Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-17 / 64. szám
10 NEMZETKÖZI FOCI FOCITIPP ■ 2020. MÁRCIUS 17. www.ujszo.com Talán még soha nem volt egyszerre ennyi jó csapat, mint most, a futball mégis unalmasabb és kiszámíthatóbb, mint valaha. Ezt mutatja az a tény is, hogy a Bajnokok Ligájában először fordult elő, hogy csak a topligák képviselői alkotják a legjobb 16 mezőnyét. A szuperklubok egyre jobban kisajátítják a sportágat, és kiszorítanak mindent és mindenkit, aki veszélyezteti a pozíciójukat. „Nem szeretnénk túl sok Leicester Cityt látni a jövőben - mondta a Premier League hat nagy csapata egyikének képviselője különböző üzletemberek jelenlétében London egyik legelőkelőbb hoteljében. - A futballtörténelem azt mutatja, hogy a szurkolók azt szeretik, ha a nagy csapatok nyernek. Egy kis kiszámíthatatlanság rendben van, de a kiegyenlített bajnokság rossz hatással van az üzletre.” Ez az állítás tökéletesen rávilágít a modern futball legnagyobb problémájára: az elit klubok kisajátították maguknak a sportágat, amelyet ma már kizárólag a gazdasági érdekek irányítanak. A futball legnagyobb problémája Nos, a futballt a háttérből irányító láthatatlan üzletembereknek nincs okuk az aggodalomra. Az egy százalék egy százaléka mellett ugyanis már szinte semmi esély a Leicester City által véghezvitt csoda megismédésére, azaz, hogy egy, az eliten kívüli klub megnyerje valamelyik komoly trófeát. A Deloitte könyvvizsgáló cég kimutatása szerint minimum 400 millió font bevételt kell termelnie egy klubnak ahhoz, hogy egyáltalán labdába tudjon rúgni a legjobbak között. A kialakult pénzügyi egyenlőtlenség következtében a szupergazdag klubok annyira eltávolodtak a többiektől, hogy ma már több meccset nyernek, mint korábban bármikor, és teszik mindezt egyre nagyobb gólkülönbséggel, rekordot rekordra halmozva. Az Independenten megjelent írásban Miguel Delaney újságíró összeszedte az elmúlt évtized nagy mérföldköveit, amelyeket a keretes részben olvashat. Az UEFA elnöke, Aleksander Ce-Az elmúlt évtized nagy mérföldkövei A 2010-2020-as időszak soha nem látott dominanciát hozott a világ labdarúgásában - már ami a pénzügyi-gazdasági erőfölényben lévő klubok viszonyát illeti a kis- és középkategóriájú klubokkal szemben. Ez az időszak a szuperklubok felemelkedéseként fog bevonulni a történelembe. • A történelem második klasszikus triplázása Spanyolországban (Barcelona 2014/2015: La Liga, Spanyol Kupa, Bajnokok Ligája) • Az első triplázás Németországban (Bayern München 2012/2013: Bundesliga, Német Kupa, Bajnokok Ligája) • Az első triplázás Olaszországban (Inter 2009/2010: Serie A, Olasz Kupa, Bajnokok Ligája) • Az első hazai triplázás Angliában (Manchester City 2019: Premier League, FA-kupa, Ligakupa) • Négy év alatt három hazai triplázás Franciaországban (Paris Saint-Germain: 2015, 2016, 2018) • 42 év után az első triplázás a BEK/BL-ben (Real Madrid 2016, 2017, 2018) •Az első százpontos bajnoki cím Angliában, Olaszországban és Spanyolországban • Veretlenül nyert bajnoki címek Olaszországban, Portugáliában, Skóciában és hét további európai országban • Az 54 európai bajnokságból 13-ban jelenleg rekordot állít fel egy csapat a sorozatban nyert bajnoki címek tekintetében • A Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszába csak a topligákból jutottak be csapatok ferin a szervezet 2020-as kongreszszusán a „globalizáció által táplált gazdasági szétszakadást” nevezte meg a futball egyik legnagyobb ellenségének. Ugyanerre a következtetésre jutott a Deloitte Football Money League nevű évente megjelenő kiadványa is, amely azt írja, hogy a pályán elért eredményeket túlságosan befolyásolják a gazdasági lehetőségek. Mindenki játéka A futball úgy lett kitalálva, hogy bárki játszhassa, és bárki nyerhessen. Még a tizenegyespontot is úgy jelölték ki, hogy nagyjából ugyanannyi esély legyen a hibázásra, mint a gólszerzésre. Ennek a kiszámíthatadanságnak köszönhetően fordulhatott elő például, hogy a Bundesligában olyan csapatok mint a Kaiserslautern, a Werder Minimum 400 millió font bevételt kell termelnie egy klubnak ahhoz, hogy versenyképes legyen a legjobbak között A Juventus zsinórban nyolcadik bajnoki címénél jár Olaszországban - ilyenre korábban sosem volt példa a Serie A-ban Bremen vagy a Wolfsburg megszakították a Bayern München egyeduralmát. Ahogy Johan Cruyff mondta, „a futball a hibák játéka”. A különböző stakeholdereknek pedig pont a hibákra, és az azokból fakadó kiszámíthatatlanságra van a legkevésbé szükségük. Hiszen kinek jó az, ha nem ismert a végeredmény? A szponzoroknak nem. A hirdetőknek nem. A klub részvényeseinek szintén nem. Az Independent cikke szerint, ahhoz, hogy megértsük, mekkora változáson ment keresztül a futball, az 1980-as évekig kell visszaugranunk. A sportágat ekkoriban a Liverpool uralta, mely kizárólag a pályán nyújtott teljesítményével ért el siketeket, hiszen még nem volt annyi pénz a futballban, hogy az meghatározó tényező legyen. 1982-ben az angol élvonal tévés jogaiért 5,2 millió fontot fizetett a vevő, míg a nemzetközi közvetítési jogokat 50 ezer fontért adták el Skandináviába. Az első osztály leggazdagabb és legszegényebb klubjának fizetésekre költött kerete között mindössze háromszoros volt a különbség, és volt év, hogy az élvonal két legjobban fizetett játékosa (Michael Robinson és Steve Foster) egyaránt a Brighton A szuperklubok leuralj ák a futballvilágot
