Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-11 / 59. szám
6 I RÉGIÓ 2020. március 11.1 www.ujszo.com Emberöltő óta pihenő bánya SZÁSZI ZOLTÁN Meredek hegyoldal lassan már begyógyuló bányaművelósi hegei alatt a máig barna vízzel csordogáló vízerek mutatják, egykor vaskövet fejtettek itt szorgos bányászok, Dernő fölött, a Csermosnya völgyében. Ahol idén lesz 55 éve, hogy befejezték az ércbányászatot, s nem azért, mert végleg kimerültek az érctelérek, hanem nagy valószínűséggel inkább úgynevezett magasabb politikai nyomásra. PERN' Az olcsóbbnak tűnő, ám gyengébb minőségű, alig 15 százalékos érctartalmú és jóval több salakanyagot tartalmazó, de a „nagy szovjet testvértől” érkező nyersanyagdömping miatt is dönthettek a bezárása mellett. Az ércbányászat törtóneta Maga az érc - értsük ezen a nemesfémek, tehát az arany és az ezüst, az értékes réz és higany, majd a tömegtermeléshez is elégséges vasnak különböző ásványai, a hematit és sziderit — itteni, tehát a Gömörszepesi Érchegységben való fejtése valószínűleg még az írott történelem előtti időkben elkezdődött. Nem véletlen ugyanis a környék őskori történetére utaló rengeteg bronzkori lelet. Bronzlelet ott gyakori, ahol vagy nyersanyag volt bőven, vagy élénk volt a kereskedelem. Minden bizonnyal a kelták, a kvádok, az avarok is ismerhették ennek a vidéknek ércben gazdag lelőhelyeit, és ki is használták azokat. Az ércfejtés, a bányászat története tehát itt már akár bő három és fél évezredre tekinthet vissza. Azt biztosan tudni lehet, hogy a mongol hordák kivonulása után - IV. Béla, a második honalapító király tevékenységének köszönhetően - ezt a vidéket német ajkú bányászok lakták be újra. Az 1300-as években már biztosan folyt ércbányászat errefelé, akkoriban még főleg az arany és ezüst kinyerése volt a célja. Később azonban az igen magas vastartalmú és viszonylag könnyen kibányászható sziderit és hematit ércek bányászata folyt itt. Ehhez elég szerencsések voltak a természeti viszonyok. Úgymint gyors folyású és ALLASHIRDETES Grafikus munkatársat keresünk Főbb feladatok: / marketinganyagok, kiadványok, kreatívok tervezése, készítése / az Új Szó és a Vasárnap mellékleteinek tördelése / kéthetente vasárnapi ügyelet Elvárások: / legalább 1-2 éves tapasztalat Adobe Photoshop, Illustrator és Indesign programok használatában / kreatív látásmód ✓ precíz, megbízható, önálló munkavégzés / együttműködésre való képesség Amit kínálunk: / alapbér bruttó 1000 euró / pluszjutalom a teljesítmény függvényében / étkezési támogatás / teljes munkaidő / a munkavégzés helye Pozsony Jelentkezni lehet e-mailben: peter.toronyi@ujszo.com A jelentkezéshez kérjük csatolni az életrajzot, és ha van, a portfoliót is. Beküldési határidő: 2020. március 13. UJ SZÓ Rendkívül jó minőségű és nagy mennyiségű ércet adott egykor a Dénes akna viszonylag állandó vízhozamú vízfolyások, amelyek mellé a hámorok, a kallós érczúzdák és ércmalmok telepedtek. A meredek hegyoldalakban alagútszerű vájatokbán tudtak rábányászni az érctelérekre, nem volt szükség függőleges aknákra. Fontos, hogy volt helyben elegendő keményfa az olvasztókban felhasznált faszén égetéséhez és szükség szerint puhafa a tárók, váj átok ki támasztásához, csúszdák, pallók, eszközök készítéséhez. Dernő község vasgyárát a bányajogokkal is rendelkező Andrássy György alapította 1745-ben, majd később a Doborka-hegy alatti bamavaskő-bányát Andrássy Dénes működtette, aki néhány év múlva bérbe adta a bányáit. Ez a vidék érdekes és egyedülálló találkozása a kontinensformáló hercíniai és kárpáti gyűrődések gigászi erői által felszín közeibe nyomott és ércekkel telített telléreket rejtő palakőzetes, porfíros, kvarcporfíros hegyek és a triász korban lerakodott mészkősziklatáblák találkozásának. Amelyekben igen gyakoriak a karsztos jelenségek, zsombolyok, töbörök vagy dolinák, víznyelők, barlangok az egyik oldalon, míg a másik oldalon érctelérek, bányaművelés nyomai láthatók. Tulajdonképpen a Csermosnya-patak vize választja el a kétjelenséget egymástól. A Dénes akna Idén lesz 55 éve, hogy a Demőhöz közeli, ma egy remek kis turistaösvény célpontjaként látogatható Dénes-aknában abbamaradt a kitermelés, a vasérc kinyerése. Magát a Dénes-aknát - amely egy vízszintes bányamű - olyan lelőhelybe vájták, ahol vasérc- és báriumszulfát-lelőhelyek (súlypát) voltak, néhol réz- és ezüstércszennyezéssel tarkítva. A felszínhez közel a vasérctartalmú réteg vastagsága helyenként a tizenkét métert is elérte, az érctartalma a felső szinten akár 34 százalékos is volt, mélyebben levő erekben az ércesedés aránya csökkent. A legjelentősebb demői lelőhelyek a Dénes, a Haraszt és a Középső ér voltak. Maga a táró 1200 méter hosszú, kitermelési adatairól is tudni lehet. 1918 és 1963 közt csak ebből a telérből több mint 800 ezer tonna ércet bányásztak ki. Ezt a kibányászott anyagmennyiséget sokáig lóvontatású bányavasúttal juttatták az akna Tájoló Adernői Dénes-aknáhoza Pozsony-Kassa közti E 571- es útról Hárskút községnél északfelé a 3015-ös harmadosztályú útra letérve érhetünk el. Maga az akna bejáratát Dernő északkeleti végén egyjelöltturistaúton a 48.649/20.660 GPS- koordinátáknál találjuk. (A szerző felvétele) máig fennmaradt torkáig, innen aztán kisvasúton, kocsikon a Málhegyre vontatták az ércet. Később, azaz 1939-ben és 1940-es években egy merész műszaki megoldással, egy hét és fél kilométer hosszú drótkötélpályán csillékkel került át a hegy túloldalára, egészen Rozsnyó Bányai Feldolgozó Üzembe az érc. Ott zúzták, dúsították, pörkölték, majd a vas már pellet formában került a nagyolvasztókba. A bányaművet 1965-ben zárták be, a drótkötélpályát 1973-ban bontották el. Ma már csak kevesen tudnak a régi dicsőséges szép napokról, a megbecsült bányászéletnek, a bányászatnak halványuló emléke él már csak. A bányászatot felszámoló vállalkozás a Dénes-akna bejáratát az illetéktelenek elől elzárta, de a víz az utat talál a kitöltés alatt is, és barnás, rozsdás erecskéken csordogál máig is a patak felé. Az már nem valószínű, hogy lesz valaha is feltámadása az itteni ércbányászatnak, ezért inkább más kihasználtságot kell keresni ezen a vidéken a bányaműveknek. Talán az, ahogy most a turizmust szolgálja a Dénesakna torkánál kialakított kis pihenőhely, ez lehet iránymutató. Ahová érdemes az év bármelyik évszakában kilátogatni!
