Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-24 / 70. szám
www.ujszo.com I 2020. március 24. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kulturális veszteségeink 76. Rengeteg háttérmunkás állása forog veszélyben a művészvilágban • • rés színházak, bezárt mo-Uzik és koncerttermek, leállított filmforgatások, törölt fesztiválok. A koronavírus a kulturális szférát is hetek alatt lebénította. Nemcsak a művészek, előadók kerültek nehéz helyzetbe, hanem a háttérmunkások is: a szervezők, díszletépítő munkások, hangtechnikusok, biztonsági emberek - olyanok, akik nincsenek reflektorfényben, ezért kevesebben figyelnek rájuk, mint a művészekre. Rengeteg állás forog veszélyben, ráadásul nehéz megjósolni, meddig tart e rendkívüli állapot. Ahogy azt sem tudni, miből pótolják kieső bevételeiket a szórakoztatóiparban dolgozók. A tavasz közeledtével sorra kezdődtek volna a szabadtéri rendezvények, melyek előkészítése több hónapja zajlott már, nem kevés anyagi ráfordítással. Ebben a szakmában ugyanis általában télen szerveznek, aztán nyáron és ősszel futnak be a bevételek. Még nem tudni, hogyan alakul a nyári fesztiválszezon, egyelőre mindenki kivár, de sajnos fel kell készülniük a legrosszabbra is. A június végére tervezett, legendás angliai Glastonbury Fesztivál lefújása semmi jót nem ígér, és láncreakciót indíthat el Európában. A nyári könnyűzenei fesztiválokat ráadásul nem nagyon lehet őszre tolni, mint például a filmfesztiválokat, kiállításmegnyitókat, koncertturnékat vagy színházi bemutatókat, ezért nemcsak a kisebb fesztiválok mehetnek tönkre, hanem a legnagyobbak is. A Rolling Stone magazin március első hetében arról írt, hogy a zeneipar máris milliárdos nagyságrendű pénzeket bukott el a hirtelen lefújt hosszabb turnék miatt. A „tolható” rendezvények szervezői és közreműködői sincsenek biztonságban, hiszen ősszel és télen akkora programdömping várható a nagyobb városokban, hogy bajosan verbuválnak mindenre megfelelő számú közönséget. A járványból (remélhetőleg) akkorra már kilábaló országok népe ráadásul sokkal óvatosabb lesz, nem biztos, hogy az emberek tömegbe vágynak majd, ahogyan az sem biztos, hogy a hatóságok engedélyezik a tömegrendezvényeket. De tegyük fel, hogy igen, és hogy egészségbiztonsági szempontból semmi akadálya nem lesz annak, hogy a kultúrára éhes fogyasztók végre kedvükre dőzsölhessenek. Nos, ez is túlzott optimizmus, hiszen hiába karikázzák be a naptárukban az összes nekik tetsző programot, addigra már vélhetően mindenki annyira kiköltekezik, hogy bajosan lesz pénze szórakozásra. Főleg, ha a koronavírusjárvány miatt veszítette el az állását, vagy csak úgy maradhatott otthon, ha fizetetlen kényszerszabadságra vonul. KOLLÁR REMISOVÁ Sú lyosbodó já rvá ny helyzet (Lubomír Kotrha karikatúrája) Az állam valódi arcai FELEDY BOTOND ok dolgot élesebben láttat a járványhelyzet. Melyik politikus mire használja fel a krízist? Belgiumban például kormányalakításra, végre a flamandjobboldal beszállt a koalícióba. Az új szlovák kormány alighanem arra, hogy látványosan megmutassa kompetenciáját. A magyar kormány rendkívüli jogrendre és parlament nélküli életre készül. De a politikán kívül mutatkozik meg igazán, hogy hogyan is néz ki a társadalmunk szövete. A munkások továbbra is sok országban bejárnak az üzemekbe termelni. Nem csak az egészségügyi dolgozók! Nem csak a közszolgák és rendőrök. Egyes gyárakban, az energiaszektorban, a közlekedésben, de például az ételkihordásnál, alapvetően az élelmiszerellátóláncok minden szintjén dolgoznia kell, ahogy az egészségügybe sem csak orvosok és nővérek kellenek, hanem a maszkkészítőtől a patikuson át a segédeszközgyártókig mindenkire szükség van, hogy működhessen a kórházi ellátás. Ahogy egyre mélyül a válsághelyzet, elkezdjük értékelni a rendőrség, a mentősök, a közszolgák, a posta munkáját, ahogy azt is, ha egyáltalán elviszik a szemetet és kapunk ételt a boltban. Egy lehetőséget is kapott most több társadalmi csoport arra, hogy felnyissa a szemét, mitől is működik a körülöttünk lévő nagy egész, az ország. Nemcsak a kávézók és fitneszszalonok világát látni, épp ellenkezőleg: az élethez nélkülözhetetlen munkásokat és munkát. Hirtelen abszurddá válik a sok százezer eurós fizetést felvevő focisták világa, a show-biznisz és celebvilág elképesztően elrugaszkodott valósága. Nem is baj. Csak jegyezzük ezt meg a válság végéig, illetve utána is. Vajon mire kell fordítani az adónkat, az állam pénzét? Jól jönne-e, ha megnyugtathatnánk magunkat, hogy németországi szinten van a stratégiai élelmiszer-tartalék minden közép-európai országban? Ha megbíznánk a rendfenntartó erőkben, hogy nem politikusok rejtett eszközei, hanem egy önmagában működő rendszer, és nem szaladnának fegyvert vásárolni a kedves polgártársak? Válságban mutatkozik meg, hogy hol szakadt el korábban a társadalmi szövet. Látványos, hogy egyes szakmáktól „elváljuk”, hogy egészségük és