavliková. Szelektálnak „Ugyan a koronavírus transzfüzió általi terjedésének esélye minimális, és eddig nem jegyezték fel e légzőszervi betegség transzfüzió útján történő fertőzését, lényeges betartani bizonyos óvintézkedéseket. Részlegünkön szelektáljuk a véradókat aszerint, hogy jártak-e Kínában, olyan Európán kívüli vagy belüli országban, ahol járvány van” - mondta Radi Enikő, a komáromi kórház hematológiai és transzfüziológiai részlegének vezetője az AGEL honlapján megjelent hír szerint. Az orvosok a kivizsgáláskor azt is figyelembe veszik, hogy a véradó rokonai vagy azok, akikkel közelebbi kapcsolatba került, az elmúlt 14-28 napban voltak-e a fertőzés gócpontjainak számító régiókban. Arra is ügyelnek, hogy volt-e kapcsolata olyan személlyel, aki leküzdötte a betegséget, vagy utólag fennállt nála a betegség gyanúja. Ezenfelül a véradóknak elmondják, hogy ha a vér levéltelét követő 14 napon belül légzőszervi betegség tüneteit észleli magán, akkor azt telefonon azonnal jelezze a kórháznak. Többszörös ellenőrzás A kórházakban látogatási tilalom van, ezért amikor a véradó belép az intézménybe, kitölt egy jelentkezési ívet, megmérik a testhőmérsékletét, csak ezt követően mehet be a transzfuziológiai részlegre, ahol a közelmúltban megejtett utazásairól és a személyi kapcsolatairól is nyilatkoznia kell. Radi Enikő elmondta, a belső terekben szabályozzák az adományozók létszámát, figyelnek a két ember közti kívánatos távolságra, a védőmaszk viselésére, valamint a kézfertőtlenítésre is. Máshol is gond lehet A komáromi kórház mellett számos déli kórházban tartanak a vérhiánytól, köztük a rimaszombati, a rozsnyói és a tőketerebesi kórház is válj a a véradókat. Galántán csak a főépületen keresztül lehet bemenni a kórházba, előtte pedig ellenőrzésen kell átesni. A kórháznak sürgősen szüksége van vérre, válj a a véradókat. Csak maszkban Szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be a galántai kórházban a koronavírus teijedésének megfékezése érdekében. Kizárólag a főbejáraton keresztül lehet bemenni, ahol érintésmentes lázmérővel mérik meg az érkezők testhőmérsékletét, és ellenőrzik, van-e más, a vírusfertőzésre utaló tünetük, például köhögés, légzési nehézségek, esetleg kapcsolatba kerültek koronavírusos vagy koronavírus-gyanús személlyel, pozitív az utazási anamnézisük. „Ha valakinél felmerült a koronavírus-fertőzés gyanúja, az egészségügyi személyzet tájékoztatja őt a további menetről” - hangsúlyozta Jana Fedáková, a galántai Svet zdravia kórház szóvivője. Az intézmény alkalmazottai ezen kívül figyelmeztetik a pácienseket a fertőtlenítő használatára, illetve belépéskor mindenkinek kivétel nélkül maszkot kell viselnie, vagy valamilyen sálat, kendőt, amivel eltakaija a száját és az orrát, emellett egy kérdőívet kell kitöltenie és egy útmutatót aláírnia. A kórházban csak a halaszthatatlan egészségügyi ellátást biztosítják, és azokat látják el, akiknek sürgősen orvosra van szükségük, vagy akiknél koronavírusfertőzés megalapozott gyanúja áll fenn. Időpontot egyeztetnek Az intézményben piktogramok és feliratok jelzik, merre lehet közlekedni, illetve az egészségügyi dolgozók adnak útbaigazítást. A kórház felszólítja a véradókat, ha lehetőségük van rá, menjenek vért adni. A koronavírus-járvány óta számuk jelentősen csökkent, a vérre azonban nagy szükség van. A véradók biztonsága érdekében speciális, szigorú intézkedéseket vezettek be: egyénenként, meghatározott időben várják őket, belépéskor ellenőrzik őket, a helyiségekben gyakoribb a fertőtlenítés, és a levett vér tizennégy napig karanténban marad. A Svet zdravia társaság és lapunk kiadója a Penta befektetési csoport céghálózatának tagja. Újabb horvát kiállításon a komáromi leletek vataSőin Péter A horvátországi Koprivnicai Városi Múzeum adott otthont