Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-21 / 68. szám
www.ujszo.com | 2020. március 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 9 Most múlik pontosan A változás elkezdődött, de sajnos egybeesik a legnagyobb válsággal A emberek 34 százaléka elégedett a / A m parlamenti vá- JL HAJ lasztás eredményével, 35 százalékuk meg elégedetlen. Tehát szinte egyforma nagyságú a két tábor. 28 százaléknyian helyezkedtek úgymond semleges álláspontra az eredménnyel kapcsolatban, a maroknyi maradékot pedig szokás szerint nem érdekli, nem tudja, nem tud válaszolni... Mindez a Focus felméréséből derült ki, melyet nyilván azért végeztek, mert a pártok támogatottságát ennyivel a választás után nem érdemes mérni, meg aztán a látható legnagyobb növekedést a koronavírus-fertőzöttek száma mutatja. A vélemények ilyen megoszlása jellemző az országra, ám mégis optimistább jelzés az új kormány számára, mint az első látásra tűnik. Ugyanis nálunk általában ilyen a társadalmi közvélekedés, két, nagyjából egyforma tábor néz farkasszemet egymással. Ez egyik a populista politikusok notórius választói, akik képtelen másmilyen pártra szavazni, és mostanra hozzájuk csapódtak a rendszerellenes meg szélsőséges erők támogatói is. Régen ez volt a HZDS és az SNS tábora, most Ficóé és Kotlebáé, és részben az SNS-é, de hát Slota „fénykora” óta ez a párt többé-kevésbé folyamatosan gyengül. (Illetve Andrej Dankónak hála külön politológiai fejezet lett.) Ez a tábor jól mobilizálható, így aztán mellette általában sokkal kevésbé láthatók a széttöredezett és úgymond örökké filozofálgató, polemizáló „demokraták” (az egyszerűség kedvéért nevezzük őket így). Matovic pedig nagyon ügyesen használta ki a helyzetet. Elmaszatolta a két tábor közti éles határvonalat, törölte a szótárból a, jó” ellenzéki szavazók és a „rossz” kormánypárti szavazók fogalmakat, ő pedig beállt középre és átjárást biztosított mindenkinek - magához. Olyan korábban kormánypárti, vagy a szélsőséges táborhoz csapódott csalódott emberek is szavaztak rá, akik soha az életben nem adták volna a voksukat mondjuk Kiskának. És lassan hívószó lett, működni kezdett a „változás” szó (ezt ragozta tegnap is beköszönő beszédében Boris Kollár, a parlament új elnöke). Az új kormányban találunk tapasztalt, olvasható politikusokat, ilyen például Ivan Korcok, Jaroslav Nad’, Ján Budaj és még néhányan. És vannak kevésbé ismertek, de egy biztos, a változás tényleg elkezdődött. A PS/Spolu választói a legcsalódottabbak, hogy ez az ő részvételük nélkül megy végbe, és igen, konzervatívabb a parlamentünk, mint az előzőek. Ráadásul a változás, az új kormányzás kezdete egybeesik az ország eddigi legnagyobb válsághelyzetével. De ami biztos, Igor Matovic és kormánya megfelelő és erős felhatalmazást kapott a választóktól a változás véghezvitelére. Változás jön, ezt már csak Andrej Danko ábrázatából is tudjuk, amellyel a zászlórúdjától búcsúzott, vagy abból, hogy milyen kabinet vonul be ma az elnöki palotába átvenni a kormányrudat. A szerző a TASR munkatársa (Lubomír Kotrha karikatúrája) Kommunikációs járványveszély SZOMBATHY PÁL S okfélék az ingerküszöbök: én professzionális hírfogyasztóként csütörtökön délután éreztem először azt, hogy a koronavírusról szóló sajtócikkek, információk, vélemények ömlesztett mennyisége már veszélyt