Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-16 / 63. szám

Valóban hasznosak a szűrővizsgálatok? 10. oldal 2020. március 16., hétfő, 26. évfolyam, 10. szám Szívritmuszavar Egy lépés az agyi érkatasztrólfától jflaáa. Szlovákiában évente egyre több ember szenved agyi érkatasztrófát. Kevés olyan betegség van, ami any­­nyira megváltoztatja az életminő­séget, mint ez a diagnózis. A bete­gek egyharmada pedig meghal. M int kiderült, a páciensek 22 százalékánál ki­mutatható a . szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció, vagyis a szív­ritmuszavartól egyenes út vezet az agyi érkatasztrófához. Mi a pitvarfibrilláció? Szívritmuszavarról van szó, ami­kor a pitvar nem dolgozik helye­sen, jobban mondva rendszerte­n A gyakorlat azt mutatja, hogy a balpitvarból kiin­duló vérrög leggyakrab­ban az agyba kerül, elzár egy eret, és életveszélyes állapotot előidéző agyi érkatasztrófa alakul ki lenül dolgozik, gyakran túl gyorsan ver és eredménytelenül. Ilyenkor a vér lassabban áram­lik, s hajlamos az alvadásra. El­sősorban a bal kamra rossz mű­ködése kockázatos. Miért veszélyes? A bal kamrában képződő vérrög,, vagyis trombusz a szívből a vérke­ringésbe juthat, innen pedig egy konkrét szervbe, ahol súlyos egész­ségi panaszokat okozhat. A gya­korlat azt mutatja, hogy a bal pit­varból kiinduló vérrög leggyakrab­ban az agyba kerül, elzár egy eret, és életveszélyes állapotot előidéző agyi érkatasztrófa alakul ki. Ha nem kezelik • agyi érkatasztrófát • krónikus szívelégtelen­séget • más, életve­szélyes beteg­séget okozhat Figyelmeztető jelek • rendszertelen pulzus • szívdobogás • gyengeség és fáradtság • rosszullét • légszomj Amikor menni kell... ban ott, ahol a nagyobb artériák közelebb futnak a bőrhöz. Leginkább a nyaknál és a csuk­lónál szokták kitapogatni a pul­zust, amelyről azt is tudni kell, hogy fizikai és lelki megterhe­lés, stressz hatására normális esetben is változik. így mérjük Fordítsuk a kezünket úgy, hogy a tenyerünk legyen felfelé. Mérjünk kb. kétujjnyi távolsá­got a csukló vonalától, a hü­velykujj vonala felé tájolva. Ha jó a pozíció, a másik kéz hü­velykujjával érezni fogjuk a szív­verésünk pulzálását. A nyakon a mutató- és középujjat egymás mellé téve tudjuk kitapintani a pulzust, az állkapocs alatt, nagyjából az ötös-hatos fog alatti területen. Ki­­tapintható még a ' szívverés a térdek alatt, a könyök belső felén ki- i nyújtott kar­­nál, a halán­ak tékon, ágyéknál, és a talp belső fe-Ha a fent említett tünetek közül valamelyikét észleli, és fennáll a gyanú, hogy pul­zusa rendszertelen, feltétlenül menjen orvoshoz. Ám a pitvarfibrilláció a betegek 30 százalé­kának semmilyen panaszt nem okoz, ezért fontos, hogy rendszeresen részt vegyen részt a szűrő­­vizsgálatokon, ahol elvégzik az EKG-t is. Mi a pulzus? A pulzus a percenkénti szívveré­sek száma, amely az erek ritmi­kus tágulását biztosítja. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy a növekvő vérnyomás kitágítja az erek rugalmas falát. Ez a pul­­zálás a test bizonyos pontjain könnyebben érezhető, elsősor­"4 ,J-fa fosszaka mindennapok^végükfoss^íes^a^egés^éíet. c A taftaCmas,jóéCet egyike Cegfontosaßß titka, ßogj nem szakad mafadékot ßagjni. éJYÍinden napot, minden efetßeßfzetet, minden éCetkofi szakaszt a maga teßességéken, mafadékokjiéCküCke(TvégigéCni. ” cPoppefcPéter’ a terü­leteken ne- B hezebb megta- H lálni a megfelelő V pontot. Hr Ha már kitapintot­tuk a pulzust, néz­zünk egy másodperc­­^ mutatós órát, és szá­­móljuk a szívveré­ssé seket pontosan S| egy percig. Az S is megfelel, ha csak 30 'íWF másodpercig számolunk, és ezt az értéket szoroz­­[ zuk meg kettővel. Már vannak olyan vérnyo­másmérők, amelyek a pulzust is mérik. Az ideális pulzus nyuga­­\ lomban az 50-100 ütés percenként. (Forrás: rytmusjezivot)

Next

/
Thumbnails
Contents