márciusban a komáromi Duna Menti Múzeum avar kori anyagának más szlovákiai intézmények tárgyaival együtt. CBCQIHul Még novemberben, a komáromi Duna Menti Múzeum részvételével nagyszabású kiállítás nyílt a Zágrábi Régészeti Múzeumban, ahol egy térben mutattak be szlovákiai és horvátországi leleteket. Előbbi külön kiállításon volt látható a horvát vidéken, a Koprivnicai Városi Múzeumban Avarok és szlávok a Dunától északra címmel.A nagyjából 250 éven át, a 6. és a 9. század között fennálló Avar Kaganátus területileg a Kárpátmedence jó részét lefedte. Az avarok, valamint a velük együtt élő más népek, így a korabeli szlávok régészeti leleteinek összevetése és egy térben való bemutatása igazi tudományos csemege. A mintegy 250 szlovákiai kiállítási tárgy a komáromi intézmény mellett a Szlovák Nemzeti Múzeum turócszentmártoni múzeumai, a Nagytapolcsányi Tribecs Múzeum, a nyitrai Régészeti Intézet anyagából, valamint a csehországi Nad’a Profantová magán-gyűjteményéből származott. Összefüggések Ivan Valent, a koprivnicai intéz-A kiállítás megnyitója Koprivnicán mény munkatársa az Új Szónak elmondta, a szlovákiai anyag teljességre törekvő és az összefüggéseket megmutató metszetet ad az egykori kaganátus északi területének avar és szláv közösségeiről. „Egymástól távol eső vidékek kapcsolatairól szól a tárlat, valamint a kaganátus északi határvidékének társadalmáról - így például bizonyítékkal szolgál a női harcosok létezésére” - mondta Valent, majd hozzátette, a szlovákiai régészeti anyag a kutatók segítségére van a korabeli közösségi élet (temetkezési szokások, mesterségek, gazdálkodás, kereskedelem) számos szegmensének rekonstruálásában. Ami a horvát és szlovák kiállítási tárgyak összevetését illeti, fvan Valent kiemelte, noha a lelőhelyek fizikailag távol vannak egymástól, a leletek viszonylag egységes képet mutatnak. , A társadalmi élet, illetve az azon belüli változások az egész területen ugyanúgy éreztették a hatásukat. Ugyanakkor, ha az egyes tárgyakat (Fotó: Koprivnicai Városi Múzeum képarchívuma) vesszük szemügyre, láthatók a megformálásuk és a díszítésük közti eltérések, ezek a megrendelők és a készítők egyéni ízléséről árulkodnak”. A kooperáció mélyítése Csuthy András, a Duna Menti Múzeum régésze és a kiállítás egyik rendezője lapunknak beszámolt a horvát kollégákkal való kapcsolatépítésről. A zágrábi kiállítást lezáró, Vinkovci városában megrendezett konferenciát „az utóbbi idők egyik legjobb szakmai fórumának” nevezte, amely ráirányította a szlovákiai kutatók figyelmét is az ottani régészeti leletanyag fontosságára. A komáromi szakember úgy sejti, „ez még csak a kezdet”, továbbra is együtt fognak működni a horvátországi kollégáikkal. Hozzátette: „A szlovákiai anyag ebben a formában egy darabig nem kerül kiállításra. A horvátországi tárlat még tudtommal továbbvándorol a tengerpartra. Hogy mi ebből már hivatalosan kimaradunk, azt ugyan személy szerint sajnálom, de a megszervezése már nehezebben lett volna kivitelezhető. Arról nem tárgyaltunk, hogy az ottani kiállítási rész hozzánk vándorolna, ami kár lenne, ha nem láthatnánk. Jelen pillanatban a mi múzeumunk ezzel egyedül nem is tudna számolni. Annak viszont örülnénk, ha más múzeumi intézmények érdeklődnének iránta, mert valóban értékes és szemrevaló kiállítás, jól összevethető az itteni leletanyaggal” - mondta Csuthy András, a Duna Menti Múzeum régésze. Idő előtti bezárás A koprivnicai múzeumban eredetileg március 23-áig lett volna látható a tárlat, azonban a koronavírus miatt március 12-én országszerte bezártak a horvát múzeumok is. Csuthy András elmondta, a most kialakult rendkívüli helyzetben érthető okok miatt nem tudnak elutazni a gyűjteményért, s a horvát kollégák sem tudják elhozni, így kényszerből meghosszabbítják a leletek kölcsönzési idejét.
