Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-13 / 61. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. március 13.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Megfigyelés alatt a Bundestag pártja Berlin. Alkotmányvédelmi megfigyelés alá vették a német szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártja, az Alternatíva Németországnak (AfD) egyik platformját, a Szárny (Der Flügel) nevű tömörülést. Thomas Haldenwang, a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) elnöke kiemelte, „a szélsőjobboldaliság és a szélsőjobboldali terror” a demokráciát fenyegető legnagyobb veszély Németországban, az AfD ügyében 2019 elején elkezdett elemzések pedig kimutatták, a Szárny elnevezésű platform szélsőjobboldali. Hozzátette, hogy a platform működését bizonyítottan szélsőséges törekvések jellemzik. A BfV döntése azt jelenti, hogy titkosszolgálati eszközökkel, például telefonok lehallgatásával és beépített emberekkel követhetik nyomon az AfD platformjának további tevékenységét. A Bundestagban képviselettel rendelkező pártok körében ilyen még nem fordult elő. (MTI) Koronavírus: Trump leáll, a kómek nem Washington. Donald Trump amerikai elnök és a demokraták elnökjelöltségére pályázó Joe Biden, egykori alelnök is kampányrendezvényeket mondott le a teijedő koronavírus veszélyei miatt. Az újraválasztására készülő Donald Trump nevadai, coloradói és wisconsini nagygyűléseket mondott le, míg Joe Biden Chicagóban törölt a kampányára adományokat gyűjtő rendezvényeket. Az amerikai elnök korábban egyetlen rendezvényt sem akart lemondani a vírus terjedése miatt. A 17 amerikai hírszerző szervezetet összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) irodája közölte, a külföldön tevékenykedő hírszerzők nem szakítják meg munkájukat, és „megfelelő lépéseket” tesznek az egészségük és a biztonságuk érdekében. (MTI) Florin Citu nem alakít kormányt Bukarest. Visszaadta kormányalakítási megbízását Florin Citu ügyvivő pénzügyminiszter - közölte a román elnöki hivatal, alig néhány perccel a kabinet beiktatása érdekében összehívott parlamenti ülés előtt. A koronavírus-válság közepette a parlamenti pártok egyetértettek abban, hogy véget kell vetni a kormányválságnak, az országnak telj es j ogkörű kormányra van szüksége. Alaptörvénybe ütközőnek minősítette a román alkotmánybíróság az előrehozott parlamenti választásról szóló, február elején kiadott sürgősségi kormányrendeletet. A parlamenti választási törvényt módosító jogszabály ellen az ombudsman emelt alkotmányossági óvást a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) panasza nyomán, amelyek a választási rendszer burkolt módosítását kifogásolták. (MTI) Tartós vérfürdő a tőzsdéken A héten zuhannak az indexek, a gyógyszergyárak virulnak, a légitársaságok nagyot buknak A tőzsdéző nem hisz a szemének. Riasztó a piacok zuhanórepülése. (íasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ New York/Berlin. Szerdán egy négy sorozet zárult le, a világ vezető részvényindexe, az amerikai Dow Jones a februári csúcsához képest a szerdai zuhanással több mint 20%-ot esett, amivel hivatalosan is véget ért a 2009 márciusában indult börzei szárnyalás. A koronavírus kiváltotta árfolyamcsökkenés folytatódik az európai értékpapírpiacokon is. A légitársaságok szenvednek az USA által bejelentett 30 napos légi tilalom miatt. A befektetők a koronavírus globális teijedésével kapcsolatos hírekre figyelnek, valamint az is hatással van a hangulatra, hogy Donald Trump bejelentette, az Egyesült Államok 30 napra felfüggeszt minden beutazást Európából, a koronavírus-járvány teijedése miatt elrendelt utazási tilalom péntek éjféltől lép életbe, de a tiltás nem érinti az Egyesült Királyságból és Írországból érkező utasokat. Jelentős, 7%-ot meghaladó csökkenéssel nyitottak tegnap a New York-i tőzsde irányadó indexei. A limitet meghaladó esés miatt a kereskedést rögtön a nyitás után 15 percre felfüggesztették, már másodszor kell ezzel az eszközzel élni néhány napon belül. Légitársaságok zuhanása Még Trump bejelentése előtt törölte 23 ezer áprilisi járatát a Lufthansa csoport a koronavírus-járvány miatt. A legnagyobb német légitársaság szerint további járatritkítás következhet. A társaság a napokban jelezte, hogy a foglalások visszaesése és a lemondott utazások számának növekedése drámai méreteket ölt, ezért a korábban tervezettnél nagyobb, akár 50%-os kapacitáscsökkentésre is kényszerülhet. Ez jól jelzi, milyen drámai veszteséggel számolhatnak a közeljövőben a légitársaságok. Tegnap a tőzsdéken különösen a légitársaságok részvényei zuhantak. A kór haszonélvezői Még soha nem volt ilyen helyzetben a világ turizmusa, mint most a koronavírus miatt, a helyzet drámai - mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Hozzátette: Európába 89%-kal kevesebb repülő érkezett más kontinensről, mint egy évvel korábban ilyenkor, húsvétra az európai turizmus 85%-kal fog visszaesni. Másrészt a gyógyszergyárak, a biotechnológiai cégek, a fertőtlenítőszereket gyártók a világjárvány nyertesei. A csomagküldő és ételkihordó szolgáltatások szintén nyernek a helyzeten. Bika helyett medve Szerdán is óriási eséssel zártak az amerikai tőzsdeindexek, a befektetők teljes bizonytalanságban vannak a koronavírus gazdasági hatásait illetően. Egyre több elemző látja úgy, hogy mivel nem sikerült