jelenthet az egészségemre: néha légszomjam van a híroldalak áttekintésekor és szédülni kezdek. Van, hogy a kevesebb a több, a telítettség miatt: vágyaim közt már ott egy néha megnyíló humanitárius folyosó, ahol csakis a vírussal kapcsolatos tényleg új és releváns hírek érkeznek—nevezzük ezt az úgynevezett lényegnek; na persze, ki mondja meg, kinek mi és mennyi a lényeg ebben a szorongató időszakban, úgyhogy ez a vágyam nem több és nem más, mint egy érzés, benyomás, ami furcsa módon éppen egy olyan napon kapott el, amikor a szabadban töltött hosszú órák után először délután néztem rá a hírekre; és még csak az elején tartunk. Néhány napja még az bűvölt el, milyen lendülettel képesek a békeidők okoskodói infektológusokká és epidemiológusokká átváltozni, ma már azt figyelem ámulva, hogy a vírus terjedésével párhuzamosan milyen bámulatos szintet lépett a szakosodás: hatalmas mennyiségű és önbizalmú virustesztszakértő, vakcinakutató, kórházkapacitásszervező, halálozásiráta-becslő, lélegeztetőgép-üzemeltető, kereskedelmi tanácsos, hálózatkutató, nemzetkarakterológus, élelmiszerlogisztikus, egészségpolitikus, oktatási szakszervezetis és mindenekelőtt tengernyi kommunikációs tanácsadó szállta meg saját otthonát és gépét a járványkezelési hibákat halomba gyűjtve; megnyugtató az is, hogy folyamatos a szakmák közti átjárás: a modem tudás lényege az alkalmazkodás - üdv a mindentudás egyetemén! „Az Egészségügyi Világszervezet álláspontja szerint jelenleg nincs értelme Magyarország teljes lakosságát szűrni; tesztelni csak azoknál érdemes, akik tüneteket mutatnak, vagy találkoztak koronavírusos fertőzöttel.” (Ledia Lazeri, a WHO magyarországi irodavezetője) Azért is óvatos vagyok laikusként egy ilyen járvány közben a gyors állásfoglalással, okoskodással, mert láthatóan még egy-egy szervezeten belül is eltérhet a szakemberek véleménye az adott helyzetről: a WHO vezetője ugyanis korábban a minél szélesebb körben végzett tesztelést ajánlotta. Egy ország teljes lakosságát persze szűrni aligha lehet, a tesztmennyiségekben Dél-Korea járvány stratégiája vezet, de ki tudja egy ilyen világjárvány közepette összehasonlítani a különféle országok kezelési eljárásait? Eddig egyről mondható ki, hogy csődöt mondott, ez pedig az északolasz fellépés.Egy a lényeg: megérteni, nincs olyan, hogy magyar vagy szlovák koronavírus-járvány; csak olyan lehet, hogy nem lesz olasz belőle, nem lesz Bergamo ebből, ha nagyon vigyázunk. Egy eddig ismeretlen, a világot sokkoló járvány érkezése és terjedése idején az egyetlen észszerű és tisztességes hozzáállás a baj minimalizálása, a megelőzés erősítése, a fegyelmezett viselkedés; s miután keveset tudunk az új vírusról, nincs sok értelme a percenkénti felelőskereső, hőbörgő okoskodásoknak, amelyek hamar nevetségessé válhatnak, de főleg idegesítővé, hiszen most mindenkinek a lényegre kéne koncentrálnia, meg a saját környezetére. Eljön az ideje annak is, amikor összemérhető lesz az egyes országok és kormányok cselekvési hatékonysága, amikor végleges számok és elemzések állnak majd rendelkezésre a pontos kritikák vagy megalapozott elismerések megfogalmazásához: ez ma még aligha van így — bár már így lenne. Ehhez azonban az embereknek minden országban nagyon fegyelmezetten kellene viselkedniük, komolyan véve az érintkezések