adott esetben életük kockáztatása mellett is - teljesítsenek. Eközben valakinek meg otthon maradni esik nehezére... egész furcsa világ, éppen ideje, hogy észrevegyük a valódi súlypontjait. Hogy ezután máshogy értékeljük a velünk szemben ülő bolti kasszást, patikust, kukaürítőt vagy kórházi takarítót. E járvány frontvonalában megint aránytalanul sokan szolgálnak a társadalom alsó feléből. Érdemes lenne megtanulni ezt a leckét és beírni a közép-európai országok demokráciakísérlet-tankönyvébe. FIGYELŐ (WHO) ezzel szemben a pozitív vírustesztet tekinti a fertőzött esetek egyetlen kritériumának, függetlenül attól, hogy jelentkeznek-e tünetek az érintettnél. Dél-Korea a WHO irányelvét követi, míg például az USA-ban és Olaszországban nem végzik el a vírustesztet olyanoknál, akiknek nincsenek a fertőzésre jellemző tüneteik - kivéve az egészségügyi dolgozókat. A hongkongi lap szerint a tünetmentes esetek tesztelése lehet a magyarázata annak, hogy Kínában és Dél-Koreában az adatok alapján sikerült megfékezni a vírus terjedését. (index) 50 százalékkal több volt a kínai fertőzött A South China Morning Post hongkongi lap titkos kormányzati dokumentumok alapján írta, hogy február végéig több mint 43 ezer tünetmentes fertőzöttet azonosítottak Kínában, akiket nem számoltak bele'az összesített esetszámba. A tünetmentes fertőzötteket, akiknek a járvány terjedésében betöltött szerepe máig tisztázatlan, ugyanakkor szintén karanténba helyezték, és orvosi megfigyelés alatt tartották. Az Egészségügyi Világszervezet Miért van ilyen elképesztően sok áldozat Olaszországban? A fertőzöttek alulbecsült száma, a több mint egyharmadában 65 óv feletti lakosság ás a Pó-alföld levegőjének szennyezettsége, továbbá az olasz intenzív társadalmi élet is hozzájárult a koronavírusfertőzés rendkívüli halálozási arányához Olaszországban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Kínában 3259 elhunytat regisztrált, ami a megbetegedettekhez képest 3,8 százalékos halálozási aránynak felelt meg. A gócpontként ismert Vuhan városában ez 5,8 százalékos volt. Olaszországban a halálozások aránya viszont elérte a 9 százalékot, a gócpont Lombardiában a. 12,1 százalékot. Viszont Németországban a valamivel több mint 22 ezer múlt heti betegből csak 84 halt meg. A Corriere della Sera napilap többoldalas cikkben vizsgálta a kiemelkedően magas olaszországi arányt. A magyarázat mindenekelőtt az, hogy a fertőzöttek valós száma sokkal magasabb. Minden igazolt beteg mellett legalább további 5-10 nem diagnosztizált fertőzött van. Az olasz statisztikai hivatal (Istat) március 12-i számításai szerint az akkori több mint 12 ezer diagnosztizált beteg mellett további több mint 105 ezer nem nyilvántartott, tünetmentes vagy nagyon enyhe tünetes fertőzött volt. Ekkora létszámmal a halálozási ráta is alacsonyabbnak bizonyul és megközelíti a kínait. Olaszországban a február 20-án terjedésnek indult járvány kezdetén minden „gyanús” személyen elvégezték a virustesztet: a pozitív személyek teljes családi, rokoni és szélesebb kapcsolatkörének tagjait is ellenőrizték. Az első hét elteltével azonban már csak a tüneteseket tesztelték. Február 20. és március 21. között több mint 233 ezer vírustesztet végeztek, amelynél többet csak Dél- Koreában teljesítettek. „Olaszországban a halálozási arány magasabb, mivel a magas életkorú lakosságon túl az enyhe tünetes személyeket nem tesztelik és nem szigetelik el” - idézte a napilap Bruce Aylwardot, a WHO főigazgatóhelyettesét. Szakértők végzetesnek tartják, hogy a belső mozgást tekintve nagyon aktív Lombardiában a járvány szinte azonnal bejutott a kórházakba és ott fütótűzként terjedt a fertőzés a nagyrészt idős betegek között. Angelo Borrelli, a polgári védelmi hatóság vezetője szerint miközben más országokban kizárólag azokat számolják, akik kimondottan a fertőzés miatt, például súlyos tüdőgyulladásban halnak meg, Olaszországban azokat is az új koronavírus halottjainak tekintik, akik más betegségek miatt is válságos állapotban voltak, és a fertőzés miatt súlyosbodó állapotuk vezetett a halálukhoz. Ami az idős népességet illeti, az olasz elhunytak átlagéletkora 80 év körül van, és több mint 48 százalékukat legalább három más betegség miatt is kezelték. Az olasz lakosság több mint egyharmada 65 év feletti. A nők várható élettartama megközelíti a 87 évet, a férfiaké a 85-öt. A lap kiemeli, hogy a légzési elégtelenséget okozó betegség Észak- Olaszország iparvidékén robbant ki, amely az egyik legszennyezettebb levegőjű európai térség. Azt pedig, hogy Olaszországban majdnem hetven százalékban férfiak halnak meg, a dohányzás is magyarázhatja. Végül sokat számítanak a társadalmi szokások: Olaszországban a családok több mint húsz százaléka a nagyszülőkkel él, akik nagyon szoros kapcsolatban állnak gyerekeikkel és az unokákról is gondoskodnak. A gyakran tünetmentes fiatalok és unokák betegithették meg az olasz nagyszülőket. (MTI)