megállítani a koronavírus teijedését az Egyesült Államokban és Európában, ezért szinte biztosan recesszióba taszítja a világgazdaságot. Ebben a kérdésben egyre több közgazdász ért egyet. Az amerikai Dow Jones-index már több mint 20 százalékot esett a csúcsához képest, ezzel az indexben hivatalosan is itt az ún. medve piaca, a recesszió előszele. A New York-i tőzsde egyébként éppen a hét elején ünnepelte az ún. bika piacát, ami a fellendülést, a részvényárfolyamok emelkedését jelenti. (Portf só) A kongresszus korlátozná Trump harciasságát Az amerikai képviselőház újra megszavazta a törvénymódosítást az elnök Irán elleni, parlamenti felhatalmazás nélküli katonai akcióinak megakadályozására. Rakétatámadásért egy iraki támaszpontot, ahol amerikaiak vannak. Washington/Bagdad. A képviselőház január végén egyszer már megszavazta a törvénymódosítási javaslatot, amelyet február közepén a szenátus is elfogadott. A képviselőház ezt követően ismét megtárgyalta, és némi módosítás után 227:186 arányban igenlően voksolt. Ezzel a kongresszus mindkét háza véglegesen elfogadta a törvénymódosítást, amelyet most megküldenek a Fehér Házba. Az elnök azonban vétót helyezett kilátásba, így a javaslat várhatóan nem is emelkedik törvényerőre. A törvénymódosítás értelmében az Egyesült Államok elnöke vagy kormányzatának tagja nem indíthat katonai akciót az Iráni Iszlám Köztársaság ellen a kongresszus „kinyilvánított felhatalmazása” nélkül. A törvényjavaslatot demokrata párti és republikánus politikusok együttesen nyújtották be még januárban, azt követően, hogy az amerikai kormányzat Donald Trump elnök utasítására dróntámadással likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda különleges egységének parancsnokát. A dróntámadást Washington Bagdad mellett hajtotta végre. Akkor több amerikai törvényhozót felháborított, hogy az elnök előzetesen nem konzultált, és nem is tájékoztatott a készülő csapásmérésről. A törvényhozók nem az elnök kezét akarják megkötni, hanem csak a kongresszus alkotmányban rögzített jogát erősítik meg a háborús cselekmények felügyeletéről. Rakétatámadás ért szerda este egy iraki támaszpontot, ahol amerikai katonák is szolgálnak. Értesülések szerint két amerikai és egy brit katona veszthette életét a támadásban. A Washington vezette nemzetközi koalíció hozzávetőleg egy tucat katonája megsebesült. Az iraki tájékoztatás szerint tavaly október vége óta ez már a 22. támadás volt amerikai érdekeltségek ellen Irakban. A Reuters hírügynökség szerint sorozatvetőből kilőtt rakéták csapódtak be a támaszponton. A Tadzsi támaszpont Bagdadtól 20 kilométerre északra található. Washington az ilyen jellegű támadásokért következetesen az Irán támogatását élvező iraki milíciákat teszi felelőssé. Irán és az Egyesült Államok között jelentősen nőtt a feszültség amiatt, hogy amerikai légicsapás megölte január elején Kászim Szulejmáni iráni tábornokot. (MTI) tűzszünetről heti török-orosz megállapodás értelmében március 15-én megkezdődik a közös őrjárat a Latakia és Aleppó közötti M4-es autópálya mentén. Hozzátette: jelenleg a felek ennek részleteiről folytatnak eszmecserét. Azonosítatlan harci repülőgépek csapást mértek több célpontra az iraki határnál lévő szíriai város, Albúkamál közelében; a támadásban egy Irán-párti milícia legalább 26 harcosa vesztette életét - jelentette a szíriai állami média. Állítólag a bombázást a Washington vezette, terrorizmus ellen harcoló nemzetközi koalíció harci repülőgépei hajtották végre. Nyugati hírszerzési források emlékeztettek arra, hogy Albúkamál az iráni támogatású milíciák stratégiai utánpótlási útvonalán fekszik, amelyen rendszeresen küldenek csapaterősítéseket Irakból Szíriába a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erők támogatására. (MTI) Európa és Ázsia határán. Könnygázzal oszlatták a görög biztonsági erők a görög-török határkerítésen áttörök oldalról gyújtóeszközöket hajigáló migránsokat. Az illegális bevándorlók emellett megpróbálták ledönteni a határkerítést is. Törökország február 29-én úgy döntött, többé nem állja útját az Európába igyekvőknek. Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint az elmúlt csaknem két hétben körülbelül 150 ezer migráns érkezett a török-görög szárazföldi határhoz. Görögország és Bulgária erre határvédelmének megerősítésével reagált. Tegnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Görögországba látogatott, hogy a menekültkérdésről tárgyaljon. (TASR/AP) Tárgyalás a Ankara/Damaszkusz. Törökország nagy vonalakban megállapodott az Ankarában tárgyaló orosz katonai küldöttséggel a szíriai Idlíb tartományban múlt péntek óta érvényben lévő tűzszünet részleteiről - jelentette Hulusi Akar török védelmi miniszter. A tárcavezető jelezte: kedd óta egy orosz delegáció folytat megbeszéléseket a török fővárosban szíriai ügyében, és még zajlanak az egyeztetések. Törökország és Oroszország ellentétes oldalán áll a szíriai konfliktusban, Ankara az ún. mérsékelt felkelőket, míg Moszkva a damaszkuszi vezetéshez hű erőket támogatja. Akar arról számolt be, hogy a fegyvernyugvást betartják, nem észlelnek támadásokat az ellenség részéről. A tűzszünet előtti atrocitások azt is eredményezték, hogy a térségben lakók közül csaknem egymillióan váltak otthontalanná és igyekeztek menedéket találni a török határ közelében. Akar emlékeztetett, a múlt