minimalizálását és az idősebbek teljes otthoni elkülönülését. Ez a világjárvány ugyanis a vírus terjedése mellett a lényeg felfogásának sebességéről szól, vagyis a kommunikációról: hogy értjük-e, mekkora a tét, milyen veszélyben lehetünk, és a veszély miért fenyeget. Értjük-e, hogy a járvány emelkedési görbéjét kell együtt minél inkább lelapítanunk, mert az egészségügyi ellátórendszerek nem fogják bírni az egyszerre rájuk nehezedő hatalmas nyomást. És akkor meghalnak a szüléink. Alhír, hogy laboratóriumban hozták létre a koronavírust A Covid-19-járványt okozó új koronavírus természetes evolúció eredménye egy friss tanulmány szerint, a szerzők nem találtak bizonyítékot arra, hogy laboratóriumban hozták volna létre a kórokozót. A tanulmány lényege, hogy ha ember akart volna kórokozó vírust szerkeszteni, egy már ismert kórokozó „gerincét” próbálta volna manipulálni, és nem tudott volna ilyen „tökéletes” eredményt elérni. A Nature Medicine új számában megjelent kutatás során az új koronavírus és a vele rokon vírusok géntérképét elemezték. „Összehasonlítva az ismert koronavírustörzsek genomját, biztonsággal megállapíthatjuk, hogy az új koronavírus természetes folyamatok eredménye” - mondta Kristian Andersen, a Scripps Kutatóintézet immunológusa, virológusa, a tanulmány egyik szerzője. A kutatásban a Tulane-i Egyetem, a Sy dney-i Egyetem, az Edinborough- i Egyetem és a Columbia Egyetem kutatói is részt vettek. Röviddel a járvány tavalyi kitörése után kínai tudósok szekvenálták a vírus génjeit, az adatokat nyilvánosan elérhetővé tették a világ kutatói számára. A génszekvenálás adatai azt mutatták, hogy a Covid- 19-esetek száma az emberről emberre terjedés miatt növekszik, miután egyetlen alkalommal bekerült az emberi populációba. Andersen és kollégái ezeket a szekvenálási adatokat használták, hogy felderítsék az új koronavírus eredetét és evolúcióját. Konzervnyitó A vírus azon jellegzetességeire összpontosítottak, amelyek az eredetéről árulkodnak, mindenekelőtt a felszínéről kiálló fehérjetüskékre, amelyekkel megragadja az emberi vagy állati sejteket és beléjük hatol. A tüske egyik fontos fehérjéjét, az úgynevezett „molekuláris konzervnyitót”, vagy RBD-t vizsgálták, amely a gazdasejtet megragadva lehetővé teszi, hogy a vírus kinyissa azt és bejusson a sejtbe. Azt találták, hogy az új koronavírus fehérjetüskéjének RBD-része úgy változott, hogy hatékonyan támadhassa az emberi sejtek külső részén található ACE2 nevű molekulát. A fehérjetüske annyira tökéletesen és hatékonyan kötődött az emberi sejtekhez, hogy a tudósok arra jutottak, természetes szelekció eredményezte a létrejöttét, nem genetikai tervezés. Gerinc A természetes kialakulást bizonyítja továbbá a vírus „gerince”, vagyis teljes molekuláris szerkezete - ez volt a másik, amit megvizsgáltak. Ha valaki megpróbált volna új koronavírus-kórokozót szerkeszteni, akkor egy már ismert, betegséget okozó vírus gerincéből indult volna ki. Ezzel szemben a kutatók az találták, hogy az új koronavírus gerince lényegesen eltér a már ismert koronavírusokétól, és leginkább a denevérekben és tobzoskákban található rokon vírusokhoz hasonlít. „A vírus két fontos jellemzője, a tüske RBD-jének mutációi és a gerince kizárja, hogy laboratóriumi manipulációból származhatna az új koronavírus” - mondta Andersen. (MTI)
